Hitel és igazságszolgáltatás

Amennyiben az Európai Bizottság a román igazságügyi reform felgyorsítását szabja meg feltételül a Romániának nyújtandó hitel fejében, akkor az ország kész lemondani a pénzösszegről – jelentette ki tegnap Traian Băsescu államfő azt követően, hogy felröppent az erre vonatkozó hír. Mint mondta, kizárt, hogy ez legyen az öt részletben lehívható európai uniós kölcsön feltétele.

Szerinte az európai döntéshozó testület a hitelszerződésben mindössze megemlítheti az ország uniós csatlakozásakor elfogadott igazságügyi együttműködési és ellenőrzési rendszert, de semmiképp sem szabhatja meg hitelnyújtási kritériumként. Arra az újságírói kérdésre pedig, hogy az Európai Bizottság Románia beleegyezése nélkül be tudja-e iktatni a hitelszerződésbe ezt a kitétet, Băsescu nemmel válaszolt. Az államelnök ugyan kilátásba helyezte a pénzösszeg visszautasítását, ám szintén kérdésre válaszolva beismerte, hogy az ország nem tud kilábalni a gazdasági válságból az uniós pénzek nélkül, ezért is fordult korábban a kormány az Európai Bizottsághoz. „Remélem, hogy nem fogunk eddig jutni” – fejtette ki Băsescu.

Hozzátette: ez ügyben diplomáciai lobbi indult, ő maga személyesen tárgyalt José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel, és információi szerint folytak a témáról tárgyalások Joaquín Almunia pénzügyi biztossal és több uniós tagállam képviselőjével. „Elfogadtuk az igazságügyi együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megemlítését, de azt nem, hogy legyen a hitelnyújtás feltétele” – szögezte le az államfő.

Cáfolt sajtóinformációk

Az igazságügyi reform és az uniós hitel összefüggéseit tegnapi lapszámában taglalta az Evenimentul Zilei című országos napilap. Mint fogalmaztak, értesüléseik szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal megkötött hitelmegállapodási szerződésbe foglalt pénzöszszeg egynegyede veszélyben van, az utolsó száz méteren meghiúsulhat folyósítása, mivel az uniós ötmilliárd euró átutalásának feltétele az igazságügyi reform felgyorsítása és a korrupcióellenes küzdelem. A lap újságírója úgy tudta, hogy a megkötést a szerdai (szerk. megj. tegnap) nap folyamán be is iktatják a szerződésbe, amelyet az uniós pénzügyminisztereknek tegnap kellett véglegesíteniük.

A híresztelést viszont már tegnap kora reggel cáfolta a Mediafax hírügynökség megkeresésére Amelia Torres, Joaquín Almunia pénzügyi biztos szóvivője. Mint leszögezte, a bizottság által nyújtott ötmilliárd eurós hitel folyósítása nem függ Románia korrupcióellenes küzdelmének hatékonyságától. Ugyanakkor pontosította az Evenimentul Zilei által közölt információt is, leszögezve, az Unió pénzügyminiszterei már a keddi ülésükön rábólintottak a Romániával megkötött hitelmegállapodásra. Hozzátette: a kölcsönnyújtás feltételeit már korábban közzétették, és a korrupcióellenes harc nem szerepel ezek között.

Geoană igazságtalanságról beszélt

A felröppent híresztelésre egyébként elsőként Mircea Geoană szociáldemokrata pártelnök, a szenátus elnöke reagált a tegnap reggel. „A román fizetési mérleg támogatására szánt ötmilliárd eurós hitelnek az igazságügyi reformmal való összekapcsolását igazságtalannak tartom, és úgy látom, hogy ezáltal Románia hátrányba kerülhet a többi európai uniós tagállammal szemben” – nyilatkozta a szenátus elnöke.

Geoană minderről a Romániába delegált uniós nagykövetekkel való találkozón beszélt, aminek témája éppen az volt, hogy a román parlament mennyiben teljesítette az Európai Bizottság igazságügyi jelentésének rá vonatkozó kötelezettségeit. Geoană szándéka az volt, hogy bebizonyítsa, az elmúlt időben történtek előrelépések az igazságügyi reform terén, s ugyanakkor arról is tájékoztatta a diplomatákat, hogy a következő időszakban milyen terveik vannak.

A szenátus elnöke leszögezte, a parlament tudja teljesíteni kötelezettségeit, azonban még vannak olyan állami intézmények, amelykre szintén nagy felelősség hárul. Példaként az Igazságügyi Minisztériumot, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM), valamint az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA) jelölte meg.

Vosganian drámainak nevezte a helyzetet

„Ha a hitelt az igazságszolgáltatás helyzetével hozzák összefüggésbe, Románia igen drámai helyzetbe kerül, azaz a jelenlegi kormány nem fogja tudni teljesíteni az állam alapvető kötelezettségeit, nem tudják kifizetni a béreket, nyugdíjakat, és nem fogják tudni biztosítani az állami intézmények működését” – fogalmazott tegnap Varujan Vosganian, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora. Szerinte ugyanis az igazságszolgáltatás terén történt előrelépések igen halványak, és Románia mindenképpen európai bizottsági szankciókra számíthat.

A Tăriceanu-kormány volt pénzügyi és gazdasági minisztere mindennél is súlyosabbnak nevezte, hogy a Boc-kabinet az EB-től érkező pénzeket beruházásokra, valamint a gazdaság fellendítésére kívánja fordítani, miközben „az első negyedévi eredménye alapján a kormány a valóságon kívül helyezkedik el”.