2009. május 07., 09:252009. május 07., 09:25
Amennyiben az Európai Bizottság a román igazságügyi reform felgyorsítását szabja meg feltételül a Romániának nyújtandó hitel fejében, akkor az ország kész lemondani a pénzösszegről – jelentette ki tegnap Traian Băsescu államfő azt követően, hogy felröppent az erre vonatkozó hír. Mint mondta, kizárt, hogy ez legyen az öt részletben lehívható európai uniós kölcsön feltétele.
Szerinte az európai döntéshozó testület a hitelszerződésben mindössze megemlítheti az ország uniós csatlakozásakor elfogadott igazságügyi együttműködési és ellenőrzési rendszert, de semmiképp sem szabhatja meg hitelnyújtási kritériumként. Arra az újságírói kérdésre pedig, hogy az Európai Bizottság Románia beleegyezése nélkül be tudja-e iktatni a hitelszerződésbe ezt a kitétet, Băsescu nemmel válaszolt. Az államelnök ugyan kilátásba helyezte a pénzösszeg visszautasítását, ám szintén kérdésre válaszolva beismerte, hogy az ország nem tud kilábalni a gazdasági válságból az uniós pénzek nélkül, ezért is fordult korábban a kormány az Európai Bizottsághoz. „Remélem, hogy nem fogunk eddig jutni” – fejtette ki Băsescu.
Hozzátette: ez ügyben diplomáciai lobbi indult, ő maga személyesen tárgyalt José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel, és információi szerint folytak a témáról tárgyalások Joaquín Almunia pénzügyi biztossal és több uniós tagállam képviselőjével. „Elfogadtuk az igazságügyi együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megemlítését, de azt nem, hogy legyen a hitelnyújtás feltétele” – szögezte le az államfő.
Az igazságügyi reform és az uniós hitel összefüggéseit tegnapi lapszámában taglalta az Evenimentul Zilei című országos napilap. Mint fogalmaztak, értesüléseik szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal megkötött hitelmegállapodási szerződésbe foglalt pénzöszszeg egynegyede veszélyben van, az utolsó száz méteren meghiúsulhat folyósítása, mivel az uniós ötmilliárd euró átutalásának feltétele az igazságügyi reform felgyorsítása és a korrupcióellenes küzdelem. A lap újságírója úgy tudta, hogy a megkötést a szerdai (szerk. megj. tegnap) nap folyamán be is iktatják a szerződésbe, amelyet az uniós pénzügyminisztereknek tegnap kellett véglegesíteniük.
A híresztelést viszont már tegnap kora reggel cáfolta a Mediafax hírügynökség megkeresésére Amelia Torres, Joaquín Almunia pénzügyi biztos szóvivője. Mint leszögezte, a bizottság által nyújtott ötmilliárd eurós hitel folyósítása nem függ Románia korrupcióellenes küzdelmének hatékonyságától. Ugyanakkor pontosította az Evenimentul Zilei által közölt információt is, leszögezve, az Unió pénzügyminiszterei már a keddi ülésükön rábólintottak a Romániával megkötött hitelmegállapodásra. Hozzátette: a kölcsönnyújtás feltételeit már korábban közzétették, és a korrupcióellenes harc nem szerepel ezek között.
A felröppent híresztelésre egyébként elsőként Mircea Geoană szociáldemokrata pártelnök, a szenátus elnöke reagált a tegnap reggel. „A román fizetési mérleg támogatására szánt ötmilliárd eurós hitelnek az igazságügyi reformmal való összekapcsolását igazságtalannak tartom, és úgy látom, hogy ezáltal Románia hátrányba kerülhet a többi európai uniós tagállammal szemben” – nyilatkozta a szenátus elnöke.
Geoană minderről a Romániába delegált uniós nagykövetekkel való találkozón beszélt, aminek témája éppen az volt, hogy a román parlament mennyiben teljesítette az Európai Bizottság igazságügyi jelentésének rá vonatkozó kötelezettségeit. Geoană szándéka az volt, hogy bebizonyítsa, az elmúlt időben történtek előrelépések az igazságügyi reform terén, s ugyanakkor arról is tájékoztatta a diplomatákat, hogy a következő időszakban milyen terveik vannak.
A szenátus elnöke leszögezte, a parlament tudja teljesíteni kötelezettségeit, azonban még vannak olyan állami intézmények, amelykre szintén nagy felelősség hárul. Példaként az Igazságügyi Minisztériumot, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM), valamint az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA) jelölte meg.
„Ha a hitelt az igazságszolgáltatás helyzetével hozzák összefüggésbe, Románia igen drámai helyzetbe kerül, azaz a jelenlegi kormány nem fogja tudni teljesíteni az állam alapvető kötelezettségeit, nem tudják kifizetni a béreket, nyugdíjakat, és nem fogják tudni biztosítani az állami intézmények működését” – fogalmazott tegnap Varujan Vosganian, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora. Szerinte ugyanis az igazságszolgáltatás terén történt előrelépések igen halványak, és Románia mindenképpen európai bizottsági szankciókra számíthat.
A Tăriceanu-kormány volt pénzügyi és gazdasági minisztere mindennél is súlyosabbnak nevezte, hogy a Boc-kabinet az EB-től érkező pénzeket beruházásokra, valamint a gazdaság fellendítésére kívánja fordítani, miközben „az első negyedévi eredménye alapján a kormány a valóságon kívül helyezkedik el”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok