Nem igazolódtak be a hitelcserével kapcsolatos félelmek: a várakozásokkal ellentétben nem rohamozták meg a jelzáloghitellel rendelkezők a bankokat, hogy a lakásukkal törlesszenek, vagyis átadják a pénzintézetnek a bankkölcsönből vásárolt lakást a további részletek befizetése helyett.
2018. április 18., 20:382018. április 18., 20:38
Mint a Román Nemzeti Bank (BNR) által az Economica.net portál rendelkezésére bocsátott adatsorokból kiderül, két évvel a sokat vitatott, 2016/77-es törvény hatályba lépése után, 2018. március 31-éig 8459 hiteles jelezte bankjának, hogy élne a hitelcsere lehetőségével.
és még nem született jogerős ítélet, a BNR-nek pedig nincsenek adatai arra vonatkozóan, hogy ezek milyen stádiumban vannak.
A jegybank statisztikái szerint különben március végéig 2 397 537 640 lej, vagyis mintegy 539 millió euró értékben kértek az ügyfelek hitelcserét. Az elfogadott kérések esetében a kölcsönök zömét külföldi devizában igényelték: 46,83 százalékban euróban, 45,18 százalékban pedig svájci frankban vették fel, és alig 6,92 százalékot tesz ki a lejalapú kölcsönök aránya.
Ám menet közben sikerült elérniük, hogy egy sor kockázati tényező kikerült a jogszabályból. Így például nem maradtak a hatálya alatt az Első otthon kormányprogram keretében vásárolt lakások, és küszöbértéket is meghatároztak. Ugyanakkor a szakértő szerint az alkotmánybírósági döntés – ami a jogszabály egyes passzusairól kimondta, hogy alkotmányellenesek – nyomán még tovább csökkentek a kockázatok.
mint ahogy az üzletemberek, illetve a Romániában tevékenykedő külföldi üzletemberek is megkongatták a vészharangot. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a jogszabály visszamenőleges hatályú, vagyis a hatályba lépése pillanatában már érvényes szerződések esetében is alkalmazható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!