Az állam nem tud majd elég pénzt adni nyugdíjas korunkra, ezért hosszú távon magunknak kell megtakarítani
Fotó: Kristó Róbert
Az állami nyugdíjrendszer tarthatatlanságára figyelmeztetnek szakemberek, akik azt állítják: a jelenleg aktív romániai lakosság nyugdíjas korában mostani bevételének csupán mintegy 25 százalékát kapja meg állami nyugdíjként. Éppen ezért ajánlják a rendszeres megtakarítást.
2018. október 18., 10:292018. október 18., 10:29
2018. október 19., 20:072018. október 19., 20:07
A demográfiai adatok arra engednek következtetni, hogy a jelenleg aktív lakosság nyugdíjas korában mostani bevételének mintegy 25 százalékát kapja meg állami nyugdíjként – hívta fel a figyelmet nemrég elhangzott sepsiszentgyörgyi előadása során Dan Popovici, az OTP Asset Mangement Románia vezérigazgatója. A szakértő rámutatott, a második, kötelező nyugdíjpillér ehhez még további 25 százalékkal járul hozzá, ám mivel a harmadik pillért, a fakultatív nyugdíjalapot jelenleg nagyon kevesen veszik igénybe, ez az átlaghoz mindössze 5 százalékot hoz. Vagyis összevetve a három pillér jelenlegi kiadásaink 45-65 százalékát fedezi majd idős korunkban. Különben nemzetközi felmérések szerint
„Az országnak hatalmas demográfiai problémái vannak, nagymértékű a lakosság elöregedése, gondot jelent az állami nyugdíjalap fenntartása. Az állam nem tud majd elég pénzt adni nyugdíjas korunkra, ezért hosszú távon magunknak kell megtakarítani” – hangzott Popovici tanácsa. A szakember szerint minél korábban el kell kezdeni a tartalékolást, ennek megfelelően 30 évesen félretett pénzünknek az éves fizetésünk felét kell kitennie, 35 éves korunkra egy teljes évi bért, míg 65 éves korunkra nyolc évi fizetést kellene megtakarítanunk. A közgazdász kifejtette, sokan arra hivatkoznak, hogy nincs elég bevételük a megtakarításokra, ám szerinte a megoldás az, hogy amint megkapjuk a fizetésünket, egy kis részét még aznap el kell helyeznünk valamilyen alapba. Ha ugyanis nem lépünk első nap, és elköltjük a pénzt, tényleg nem lesz mit félretenni.
– részletezte a szakember. Hangsúlyozta, a fiataloknak 45 évük van arra, hogy nyugdíjas korukra biztosítsák a jólétüket, általában mindenki gyűjt gépkocsira, ingatlanra, értéktárgyakra, de érdemes havonta nagyon kis összeget félretenni időskorunkra.
Ezzel egy időben miközben három romániai lakosból kettő támogatja a 2-es számú kötelező nyugdíjpillér fenntartását, fogalmuk sincs arról, hogy mekkora összeggel járultak hozzá az alaphoz. A Romániai Magánnyugdíjak Szövetségének (APAR) megrendelésére az ISRA Center által végzett közvélemény-kutatásból kiderül, a lakosság 75 százaléka úgy véli, az államnak gondjai lesznek a nyugdíjak biztosítása terén, 71 százalék úgy érti, hogy a kettes pilléren összegyűlt összeg az övék marad, de fogalmuk sincs arról, hogy mennyivel járultak hozzá az évek során. A szövetség becslései szerint eddig hozzávetőleg egymillió romániai munkavállalónak már fejenként tízezer leje gyűlt össze ezen a pilléren, de nem is tudnak róla.
Radu Crăciun, az APAR elnöke felhívja a figyelmet, hogy a Pénzügyi Felügyelet (ASF) hivatalos honlapján
A hatályos törvény szerint ezt a pénzt egy összegben, vagy öt év alatt, részletekben kaphatja meg a befizető, Radu Crăciun szerint viszont módosítani kellene a törvényt, hogy az állami nyugdíjalaphoz hasonlóan több évre beosztva is lehívható legyen. Az APAR adatai szerint szeptember végén a 2-es számú kötelező nyugdíjpillérnek 7,2 millió befizetője volt, a hét befektetési alap, amely ezekkel az összegekkel gazdálkodik, az ország legnagyobb befektetői közé tartozik, a vagyonuk meghaladja a tízmilliárd eurót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!