
Az állam nem tud majd elég pénzt adni nyugdíjas korunkra, ezért hosszú távon magunknak kell megtakarítani
Fotó: Kristó Róbert
Az állami nyugdíjrendszer tarthatatlanságára figyelmeztetnek szakemberek, akik azt állítják: a jelenleg aktív romániai lakosság nyugdíjas korában mostani bevételének csupán mintegy 25 százalékát kapja meg állami nyugdíjként. Éppen ezért ajánlják a rendszeres megtakarítást.
2018. október 18., 10:292018. október 18., 10:29
2018. október 19., 20:072018. október 19., 20:07
A demográfiai adatok arra engednek következtetni, hogy a jelenleg aktív lakosság nyugdíjas korában mostani bevételének mintegy 25 százalékát kapja meg állami nyugdíjként – hívta fel a figyelmet nemrég elhangzott sepsiszentgyörgyi előadása során Dan Popovici, az OTP Asset Mangement Románia vezérigazgatója. A szakértő rámutatott, a második, kötelező nyugdíjpillér ehhez még további 25 százalékkal járul hozzá, ám mivel a harmadik pillért, a fakultatív nyugdíjalapot jelenleg nagyon kevesen veszik igénybe, ez az átlaghoz mindössze 5 százalékot hoz. Vagyis összevetve a három pillér jelenlegi kiadásaink 45-65 százalékát fedezi majd idős korunkban. Különben nemzetközi felmérések szerint
„Az országnak hatalmas demográfiai problémái vannak, nagymértékű a lakosság elöregedése, gondot jelent az állami nyugdíjalap fenntartása. Az állam nem tud majd elég pénzt adni nyugdíjas korunkra, ezért hosszú távon magunknak kell megtakarítani” – hangzott Popovici tanácsa. A szakember szerint minél korábban el kell kezdeni a tartalékolást, ennek megfelelően 30 évesen félretett pénzünknek az éves fizetésünk felét kell kitennie, 35 éves korunkra egy teljes évi bért, míg 65 éves korunkra nyolc évi fizetést kellene megtakarítanunk. A közgazdász kifejtette, sokan arra hivatkoznak, hogy nincs elég bevételük a megtakarításokra, ám szerinte a megoldás az, hogy amint megkapjuk a fizetésünket, egy kis részét még aznap el kell helyeznünk valamilyen alapba. Ha ugyanis nem lépünk első nap, és elköltjük a pénzt, tényleg nem lesz mit félretenni.
– részletezte a szakember. Hangsúlyozta, a fiataloknak 45 évük van arra, hogy nyugdíjas korukra biztosítsák a jólétüket, általában mindenki gyűjt gépkocsira, ingatlanra, értéktárgyakra, de érdemes havonta nagyon kis összeget félretenni időskorunkra.
Ezzel egy időben miközben három romániai lakosból kettő támogatja a 2-es számú kötelező nyugdíjpillér fenntartását, fogalmuk sincs arról, hogy mekkora összeggel járultak hozzá az alaphoz. A Romániai Magánnyugdíjak Szövetségének (APAR) megrendelésére az ISRA Center által végzett közvélemény-kutatásból kiderül, a lakosság 75 százaléka úgy véli, az államnak gondjai lesznek a nyugdíjak biztosítása terén, 71 százalék úgy érti, hogy a kettes pilléren összegyűlt összeg az övék marad, de fogalmuk sincs arról, hogy mennyivel járultak hozzá az évek során. A szövetség becslései szerint eddig hozzávetőleg egymillió romániai munkavállalónak már fejenként tízezer leje gyűlt össze ezen a pilléren, de nem is tudnak róla.
Radu Crăciun, az APAR elnöke felhívja a figyelmet, hogy a Pénzügyi Felügyelet (ASF) hivatalos honlapján
A hatályos törvény szerint ezt a pénzt egy összegben, vagy öt év alatt, részletekben kaphatja meg a befizető, Radu Crăciun szerint viszont módosítani kellene a törvényt, hogy az állami nyugdíjalaphoz hasonlóan több évre beosztva is lehívható legyen. Az APAR adatai szerint szeptember végén a 2-es számú kötelező nyugdíjpillérnek 7,2 millió befizetője volt, a hét befektetési alap, amely ezekkel az összegekkel gazdálkodik, az ország legnagyobb befektetői közé tartozik, a vagyonuk meghaladja a tízmilliárd eurót.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
szóljon hozzá!