Fotó: Ifj. Haáz Sándor
A drágulást a dohányáruk jövedéki adójának növekedése okozza, aminek eredményeként mintegy negyven banival kell majd többet fizetni egy doboz cigarettáért. A lépés Bukarest európai uniós csatlakozás előtti vállalásainak része, Románia ugyanis elfogadta, hogy 2010-re fokozatosan 74 euróra emeli a cigaretta ezerszálankénti jövedéki adóját. A pénzügyminisztérium becslései szerint az adóemelés nyomán a második félévben mintegy 500 millió lejjel növekednek a költségvetési bevételek.
Elrettentő „példák”
A másik, a cigaretták csomagolását érintő változás szintén tegnaptól lépett életbe. Az Európai Unió tagállamai közül Románia a második, amely bevezeti a „horrorképes” elrettentés gyakorlatát. Az Unióban először Belgium alkalmazta ezt a módszert. A gyártók ugyanakkor 12 hónapos türelmi időt kaptak, azaz jövő év július elsejéig még az új dobozokkal párhuzamosan forgalomba hozhatják az eddig legyártott készleteket.
A vonatkozó döntés még 2004-ben megszületett, és 2007-ben döntöttek arról, mikortól lép életbe, és milyen fényképek kerülnek majd a dobozokra. Így tegnaptól kötelező módon minden egyes újonnan gyártott doboz cigarettán 14 különböző elrettentő kép valamelyikét láthatjuk majd, amelyeknek kötelező módon a csomagolás 40 százalékát kell betölteniük.
A vizuális eszközökkel történő figyelmeztetés bevezetését az illetékesek azzal indokolják, hogy a képanyag hatékonyabban felkelti a vásárlók figyelmét, megfelelő információs értékkel bír, többletmotivációt nyújt azon dohányosok számára, akik szeretnének leszokni, kevésbé vonzó a fiatalok számára, illeszkedik a dohányzás elleni kampányba, emellett hasznos információkat is tartalmaz arról, hogyan lehet leszokni a dohányzásról, technikai szempontból könnyen kivitelezhető, a kormányok számára pedig minimális többletköltséget jelent.
Riasztó statisztikák
A legfrissebb statisztikák szerint Romániában évente több mint 33 ezren halnak meg a dohányzás következtében, ezek 70 százaléka 35 és 69 év közötti személy. Ugyanazon statisztika szerint négyből egy esetben a fiatalon bekövetkezett elhalálozás oka a dohányzásra vezethető vissza. A hivatalos álláspont szerint a fiatalon elhunyt dohányosok átlagban 21 évvel élhettek volna többet, ha időben leszoknak.
A leggyakoribb, dohányzásra visszavezethető halálok a szív- és érrendszeri betegség, ebben az elhunytak 50 százaléka halt meg. A második helyen a rák áll, ez az elhalálozottak 40 százalékát érintette, míg a fennmaradó tíz százalék egyéb, légzőszervi megbetegedésben hunyt el. A felmérés szerint évente 8500 új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak, ezeknek mintegy 85 százalékát okozza a dohányzás.
A dohányosok aránya Romániában az aktív lakosság 30 százalékát teszi ki, a férfiak 44 és a nők 17,5 százaléka dohányzik. Ennek nyomán Románia az első tíz ország között található Európában a dohányosok arányát tekintve.
A romániai polgárok fele húszéves kora előtt gyújtott rá először, 33 százalék, pedig 20 és 25 éves kora előtt dohányzott első alkalommal. Az utóbbi tizenöt évben az arány a férfiaknál nem változott, ám a tizenéves lányok és fiatal nők esetében megkétszereződött.
A vizsgálatok szerint azon nem dohányzók is fokozottan ki vannak téve a dohányzással összefüggő betegségek veszélyének, akik rendszeresen olyan környezetben tartózkodnak, ahol dohányoznak. Az Egyesült Államokban mintegy 33 ezer, az Európai Unióban pedig 20 ezer passzív dohányos hal meg évente ilyen betegségekben. A passzív dohányosok esetében 60 százalékkal nő a szív- és érrendszeri megbetegedések esélye.
A világon eddig összesen tíz országban vetették be az elrettentő fényképfelvételek cigarettásdobozokon való feltüntetésének gyakorlatát. Az úttörő Kanada volt, az észak-amerikai ország példáját pedig később Ausztrália, Brazília, India, Szingapúr, Thaiföld, Uruguay, Venezuela és Új-Zéland is követte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok