
Az állam nem tud majd elég pénzt adni nyugdíjas korunkra, ezért hosszú távon magunknak kell megtakarítani
Fotó: Kristó Róbert
Az állami nyugdíjrendszer tarthatatlanságára figyelmeztetnek szakemberek, akik azt állítják: a jelenleg aktív romániai lakosság nyugdíjas korában mostani bevételének csupán mintegy 25 százalékát kapja meg állami nyugdíjként. Éppen ezért ajánlják a rendszeres megtakarítást.
2018. október 18., 10:292018. október 18., 10:29
2018. október 19., 20:072018. október 19., 20:07
A demográfiai adatok arra engednek következtetni, hogy a jelenleg aktív lakosság nyugdíjas korában mostani bevételének mintegy 25 százalékát kapja meg állami nyugdíjként – hívta fel a figyelmet nemrég elhangzott sepsiszentgyörgyi előadása során Dan Popovici, az OTP Asset Mangement Románia vezérigazgatója. A szakértő rámutatott, a második, kötelező nyugdíjpillér ehhez még további 25 százalékkal járul hozzá, ám mivel a harmadik pillért, a fakultatív nyugdíjalapot jelenleg nagyon kevesen veszik igénybe, ez az átlaghoz mindössze 5 százalékot hoz. Vagyis összevetve a három pillér jelenlegi kiadásaink 45-65 százalékát fedezi majd idős korunkban. Különben nemzetközi felmérések szerint
„Az országnak hatalmas demográfiai problémái vannak, nagymértékű a lakosság elöregedése, gondot jelent az állami nyugdíjalap fenntartása. Az állam nem tud majd elég pénzt adni nyugdíjas korunkra, ezért hosszú távon magunknak kell megtakarítani” – hangzott Popovici tanácsa. A szakember szerint minél korábban el kell kezdeni a tartalékolást, ennek megfelelően 30 évesen félretett pénzünknek az éves fizetésünk felét kell kitennie, 35 éves korunkra egy teljes évi bért, míg 65 éves korunkra nyolc évi fizetést kellene megtakarítanunk. A közgazdász kifejtette, sokan arra hivatkoznak, hogy nincs elég bevételük a megtakarításokra, ám szerinte a megoldás az, hogy amint megkapjuk a fizetésünket, egy kis részét még aznap el kell helyeznünk valamilyen alapba. Ha ugyanis nem lépünk első nap, és elköltjük a pénzt, tényleg nem lesz mit félretenni.
– részletezte a szakember. Hangsúlyozta, a fiataloknak 45 évük van arra, hogy nyugdíjas korukra biztosítsák a jólétüket, általában mindenki gyűjt gépkocsira, ingatlanra, értéktárgyakra, de érdemes havonta nagyon kis összeget félretenni időskorunkra.
Ezzel egy időben miközben három romániai lakosból kettő támogatja a 2-es számú kötelező nyugdíjpillér fenntartását, fogalmuk sincs arról, hogy mekkora összeggel járultak hozzá az alaphoz. A Romániai Magánnyugdíjak Szövetségének (APAR) megrendelésére az ISRA Center által végzett közvélemény-kutatásból kiderül, a lakosság 75 százaléka úgy véli, az államnak gondjai lesznek a nyugdíjak biztosítása terén, 71 százalék úgy érti, hogy a kettes pilléren összegyűlt összeg az övék marad, de fogalmuk sincs arról, hogy mennyivel járultak hozzá az évek során. A szövetség becslései szerint eddig hozzávetőleg egymillió romániai munkavállalónak már fejenként tízezer leje gyűlt össze ezen a pilléren, de nem is tudnak róla.
Radu Crăciun, az APAR elnöke felhívja a figyelmet, hogy a Pénzügyi Felügyelet (ASF) hivatalos honlapján
A hatályos törvény szerint ezt a pénzt egy összegben, vagy öt év alatt, részletekben kaphatja meg a befizető, Radu Crăciun szerint viszont módosítani kellene a törvényt, hogy az állami nyugdíjalaphoz hasonlóan több évre beosztva is lehívható legyen. Az APAR adatai szerint szeptember végén a 2-es számú kötelező nyugdíjpillérnek 7,2 millió befizetője volt, a hét befektetési alap, amely ezekkel az összegekkel gazdálkodik, az ország legnagyobb befektetői közé tartozik, a vagyonuk meghaladja a tízmilliárd eurót.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!