Van benne potenciál. Soha nem lesz Prága vagy Budapest, de lehetne vonzóbb célpont is Brassó
Fotó: Pixabay.com
Hongkong, Bangkok és London a világ külföldiek által leglátogatottabb három városa, Prága a 22., Budapest a 62., miközben Románia egyetlen települése sem szerepel az első száz között, ahová a belépéshez legalább évi legkevesebb 1,8 millió látogatóra lenne szükség. Romániát tavaly összesen 2,8 millióan keresték fel.
Gyengén teljesít a romániai turizmus – vonhatjuk le újfent a következtetést, miután az Euromonitor közzétette a 2018-as idegenforgalmi adatokat górcső alá vevő, Top 100 City Destinations 2019 című rangsorát, amely azt vizsgálja, hogy melyek azok a városok, amelyeket a legtöbb külföldi turista keres fel. Az első száz helyen egyetlen romániai várost sem találunk, még a legtöbb külföldi által felkeresett Bukarest sem fért bele a topba.
Az első három helyen amúgy Hongkong (csaknem 29,3 millió külföldi turista), Bangkok (24,2 millió) és London (mintegy 20 millió) található.
„Nem meglepő, hogy egyetlen romániai város sem került fel a turisztikai ranglistára, hiszen eddig sem szerepeltek egyetlen hasonló összesítésben sem” – értékelt megkeresésünkre Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja. Kifejtette,
Eleve nagyon gyenge a turizmus teljesítménye Romániában, másrészt azon országok közé tartozik, ahol a belföldi turizmus viszonylag erős, tehát a nemzetközi idegenforgalom kisebb, mint a belföldi. Romániában egyetlen metropolisz van, Bukarest, ám a fővárosban sincsenek nagy turisztikai látnivalók, hiszen a valamikor kicsi óvárosát a szocreál időszakban „felrobbantották”, alig maradt meg belőle valami, nem őrizte meg a kulturális és építészeti örökségét. „Más város nincs Romániában, amely olyan erőforrásokkal rendelkezne, hogy versenybe szálljon a metropoliszokkal a turisztikai ranglistákon” – szögezte le Szilágyi Ferenc.
Nagyszebenből is „többet lehetne kihozni”
Fotó: Pixabay.com
Mint ő is rámutatott, egyértelműen Prága a kelet-közép-európai térség turisztikai szempontból vezető városa, a cseh fővárosban „lépni nem lehet a turistáktól”, Budapest pedig nagyon jó számokat mutat fel, elsősorban a növekedés tekintetében, az elmúlt években vált nemcsak európai, hanem globális szinten is top úti céllá.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e ezen változtatni, Romániának van-e esélye arra, hogy felküzdje magát ezekre a ranglistákra, Szilágyi Ferenc kifejtette, a turizmus egyfajta divatirányzat, viszont kézzelfogható előfeltételei vannak annak, hogy egy város „divatba jöjjön”: turisztikai és közlekedési infrastruktúra megléte. Ezen a téren pedig Románia nagyon rosszul áll – emlékeztetett a szakértő. Véleménye szerint amúgy az adottságok szempontjából inkább a közepes városoknak van esélyük arra, hogy a maguk szintjén jelentős turisztikai célponttá alakuljanak.
– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, fontos tényező abban, hogy sikerül-e szintet lépni, a mentalitás, hogy „miként szolgáljuk ki, milyen arccal várjuk” a turistákat.
„Erdélyben az erdélyi romantika, a transzilvanizmus miatt a magyar turisták lehetnek a potenciális vevők, ám kérdés, hogy hajlandók vagyunk-e őket megszólítani” – vetette fel Szilágyi Ferenc. Felidézte, Gyulán vagy Hajdúszoboszlón tapasztalható, hogy számítanak a román turistára, román nyelven is kommunikálnak. Közben ez Erdélyben még nem egyértelmű. „Nagyszebenben elkészítik-e az étlapot magyar nyelven? Erdély románok által lakott vidékein megszólítják-e a magyar turistákat, vagy inkább elzárkóznak, és lemondanak a turizmusról?” – tette fel a sokak által megfontolandó költői kérdést Szilágyi Ferenc.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás