
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
A drágulást a dohányáruk jövedéki adójának növekedése okozza, aminek eredményeként mintegy negyven banival kell majd többet fizetni egy doboz cigarettáért. A lépés Bukarest európai uniós csatlakozás előtti vállalásainak része, Románia ugyanis elfogadta, hogy 2010-re fokozatosan 74 euróra emeli a cigaretta ezerszálankénti jövedéki adóját. A pénzügyminisztérium becslései szerint az adóemelés nyomán a második félévben mintegy 500 millió lejjel növekednek a költségvetési bevételek.
Elrettentő „példák”
A másik, a cigaretták csomagolását érintő változás szintén tegnaptól lépett életbe. Az Európai Unió tagállamai közül Románia a második, amely bevezeti a „horrorképes” elrettentés gyakorlatát. Az Unióban először Belgium alkalmazta ezt a módszert. A gyártók ugyanakkor 12 hónapos türelmi időt kaptak, azaz jövő év július elsejéig még az új dobozokkal párhuzamosan forgalomba hozhatják az eddig legyártott készleteket.
A vonatkozó döntés még 2004-ben megszületett, és 2007-ben döntöttek arról, mikortól lép életbe, és milyen fényképek kerülnek majd a dobozokra. Így tegnaptól kötelező módon minden egyes újonnan gyártott doboz cigarettán 14 különböző elrettentő kép valamelyikét láthatjuk majd, amelyeknek kötelező módon a csomagolás 40 százalékát kell betölteniük.
A vizuális eszközökkel történő figyelmeztetés bevezetését az illetékesek azzal indokolják, hogy a képanyag hatékonyabban felkelti a vásárlók figyelmét, megfelelő információs értékkel bír, többletmotivációt nyújt azon dohányosok számára, akik szeretnének leszokni, kevésbé vonzó a fiatalok számára, illeszkedik a dohányzás elleni kampányba, emellett hasznos információkat is tartalmaz arról, hogyan lehet leszokni a dohányzásról, technikai szempontból könnyen kivitelezhető, a kormányok számára pedig minimális többletköltséget jelent.
Riasztó statisztikák
A legfrissebb statisztikák szerint Romániában évente több mint 33 ezren halnak meg a dohányzás következtében, ezek 70 százaléka 35 és 69 év közötti személy. Ugyanazon statisztika szerint négyből egy esetben a fiatalon bekövetkezett elhalálozás oka a dohányzásra vezethető vissza. A hivatalos álláspont szerint a fiatalon elhunyt dohányosok átlagban 21 évvel élhettek volna többet, ha időben leszoknak.
A leggyakoribb, dohányzásra visszavezethető halálok a szív- és érrendszeri betegség, ebben az elhunytak 50 százaléka halt meg. A második helyen a rák áll, ez az elhalálozottak 40 százalékát érintette, míg a fennmaradó tíz százalék egyéb, légzőszervi megbetegedésben hunyt el. A felmérés szerint évente 8500 új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak, ezeknek mintegy 85 százalékát okozza a dohányzás.
A dohányosok aránya Romániában az aktív lakosság 30 százalékát teszi ki, a férfiak 44 és a nők 17,5 százaléka dohányzik. Ennek nyomán Románia az első tíz ország között található Európában a dohányosok arányát tekintve.
A romániai polgárok fele húszéves kora előtt gyújtott rá először, 33 százalék, pedig 20 és 25 éves kora előtt dohányzott első alkalommal. Az utóbbi tizenöt évben az arány a férfiaknál nem változott, ám a tizenéves lányok és fiatal nők esetében megkétszereződött.
A vizsgálatok szerint azon nem dohányzók is fokozottan ki vannak téve a dohányzással összefüggő betegségek veszélyének, akik rendszeresen olyan környezetben tartózkodnak, ahol dohányoznak. Az Egyesült Államokban mintegy 33 ezer, az Európai Unióban pedig 20 ezer passzív dohányos hal meg évente ilyen betegségekben. A passzív dohányosok esetében 60 százalékkal nő a szív- és érrendszeri megbetegedések esélye.
A világon eddig összesen tíz országban vetették be az elrettentő fényképfelvételek cigarettásdobozokon való feltüntetésének gyakorlatát. Az úttörő Kanada volt, az észak-amerikai ország példáját pedig később Ausztrália, Brazília, India, Szingapúr, Thaiföld, Uruguay, Venezuela és Új-Zéland is követte.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.