Van benne potenciál. Soha nem lesz Prága vagy Budapest, de lehetne vonzóbb célpont is Brassó
Fotó: Pixabay.com
Hongkong, Bangkok és London a világ külföldiek által leglátogatottabb három városa, Prága a 22., Budapest a 62., miközben Románia egyetlen települése sem szerepel az első száz között, ahová a belépéshez legalább évi legkevesebb 1,8 millió látogatóra lenne szükség. Romániát tavaly összesen 2,8 millióan keresték fel.
Gyengén teljesít a romániai turizmus – vonhatjuk le újfent a következtetést, miután az Euromonitor közzétette a 2018-as idegenforgalmi adatokat górcső alá vevő, Top 100 City Destinations 2019 című rangsorát, amely azt vizsgálja, hogy melyek azok a városok, amelyeket a legtöbb külföldi turista keres fel. Az első száz helyen egyetlen romániai várost sem találunk, még a legtöbb külföldi által felkeresett Bukarest sem fért bele a topba.
Az első három helyen amúgy Hongkong (csaknem 29,3 millió külföldi turista), Bangkok (24,2 millió) és London (mintegy 20 millió) található.
„Nem meglepő, hogy egyetlen romániai város sem került fel a turisztikai ranglistára, hiszen eddig sem szerepeltek egyetlen hasonló összesítésben sem” – értékelt megkeresésünkre Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja. Kifejtette,
Eleve nagyon gyenge a turizmus teljesítménye Romániában, másrészt azon országok közé tartozik, ahol a belföldi turizmus viszonylag erős, tehát a nemzetközi idegenforgalom kisebb, mint a belföldi. Romániában egyetlen metropolisz van, Bukarest, ám a fővárosban sincsenek nagy turisztikai látnivalók, hiszen a valamikor kicsi óvárosát a szocreál időszakban „felrobbantották”, alig maradt meg belőle valami, nem őrizte meg a kulturális és építészeti örökségét. „Más város nincs Romániában, amely olyan erőforrásokkal rendelkezne, hogy versenybe szálljon a metropoliszokkal a turisztikai ranglistákon” – szögezte le Szilágyi Ferenc.
Nagyszebenből is „többet lehetne kihozni”
Fotó: Pixabay.com
Mint ő is rámutatott, egyértelműen Prága a kelet-közép-európai térség turisztikai szempontból vezető városa, a cseh fővárosban „lépni nem lehet a turistáktól”, Budapest pedig nagyon jó számokat mutat fel, elsősorban a növekedés tekintetében, az elmúlt években vált nemcsak európai, hanem globális szinten is top úti céllá.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e ezen változtatni, Romániának van-e esélye arra, hogy felküzdje magát ezekre a ranglistákra, Szilágyi Ferenc kifejtette, a turizmus egyfajta divatirányzat, viszont kézzelfogható előfeltételei vannak annak, hogy egy város „divatba jöjjön”: turisztikai és közlekedési infrastruktúra megléte. Ezen a téren pedig Románia nagyon rosszul áll – emlékeztetett a szakértő. Véleménye szerint amúgy az adottságok szempontjából inkább a közepes városoknak van esélyük arra, hogy a maguk szintjén jelentős turisztikai célponttá alakuljanak.
– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, fontos tényező abban, hogy sikerül-e szintet lépni, a mentalitás, hogy „miként szolgáljuk ki, milyen arccal várjuk” a turistákat.
„Erdélyben az erdélyi romantika, a transzilvanizmus miatt a magyar turisták lehetnek a potenciális vevők, ám kérdés, hogy hajlandók vagyunk-e őket megszólítani” – vetette fel Szilágyi Ferenc. Felidézte, Gyulán vagy Hajdúszoboszlón tapasztalható, hogy számítanak a román turistára, román nyelven is kommunikálnak. Közben ez Erdélyben még nem egyértelmű. „Nagyszebenben elkészítik-e az étlapot magyar nyelven? Erdély románok által lakott vidékein megszólítják-e a magyar turistákat, vagy inkább elzárkóznak, és lemondanak a turizmusról?” – tette fel a sokak által megfontolandó költői kérdést Szilágyi Ferenc.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás