A magyar vállalat a nyitott partnerségre nagyobb vetélytársakkal, azonban, „ha partnert kellene keresnünk, inkább a Shellnél, a BP-nél vagy a Gazpromnál érdeklődnék, de nem az OMV-nél” – fejtette ki a német lapnak a vezérigazgató. Hernádi emellett rámutatott: jelenleg a társaságnak nincs feltétlenül szüksége partnerre.
Az elmúlt hetekben a 11,8 milliárd eurós évi forgalmával a legnagyobb független közép-európai olajvállalatot kitartóan körüludvarolta az állami résztulajdonban lévő osztrák vetélytárs, az OMV, Hernádi azonban határozottan visszautasítja az OMV-t, amely időközben a MOL-részvények 18,9 százalékát felvásárolta a piacon – tájékoztat az üzleti lap. A magunk részéről az egész OMV-cirkuszt befejeztük – jelentette ki az újságnak a magyar üzletember.
Az osztrák vállalat saját állítása szerint baráti egyesülésre törekszik, az ellenséges átvétel lehetőségét kizárja Wolfgang Ruttenstorfer az OMV főnöke, de határozott szándéka további MOL-részvények vásárlása – áll még a lapban. A MOL szemszögéből kevéssé hihetők ezek a kijelentések, írta az FTD, ismét Hernádit idézve, aki szerint, ha az OMV-nek lehetősége volna ellenséges átvételre, azonnal megtenné.
Az ilyen ellenséges kísérletekkel szemben azonban jól védett a MOL, többek között a szavazati jogok korlátozásával, és a védelmet szolgálja a sajátrészvény-vásárlás is, tette még hozzá Hernádi.
Az ellenállást a MOL-elnök mindenekelőtt a vállalat részvényesi összetételével indokolta. A magyar kormány és a felügyelőbizottság nem szeretné, hogy más kormány befolyást szerezzen a MOL-ban, az OMV-vel ellentétben a magyar vállalat teljes mértékben privatizált, emlékeztetett.
Emellett kizártnak nevezte, hogy a versenyhatóságok lényegi kikötések nélkül engedélyeznék a két vállalat egyesülését. A MOL két finomítója és az OMV schwechati létesítménye közül az egyiktől meg kellene válni, emellett több száz benzinkutat is el kellene adni, mindenekelőtt Magyarországon, Szlovákiában és Romániában – magyarázta Hernádi. Az FTD értesülései szerint a versenyügyi problémákat az OMV elnöke is elismeri, de sokkal kisebb súlyúnak látja azokat. Az elnök-vezérigazgató végezetül a társaság terjeszkedési lehetőségeiről szólva, megjegyezte: Közép-Európán kívül mindenekelőtt Oroszországban lát lehetőséget növekedésre. Ennek érdekében a MOL új együttműködési lehetőségekről folytat egyeztetéseket orosz vállalatokkal a finomításban és a gázüzletágban, kutatási koncessziókat és olajmezőket vásárolt, és szeretné erőteljesen növelni oroszországi jelenlétét – fejtette ki a német lapnak Hernádi.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.