A magyar vállalat a nyitott partnerségre nagyobb vetélytársakkal, azonban, „ha partnert kellene keresnünk, inkább a Shellnél, a BP-nél vagy a Gazpromnál érdeklődnék, de nem az OMV-nél” – fejtette ki a német lapnak a vezérigazgató. Hernádi emellett rámutatott: jelenleg a társaságnak nincs feltétlenül szüksége partnerre.
Az elmúlt hetekben a 11,8 milliárd eurós évi forgalmával a legnagyobb független közép-európai olajvállalatot kitartóan körüludvarolta az állami résztulajdonban lévő osztrák vetélytárs, az OMV, Hernádi azonban határozottan visszautasítja az OMV-t, amely időközben a MOL-részvények 18,9 százalékát felvásárolta a piacon – tájékoztat az üzleti lap. A magunk részéről az egész OMV-cirkuszt befejeztük – jelentette ki az újságnak a magyar üzletember.
Az osztrák vállalat saját állítása szerint baráti egyesülésre törekszik, az ellenséges átvétel lehetőségét kizárja Wolfgang Ruttenstorfer az OMV főnöke, de határozott szándéka további MOL-részvények vásárlása – áll még a lapban. A MOL szemszögéből kevéssé hihetők ezek a kijelentések, írta az FTD, ismét Hernádit idézve, aki szerint, ha az OMV-nek lehetősége volna ellenséges átvételre, azonnal megtenné.
Az ilyen ellenséges kísérletekkel szemben azonban jól védett a MOL, többek között a szavazati jogok korlátozásával, és a védelmet szolgálja a sajátrészvény-vásárlás is, tette még hozzá Hernádi.
Az ellenállást a MOL-elnök mindenekelőtt a vállalat részvényesi összetételével indokolta. A magyar kormány és a felügyelőbizottság nem szeretné, hogy más kormány befolyást szerezzen a MOL-ban, az OMV-vel ellentétben a magyar vállalat teljes mértékben privatizált, emlékeztetett.
Emellett kizártnak nevezte, hogy a versenyhatóságok lényegi kikötések nélkül engedélyeznék a két vállalat egyesülését. A MOL két finomítója és az OMV schwechati létesítménye közül az egyiktől meg kellene válni, emellett több száz benzinkutat is el kellene adni, mindenekelőtt Magyarországon, Szlovákiában és Romániában – magyarázta Hernádi. Az FTD értesülései szerint a versenyügyi problémákat az OMV elnöke is elismeri, de sokkal kisebb súlyúnak látja azokat. Az elnök-vezérigazgató végezetül a társaság terjeszkedési lehetőségeiről szólva, megjegyezte: Közép-Európán kívül mindenekelőtt Oroszországban lát lehetőséget növekedésre. Ennek érdekében a MOL új együttműködési lehetőségekről folytat egyeztetéseket orosz vállalatokkal a finomításban és a gázüzletágban, kutatási koncessziókat és olajmezőket vásárolt, és szeretné erőteljesen növelni oroszországi jelenlétét – fejtette ki a német lapnak Hernádi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok