Aggodalommal és kétkedéssel figyelik a Brassó megyei magyar politikusok a vidombáki repülőtérrel kapcsolatos fejleményeket. Kovács Attila, a Brassó megyei önkormányzat RMDSZ-es tagja a Krónikának elmondta, a politikai hercehurcán kívül bürokratikus akadályok is hátráltatják a légikötő megépítését.
2016. január 14., 19:432016. január 14., 19:43
A parlament megszavazta ugyan, hogy a reptér területe állami tulajdonból visszakerül a Brassó megyei tanács tulajdonába, de Kovács szerint „nem kezelték kellő odafigyelésel, komolysággal ügyet”, összekeverték a telekkönyvi kivonatokat. Így fordulhatott elő, hogy a telekkönyvben szereplő topográfiai adatok nem egyeznek azzal, ami a valóságban a terepen van, ezért az átvétel november óta még nem történt meg.
Kovács Attila ugyanakkor lapunknak arról is beszámolt, hogy a megyei önkormányzat ritkán enged rálátást az RMDSZ-es politikusoknak a repülőtér ügyeire, legutóbb a szerdai tanácsülésen tájékozódhattak a fejleményekről. „Megvan a szándék, hogy különböző befektetőkkel tárgyaljanak a repülőtér befejezéséről és működtetéséről, ám a beruházás alapvető feltétele a terület. Amíg annak az ügyét nem tisztázzák, nincs alapja az egyeztetésnek” – szögezte le Kovács Attila.
A szerdai tanácsülés után egyébként Claudiu Coman, a Brassó megyei közgyűlés alelnöke igen optimistán nyilatkozott, arról számolt be, hogy idén ötmillió eurós banki hitelből folytatják a légikikötő építését, és reményeik szerint be is fejezik az év végéig. Szerinte aktualizálni kell a megvalósíthatósági tanulmányt, ugyanakkor megkezdik a kisajátítást a Besălcin-patak mentén, hogy a vízügyi szakemberek elkezdhessék a gátépítést – ez hozzávetőleg egymillió euróba kerül. A villanyáram-szolgáltatónak eközben két transzformátorházat kell megépítenie a repülőtér környékén.
Coman rámutatott, amíg a terület ügye nem tisztázódik, semmilyen más munkálatot nem tudnak elkezdeni. Mint ismeretes, 2009-ben egy kormányrendelettel a Brassó megyei önkormányzat 200 hektáros területet kapott a repülőtér megépítésére azzal a feltétellel, hogy azt öt év alatt, legkésőbb 2014-ig be is fejezik. Mivel ez nem történt meg, a terület visszakerült az állam tulajdonába.
A Brassó megyei önkormányzat új eljárást indított a területért, ezt szavazta meg tavaly novemberben a parlament, és bár 30 nap alatt az átadást le kellett volna bonyolítani, ez azóta sem történt meg, mert időközben megváltozott a törvény, amelyik ezt a transzfert szabályozza. A közgyűlés alelnöke elmondta, egyeztetnek a prefektúrával, megkeresik a megoldást a bürokratikus akadályok elhárítására, és legkésőbb jövő hónapban elküldik a dokumentációt a kormánynak.
A Brassói Nemzetközi Repülőtér kifutópályáját 2014 októberében adták át, a megépítését a Brassó Megyei Tanács finanszírozta, amely eddig összesen mintegy 30 millió eurót költött a légikikötőre. További 20 millió euróra lenne szükség a terminál megépítésére, egymillióba kerül az irányítótorony, és még két-három millió euró a kivilágítás. Ugyanakkor még ezzel sem lenne teljesen befejezve a projekt, hiszen még sok felszerelésre lenne szükség a működtetéséhez.
Tavaly a brassói Fenntartható Fejlesztési Ügynökség több mint 8000 aláírást gyűjtött össze, ezeket átadták a megye politikusainak, arra hatalmazva fel őket, hogy lobbizzanak a terület használati jogáért, valamint azért, hogy a kétharmad részben már megvalósult beruházást kormánytámogatással fejezhessék be. Ugyanakkor a székely megyék is fontosnak tartják a reptér megépítését, amely a térség gazdasági és társadalmi fejlődésének motorja lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energiaválság esetén a piac reagál elsőként, a kormányok pedig csak a piac beavatkozása után hoznak intézkedéseket, de ha egyszer elindul egy válság, az elmúlt időszak tapasztalatai szerint 3-5 év múlva véget ér.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az üzemanyagválsággal kapcsolatos intézkedések „csupán szükségmegoldások”, amelyek elhanyagolható, legfeljebb 5 százalékos hatással bírnak a végső üzemanyagárakra.
Az EU értesítette a Mercosur-országokat az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról, amely 2026. május 1-jétől érvényes – közölte hétfőn Európai Bizottság.
Az infláció éves rátája csak az év második felében tér vissza egyértelműbben csökkenő pályára, ez a folyamat azonban időt és körültekintést igényel a gazdaságpolitikai intézkedések kalibrálásában.
A kormány által az üzemanyagárak korlátozására előkészített intézkedések nem tudják teljes egészében ellensúlyozni a közel-keleti konfliktus által a világpiacon okozott zavarokat, azonban olyan hatásuk lesz, amely mérsékli az árak emelkedését.
Jelentősen korlátozza a készpénzes fizetéseket az Európai Unió egy új rendelettel, amelynek célja a pénzmosás visszaszorítása és a pénzmozgások átláthatóbbá tétele. A készpénzhasználat szabályai Romániában is érvényesek lesznek.
A világ az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságával szembesülhet a közel-keleti háború miatt – figyelmeztetett hétfőn Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója, aki a világgazdaságot fenyegető „jelentős veszélyről” beszélt.
A gázolaj ára tartósan magas maradhat, és a literenkénti 10 lej lehet az új referenciaérték – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Az év első mezőgazdasági előrejelzése szerint szinte mindenhol negatív eredmények mutatkoznak. A gazdák 1,1 millió tonnával kevesebb gabonát tudnak majd betakarítani.
Januárban 654 400 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,1 százalékkal (7300 toe-val) kevesebbet, mint 2025 első hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közölt adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!