Fotó: Haáz Vince
Romániának 2069 milliárd eurót kell költenie ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges ország legyen – derül ki abból a közvitán lévő stratégiából, mellyel a bukaresti kormány az üvegházhatású gázok kibocsátásának hosszú távú visszaszorítását célozza.
2023. október 10., 21:282023. október 10., 21:28
A hamarosan kormányhatározattal elfogadandó dokumentumból az Economica.net szemlézett, kiemelve: az összeg nagyságrendileg az ország jelenlegi éves bruttó hazai terméke (GDP) hétszeresét teszi ki. A gazdasági portál által idézett stratégia értelmében
A három kulcságazatra kitérve a dokumentum szerint korszerű járműveket, gépeket, berendezéseket, technológiákat kell vásárolni, illetve alkalmazni, és növelni kell az épületek energiahatékonyságát. A beruházások révén új munkahelyek létesülnek, növekedik a gazdaság és egészségesebbé válik környezetünk – olvasható a tervben. Amely azt szolgálná, hogy 2050-re 99 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás az országban 1990-ben jegyzett szinthez képest.
Az Economica.net kiemeli: a legnagyobb pénznyelő a közúti szállítmányozás lesz, amely messze a legszennyezőbb a fuvarozási ágazatban.
Hiszen a kormány azt reméli, hogy a következő bő negyed évszázadban magától „kikopik” a jelenlegi szennyező technológia jelentős része, ezt pedig korszerű, már magasabb standardoknak megfelelő eszköztárral pótolják az ipari szereplők, legyen szó gépekről, autóparkról vagy épületrenoválásról. Ugyanezt várják a lakosságtól is, amely idővel környezetbarátabb autókat, háztartási gépeket, fűtő-hűtő rendszereket vásárol majd, és energiahatékonyabbá teszi az otthonokat.
A stratégia szerint folyamatosan nőni fog a Románia által a közúti fuvarozás, az épületek és az ipar „kizöldítésére” költött összeg, az említett időszak vége felé ez már az éves GDP 20 százalékát is kiteszi majd. A végösszeg lebontása szerint 2023-2050 között 1700 milliárd eurót „visz el” a közúti szállítmányozás klímasemlegessé tétele, a maradékon a másik két ágazat osztozik. A kidolgozók európai uniós forrásokkal is számolnak, ám a tucatnyi pénzalapból lehívható, más viszonyításban soknak tűnő pénz – néhány tízmilliárd euró – így is csak a töredékét teszi majd ki a több mint 2000 milliárd eurónak, a többit „saját zsebből” kell állnunk – figyelmeztet az Economica.net.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!