Az állam nem tud majd elég pénzt adni nyugdíjas korunkra, ezért hosszú távon magunknak kell megtakarítani
Fotó: Kristó Róbert
Az állami nyugdíjrendszer tarthatatlanságára figyelmeztetnek szakemberek, akik azt állítják: a jelenleg aktív romániai lakosság nyugdíjas korában mostani bevételének csupán mintegy 25 százalékát kapja meg állami nyugdíjként. Éppen ezért ajánlják a rendszeres megtakarítást.
2018. október 18., 10:292018. október 18., 10:29
2018. október 19., 20:072018. október 19., 20:07
A demográfiai adatok arra engednek következtetni, hogy a jelenleg aktív lakosság nyugdíjas korában mostani bevételének mintegy 25 százalékát kapja meg állami nyugdíjként – hívta fel a figyelmet nemrég elhangzott sepsiszentgyörgyi előadása során Dan Popovici, az OTP Asset Mangement Románia vezérigazgatója. A szakértő rámutatott, a második, kötelező nyugdíjpillér ehhez még további 25 százalékkal járul hozzá, ám mivel a harmadik pillért, a fakultatív nyugdíjalapot jelenleg nagyon kevesen veszik igénybe, ez az átlaghoz mindössze 5 százalékot hoz. Vagyis összevetve a három pillér jelenlegi kiadásaink 45-65 százalékát fedezi majd idős korunkban. Különben nemzetközi felmérések szerint
„Az országnak hatalmas demográfiai problémái vannak, nagymértékű a lakosság elöregedése, gondot jelent az állami nyugdíjalap fenntartása. Az állam nem tud majd elég pénzt adni nyugdíjas korunkra, ezért hosszú távon magunknak kell megtakarítani” – hangzott Popovici tanácsa. A szakember szerint minél korábban el kell kezdeni a tartalékolást, ennek megfelelően 30 évesen félretett pénzünknek az éves fizetésünk felét kell kitennie, 35 éves korunkra egy teljes évi bért, míg 65 éves korunkra nyolc évi fizetést kellene megtakarítanunk. A közgazdász kifejtette, sokan arra hivatkoznak, hogy nincs elég bevételük a megtakarításokra, ám szerinte a megoldás az, hogy amint megkapjuk a fizetésünket, egy kis részét még aznap el kell helyeznünk valamilyen alapba. Ha ugyanis nem lépünk első nap, és elköltjük a pénzt, tényleg nem lesz mit félretenni.
– részletezte a szakember. Hangsúlyozta, a fiataloknak 45 évük van arra, hogy nyugdíjas korukra biztosítsák a jólétüket, általában mindenki gyűjt gépkocsira, ingatlanra, értéktárgyakra, de érdemes havonta nagyon kis összeget félretenni időskorunkra.
Ezzel egy időben miközben három romániai lakosból kettő támogatja a 2-es számú kötelező nyugdíjpillér fenntartását, fogalmuk sincs arról, hogy mekkora összeggel járultak hozzá az alaphoz. A Romániai Magánnyugdíjak Szövetségének (APAR) megrendelésére az ISRA Center által végzett közvélemény-kutatásból kiderül, a lakosság 75 százaléka úgy véli, az államnak gondjai lesznek a nyugdíjak biztosítása terén, 71 százalék úgy érti, hogy a kettes pilléren összegyűlt összeg az övék marad, de fogalmuk sincs arról, hogy mennyivel járultak hozzá az évek során. A szövetség becslései szerint eddig hozzávetőleg egymillió romániai munkavállalónak már fejenként tízezer leje gyűlt össze ezen a pilléren, de nem is tudnak róla.
Radu Crăciun, az APAR elnöke felhívja a figyelmet, hogy a Pénzügyi Felügyelet (ASF) hivatalos honlapján
A hatályos törvény szerint ezt a pénzt egy összegben, vagy öt év alatt, részletekben kaphatja meg a befizető, Radu Crăciun szerint viszont módosítani kellene a törvényt, hogy az állami nyugdíjalaphoz hasonlóan több évre beosztva is lehívható legyen. Az APAR adatai szerint szeptember végén a 2-es számú kötelező nyugdíjpillérnek 7,2 millió befizetője volt, a hét befektetési alap, amely ezekkel az összegekkel gazdálkodik, az ország legnagyobb befektetői közé tartozik, a vagyonuk meghaladja a tízmilliárd eurót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!