
Fotó: Krónika
A közvélemény-kutatás kiértékelése során ugyanakkor arra is fény derült, hogy miközben néhány évvel korábban a románok igen könnyen bedőltek a különböző árejtéseknek, mára egyre jellemzőbb rájuk márkahűség az egyes termékek kiválasztásában.
A legtöbb pénz
A statisztikák ugyanakkor arra a szomorú valóságra is rámutatnak, hogy a romániai lakosság a legtöbbet cigarettára költ. A 2007-es év folyamán 1,5 millió euró folyt be dohányipari termékek eladásából, ami 20 százalékkal nagyobb, mint a 2006-os számadat. A söreladás ugyanakkor jócskán meghaladja az üdítőitalokét és az ásványvízét, tavaly 30 százalékkal adtak el több sört, mint az előző évben. Az élelmiszer-ipari termékek iránti érdeklődés háttérbe szorul a káros szenvedélyekkel szemben. Az ételek közül különben a hazai lakosság a legnagyobb összegeket szalámira, sajtra és csokoládéra költi.
Ha egy romániai úgy dönt, hogy hipermarketben vásárol be, akkor elsősorban üdítőt, sört, szalámit, mosóport, ásványvizet, cigarettát, sajtot, joghurtot, kávét és tejet vesz. Különben a romániai családok költségvetésük 81 százalékát költik el hiper- vagy szupermarketekben, míg 19 százalékot a sarki boltban, élelmiszerüzletben.
Fontos a minőség,
Amint a felmérés rámutat, bevásárláskor a romániaiak élelmiszerekből, gyümölcsökből és zöldségekből, ha csak tehetik, hazait vásárolnak. Miközben alig három éve kulcsfontosságú a termékek ára volt, ma már a vásárlók inkább a minőséget helyezik előtérbe. Ez a váltás a szakemberek szerint főként a fizetések növekedésével magyarázható. Mindez azonban még nem jelent teljes váltást. A termékeiket diszkontárakon kínáló boltok, mint a Plus vagy a Penny Market, mindig igen nagy népszerűségnek örvendenek, s a szupermarketek között ezek gyarapodnak a leggyorsabb ütemben. „A románok még mindig igen érzékenyek az árakra. De ez a tényező egyre kevésbé fontos. Lényeges továbbá a bolt kiválasztásában a lakástól való távolság, a beltér hangulata, valamint a termékek minősége” – értékelte a felmérés eredményeit Bogdana Baltasar, a Nielsen menedzsere.
A közvélemény-kutatás arra is választ ad, hogy mi a titka annak, hogy a vásárlók ugyanoda visszatérjenek. Mint kiderül, ha egy üzlet tiszta, higiénikus, hűségprogramokat kínál a vevőknek, változatos a termékskálája, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a vásárlók újra meg újra meglátogatják.
Egyre hűségesebbekké
A korábbi évek trendjeihez képest a hazai lakosság egyre nagyobb hányada kezd ragaszkodni bizonyos márkához vagy termékhez. Igaz, még mindig elég alacsony az igazán hűségesek aránya: öt hazai vásárlóból egy megy át másik boltba, ha a rendszeres bevásárlásai színhelyén nem találja meg kedvenc kávémárkáját. A többiek inkább másik márkát vesznek meg. A testápolási termékek esetében a hazaiak 49 százaléka márkahűséges, a tejtermékek és üdítőitalok esetében ez a számarány 34 százalékos.
Egyelőre nem megy csődbe
Bár egyre több romániai vásárol be a hiper- és szupermarketekben, a sarki boltok sem maradnak kliensek nélkül. Egy üdítőért, tejért, egy doboz cigarettáért, édességért, egy csomag kávéért ugyanis sokan még mindig beugranak a lakásukhoz legközelebb eső élelmiszerüzletbe. Július végén egyébként 38 hipermarket működött Románia területén. Piacvezetőnek a Carrefour és Real számított, 15-15 bolttal. A szupermarketek száma is nőtt a tavalyhoz képest, elérve a 123-at.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.