
Van benne potenciál. Soha nem lesz Prága vagy Budapest, de lehetne vonzóbb célpont is Brassó
Fotó: Pixabay.com
Hongkong, Bangkok és London a világ külföldiek által leglátogatottabb három városa, Prága a 22., Budapest a 62., miközben Románia egyetlen települése sem szerepel az első száz között, ahová a belépéshez legalább évi legkevesebb 1,8 millió látogatóra lenne szükség. Romániát tavaly összesen 2,8 millióan keresték fel.
Gyengén teljesít a romániai turizmus – vonhatjuk le újfent a következtetést, miután az Euromonitor közzétette a 2018-as idegenforgalmi adatokat górcső alá vevő, Top 100 City Destinations 2019 című rangsorát, amely azt vizsgálja, hogy melyek azok a városok, amelyeket a legtöbb külföldi turista keres fel. Az első száz helyen egyetlen romániai várost sem találunk, még a legtöbb külföldi által felkeresett Bukarest sem fért bele a topba.
Az első három helyen amúgy Hongkong (csaknem 29,3 millió külföldi turista), Bangkok (24,2 millió) és London (mintegy 20 millió) található.
„Nem meglepő, hogy egyetlen romániai város sem került fel a turisztikai ranglistára, hiszen eddig sem szerepeltek egyetlen hasonló összesítésben sem” – értékelt megkeresésünkre Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja. Kifejtette,
Eleve nagyon gyenge a turizmus teljesítménye Romániában, másrészt azon országok közé tartozik, ahol a belföldi turizmus viszonylag erős, tehát a nemzetközi idegenforgalom kisebb, mint a belföldi. Romániában egyetlen metropolisz van, Bukarest, ám a fővárosban sincsenek nagy turisztikai látnivalók, hiszen a valamikor kicsi óvárosát a szocreál időszakban „felrobbantották”, alig maradt meg belőle valami, nem őrizte meg a kulturális és építészeti örökségét. „Más város nincs Romániában, amely olyan erőforrásokkal rendelkezne, hogy versenybe szálljon a metropoliszokkal a turisztikai ranglistákon” – szögezte le Szilágyi Ferenc.
Nagyszebenből is „többet lehetne kihozni”
Fotó: Pixabay.com
Mint ő is rámutatott, egyértelműen Prága a kelet-közép-európai térség turisztikai szempontból vezető városa, a cseh fővárosban „lépni nem lehet a turistáktól”, Budapest pedig nagyon jó számokat mutat fel, elsősorban a növekedés tekintetében, az elmúlt években vált nemcsak európai, hanem globális szinten is top úti céllá.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e ezen változtatni, Romániának van-e esélye arra, hogy felküzdje magát ezekre a ranglistákra, Szilágyi Ferenc kifejtette, a turizmus egyfajta divatirányzat, viszont kézzelfogható előfeltételei vannak annak, hogy egy város „divatba jöjjön”: turisztikai és közlekedési infrastruktúra megléte. Ezen a téren pedig Románia nagyon rosszul áll – emlékeztetett a szakértő. Véleménye szerint amúgy az adottságok szempontjából inkább a közepes városoknak van esélyük arra, hogy a maguk szintjén jelentős turisztikai célponttá alakuljanak.
– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, fontos tényező abban, hogy sikerül-e szintet lépni, a mentalitás, hogy „miként szolgáljuk ki, milyen arccal várjuk” a turistákat.
„Erdélyben az erdélyi romantika, a transzilvanizmus miatt a magyar turisták lehetnek a potenciális vevők, ám kérdés, hogy hajlandók vagyunk-e őket megszólítani” – vetette fel Szilágyi Ferenc. Felidézte, Gyulán vagy Hajdúszoboszlón tapasztalható, hogy számítanak a román turistára, román nyelven is kommunikálnak. Közben ez Erdélyben még nem egyértelmű. „Nagyszebenben elkészítik-e az étlapot magyar nyelven? Erdély románok által lakott vidékein megszólítják-e a magyar turistákat, vagy inkább elzárkóznak, és lemondanak a turizmusról?” – tette fel a sokak által megfontolandó költői kérdést Szilágyi Ferenc.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Háromszáz alkalmazottat bocsát el Romániában a szerencsejáték-szervező és sportfogadási cég, a Betfair – írja az Economedia.ro.
A kötelező magánnyugdíj-megtakarítások biztonságban vannak – jelentette ki szerdán Luca Niculescu.
2 hozzászólás