Fotó: Haáz Vince
Romániának 2069 milliárd eurót kell költenie ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges ország legyen – derül ki abból a közvitán lévő stratégiából, mellyel a bukaresti kormány az üvegházhatású gázok kibocsátásának hosszú távú visszaszorítását célozza.
2023. október 10., 21:282023. október 10., 21:28
A hamarosan kormányhatározattal elfogadandó dokumentumból az Economica.net szemlézett, kiemelve: az összeg nagyságrendileg az ország jelenlegi éves bruttó hazai terméke (GDP) hétszeresét teszi ki. A gazdasági portál által idézett stratégia értelmében
A három kulcságazatra kitérve a dokumentum szerint korszerű járműveket, gépeket, berendezéseket, technológiákat kell vásárolni, illetve alkalmazni, és növelni kell az épületek energiahatékonyságát. A beruházások révén új munkahelyek létesülnek, növekedik a gazdaság és egészségesebbé válik környezetünk – olvasható a tervben. Amely azt szolgálná, hogy 2050-re 99 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás az országban 1990-ben jegyzett szinthez képest.
Az Economica.net kiemeli: a legnagyobb pénznyelő a közúti szállítmányozás lesz, amely messze a legszennyezőbb a fuvarozási ágazatban.
Hiszen a kormány azt reméli, hogy a következő bő negyed évszázadban magától „kikopik” a jelenlegi szennyező technológia jelentős része, ezt pedig korszerű, már magasabb standardoknak megfelelő eszköztárral pótolják az ipari szereplők, legyen szó gépekről, autóparkról vagy épületrenoválásról. Ugyanezt várják a lakosságtól is, amely idővel környezetbarátabb autókat, háztartási gépeket, fűtő-hűtő rendszereket vásárol majd, és energiahatékonyabbá teszi az otthonokat.
A stratégia szerint folyamatosan nőni fog a Románia által a közúti fuvarozás, az épületek és az ipar „kizöldítésére” költött összeg, az említett időszak vége felé ez már az éves GDP 20 százalékát is kiteszi majd. A végösszeg lebontása szerint 2023-2050 között 1700 milliárd eurót „visz el” a közúti szállítmányozás klímasemlegessé tétele, a maradékon a másik két ágazat osztozik. A kidolgozók európai uniós forrásokkal is számolnak, ám a tucatnyi pénzalapból lehívható, más viszonyításban soknak tűnő pénz – néhány tízmilliárd euró – így is csak a töredékét teszi majd ki a több mint 2000 milliárd eurónak, a többit „saját zsebből” kell állnunk – figyelmeztet az Economica.net.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!