Hostelek gyermekcipőben

Az ifjúsági szállásként (youth hostel) is ismert vendéglátó-ipari egységek többnyire belvárosokban találhatók, s olyan sokágyas, közös fürdőszobás, minimális komfortot nyújtó helyeket fednek, amelyekben kedvezményes áron meg lehet szállni néhány éjszakára. A foglalás átlagban már az utazást megelőzően, interneten keresztül történik – vannak kimondottan erre szakosodott portálok, ahol a hostelkínálat mellett azt is megtaláljuk, hogy a korábbi megszállók hogyan értékelik az általunk kiválasztott helyet.

Brassó a listavezető

Nem találkozhatnak azonban túl bő kínálattal azok a Romániában turistáskodni vágyók, akik hostelekben szeretnének megszállni. Az egyik gyűjtőportál adatai szerint alig hetven hasonló szálláshely van az országban, amelynek nagyjából felét Bukarestben találjuk, a másik felét pedig erdélyi városokban, és a legoptimistább becslések szerint sem éri el a hostelek száma a kétszázat.

A Krónika által vizsgált erdélyi és partiumi városok közül a legtöbb hostelt a külföldi turisták körében is nagy népszerűségnek örvendő Brassóban találtuk, itt internetes kereséssel tizenhárom hasonló jellegű szálláshely közül választhat az útra készülő. Az árak pedig valóban barátságosak, a város szívében, a Kapu (Republicii) utcában található Centrum House Hostelnél érdeklődve megtudtuk, hogy a globális trendekhez igazodva egy személynek egy éjszakai szállásért 10 eurót kell fizetnie.

Bálint Emőke, a hostel munkatársa kérdésünkre elmondta, a hely egyaránt népszerű a külföldi és a romániai turisták körében. Általában a fiatalok választása esik az 51 fő elszállásolására alkalmas hostelre, de fiatalos lendületű idősek is szálltak már meg itt. „A kényelem fontos szempont, de korántsem a legfontosabb. A közösségi hálótermek, illetve a felszerelt, szintén közös konyha a kultúrák közötti találkozások színhelyéül szolgálnak, a pihenés sokszor csak másodlagos igénynek számít. Az információra és élményekre éhes, energiát és kulturális tudást sugárzó fiatalok nevetése a legkellemesebb hang a fülnek\" – fogalmazta meg a turisztikai szakember.

Kevés a lehetőség Kolozsváron

A külföldi turisták utazási térképén szintén gyakorta megjelölt Kolozsváron olcsó szállást kereső turistáknak már jóval kevesebb lehetőségük van – internetes kereséskor a Heltai Hostel, Hostel Transylvania, Retro Youth Hostel nevekkel találkozhatnak. Érdekesség egyébként, hogy a szálláshelyeket gyűjtő portálok rendre csak két hostelt ajánlanak, a szálláshelyek túlnyomó többsége ugyanis két- vagy többcsillagos szállodákban található. Az említett honlapokon olvasható adatok szerint egy vendégéjszaka 10 eurónál kezdődik, a saját szobát igénylők 16-17 euró ellenében szállhatnak meg.

A Retro Youth Hostel munkatársa, Andrei Vălan azonban úgy véli, a hostelárak még mindig olcsóbbak, mint egyéb szálláshelyek, a város tarifáihoz mérten pedig elfogadhatóak. Náluk amúgy a 8-9 ágyas hálószobákban személyenként 45 lejt kérnek el egy éjszakára reggeli nélkül, míg a hatágyasban, reggelivel együtt 56 lejért fogadják a többnyire külföldi fiatalokat.

A Transylvania hostelben egy 8 ágyas szobában személyenként elég 45 lejt fizetni, a négyágyas már 60 lejbe kerül, míg egy kétágyas szobáért 150 lejt kérnek. A négy és nyolcágyas szobákért a hétvégén felárat számolnak fel. A Heltaiban egy szoba egy személynek 75 lejbe kerül, míg két vagy három személynek 120 lejt kell fizetnie. Bándi Ildikó, a Heltai szállásfelelőse ugyanakkor a Krónikának elmondta, kedvezmények is vannak, vendégéjszakaként 25–40 lejjel olcsóbb, ha valaki matracos szálláshelyet választ, vagy bevállalja, hogy olyan szobában száll meg, ahol szobatársai is vannak. A szállás árában ugyanakkor egy reggeli is benne van. Kérdésünkre Bándi Ildikó elmondta: teljesen változó, hogy a megszálló turisták épp melyik szálláshelyet részesítik előnyben, hiszen a magányos turistáktól az osztálykiránduláson részvevőkig mindenki megfordul náluk.

Lemaradásban a Partium

A Partiumban már jóval gyengébb felhozatalt találtunk. A világszerte ismert gyűjtőportálokon például nagyváradi szálláshelyek egyáltalán nem szerepelnek, és a Google keresője által kiadott oldalak között is csak lapozva lehet rábukkanni a Bihar megyei ifjúsági szállókra. Ezek közül az egyiket épp a helyi ifjúsági igazgatóság működteti a városközpontban található székhelyén. A hostel felújítására több mint egymillió lejt költöttek, és ez év február végén adták át, így most háromcsillagos szállást kínálnak – tájékoztatta lapunkat Sorin Buhaş, az intézmény igazgatója.

A négyágyas szobákban 35 lejt, míg a kétágyasokban 40 lejt kérnek el ágyanként, de ezek mindegyikében külön televízió és fürdőszoba van. A foglaláskor elsőbbséget élveznek a sportcsapatok, de az igazgató tájékoztatása szerint több külföldi fiatal is igénybe veszi a szolgáltatásaikat. Lapunk észrevételére, mely szerint a hostelkeresőkben csak nehezen lehet megtalálni őket, Buhaş jelezte, a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a népszerűsítésre. A váradi Posticum Központ diákszállójára a Google térképe mutatott rá, pedig úgy tűnik, ott a legolcsóbb a szállás: egy 25 ágyas egyterű padlásszoba vár a fiatalokra éjszakánként, fejenkénti öt euróért cserébe.

Szatmár megyében eközben hosszas keresgélés után sem bukkantunk hostelre. „A megyében elég gyengén fejlett a turizmus, ezért nem jelennek meg az idegenforgalmi szolgáltatók kínálatában a hostelek\" – fejtette ki érdeklődésünkre Tóth Tímea, a szatmárnémeti Solarex Tours utazási iroda munkatársa, aki megerősítette tapasztalatunkat, a környéken valóban sehol nem találni többágyas, olcsó szállást. A Szatmár megyébe érkező kispénzűek így többnyire motelekben szállnak meg, ezek között vannak olyanok, amelyek viszonylag olcsón kínálnak szálláslehetőséget.

„A hosteleket többnyire csoportosan kiránduló fiatalok veszik igénybe, a módosabb, idősebb kliensek visszautasítják az ilyesmit – magyarázta Tóth Tímea. – Szatmár megyében vannak ugyan szép tájak, de olyan rendezvények, fesztiválok, ahol a fiatalok bulizni tudnának, nincsenek, ezért lényegében nincs is kereslet a hostelekre.\" Elmondása szerint érkeznek ugyan a környékre külföldi turisták, ők viszont meg tudják fizetni a szállodákat.

Más trendek érvényesülnek a Székelyföldön

A Székelyföldön eközben azt tapasztaltuk, hogy nincs hagyománya és kultúrája a hostelnek, az „egy ágy és egy zárható szekrény\" típusú elszállásolást nem is igen keresik a turisták, és a vállalkozók sem látnak benne fantáziát. Az Irányszékelyföld.hu honlapon, Székelyföld legnagyobb turisztikai információs adatbázisában kevesebb mint tíz hostelt találtunk, és ezek többségéről is tüzetesebb vizsgálódás után kiderült, hogy csak a nevük hostel, de tulajdonképpen két-három ágyas, saját fürdőszobával ellátott szobákat kínálnak, inkább panziók vagy két-három csillagos szállodák.

Marosvásárhelyről például nem csak a hostelek hiányoznak, de a hostelkultúra is gyermekcipőben jár. Egy időben a belvárosi plébániához tartozó Deus Providebit Házban működött hostel, nyaranta pedig a megyei ifjúsági igazgatóság Victor Babeş utcai bentlakását alakítják ifjúsági szállóvá. „Sajnos nálunk csak nyáron van kelletje az efféle szállásformának, s akkor is csak a repülőtérnek köszönhetően. A Marosvásárhelyre érkező hátizsákos fiatalok mindössze egy éjszakát töltenek a városban, utána állnak is tovább\" – mondta el Hajnal Csilla, aki évekkel ezelőtt egy belvárosi hostelt menedzselt.

Mint hozzátette, egy idő után kénytelenek voltak lemondani a vállalkozás üzemeltetéséről, mivel a nyári idény bevételei nem voltak elegendők az ősztől tavaszig való kiadások fedezésére. A fapados repülőjáratokkal vagy akár stoppal érkező turisták zöme angol és amerikai volt. A romániai kirándulók vagy a rokonoknál keresnek szállást vagy a hoteleket részesítik előnyben. „Az itteni emberek, és nem csak az idősebbek, nemigen tudnak a hostelek létéről\" – vélekedett Hajnal Csilla.

Pál Edit, a székelyudvarhelyi Tranzit Hostel tulajdonosa eközben kérdésünkre arról beszélt, hogy évekkel ezelőtt az egykori tejgyár épületét vásárolták meg, akkor úgy gondolták, hostelt létesítenek, így egy szobába több ágyat is be lehet tenni. Az évek során aztán egyre több befektetéssel két-három ágyas, saját fürdőszobával ellátott szobákat alakítottak ki. „Nálunk megszállnak az átutazóban levő munkások és a magyarországi turisták is, most éppen egy angol csoportunk van\" – számolt be a tulajdonos.

Pál Edit úgy véli, a hostelnek nincs célközönsége, a Székelyföldön megszálló vendégek elképzelhetetlennek tartják, hogy idegennel megosszák a szobájukat. Egyetlenegyszer volt valóban hostelt kereső vendégük, tavaly két kínai pár a turisztikai információs irodában kimondottan hostelt keresett, őket irányították a Tranzit Hostelbe, végül pedig megfizethetőnek tartották a szolgáltatást, és örültek a jobb körülményeknek.

Kovács István Sepsiszentgyörgy központjában, a szállodája mellett működtet hostelt is, elmondása szerint éppen ez volt az elképzelés, hogy akinek kevesebb a pénze, az is kapjon szállást a belvárosban, ne kelljen buszra, taxira költenie. „Egyelőre nincs kereslet az ilyen szolgáltatás iránt, de én bízom benne, hogy két-három év múlva a turisták rájönnek, hogy ez egy jó lehetőség\" – fogalmazott érdeklődésünkre a vállalkozó. Kovács István emlékeztetett, húsz évvel ezelőtt még a panzió volt újdonság, akkor mindenki szállodába akart menni, ma már mindenki a vidéki panziót keresi. A vendéglátós szakember szerint jelenleg az a tapasztalat, hogy az emberek olcsó szállást keresnek, de nagyok az elvárások. „Lassan a turisták rá fognak jönni, hogy ha a látnivalókért utaznak, nem ülnek a szobában, és nézik a televíziót. Tehát a szálláson lehet spórolni\" – összegzett Kovács István.

Van jövő benne?

Hasonlóan derűlátóan nyilatkozott a jövőt firtató kérdésünkre Bálint Emőke idegenforgalmi szakember is. Mint ecsetelte, a trendek máris azt igazolják, hogy van igény a hostelekre, az iparág mozgatórugóit pedig az egyre szélesebb látókörű egyetemisták jelentik. A szakember szerint ugyanakkor több oka is van annak, hogy egyelőre nem túl elterjedtek a hasonló jellegű szállások Erdélyben és a Partiumban. Elsősorban sokan nem is hallottak a hasonló besorolású szálláshelyekről, továbbá sok vendéglátósnak tévesek az elképzelései a hostelekről, sok helyen a megnevezés tulajdonképpen panziót fed.

Az ifjúsági szálláshelyek elterjedésében Bálint Emőke szerint az is akadályt jelenthet, hogy kevésbé jelentenek gyorsan megtérülő befektetést, mint a panziók vagy hotelek. Ugyanakkor – tette hozzá – a romániai emberek általában inkább a passzív kikapcsolódást helyezik előtérbe az aktívval szemben, így inkább a tengerparti nyaralásra esik a választásuk egy kulturális körút helyett. És igazából ez utóbbi kedvez a hosteleknek, ahonnan egy-két nap után általában tovább is áll a vendég, részletezte.