Aggodalommal és kétkedéssel figyelik a Brassó megyei magyar politikusok a vidombáki repülőtérrel kapcsolatos fejleményeket. Kovács Attila, a Brassó megyei önkormányzat RMDSZ-es tagja a Krónikának elmondta, a politikai hercehurcán kívül bürokratikus akadályok is hátráltatják a légikötő megépítését.
2016. január 14., 19:432016. január 14., 19:43
A parlament megszavazta ugyan, hogy a reptér területe állami tulajdonból visszakerül a Brassó megyei tanács tulajdonába, de Kovács szerint „nem kezelték kellő odafigyelésel, komolysággal ügyet”, összekeverték a telekkönyvi kivonatokat. Így fordulhatott elő, hogy a telekkönyvben szereplő topográfiai adatok nem egyeznek azzal, ami a valóságban a terepen van, ezért az átvétel november óta még nem történt meg.
Kovács Attila ugyanakkor lapunknak arról is beszámolt, hogy a megyei önkormányzat ritkán enged rálátást az RMDSZ-es politikusoknak a repülőtér ügyeire, legutóbb a szerdai tanácsülésen tájékozódhattak a fejleményekről. „Megvan a szándék, hogy különböző befektetőkkel tárgyaljanak a repülőtér befejezéséről és működtetéséről, ám a beruházás alapvető feltétele a terület. Amíg annak az ügyét nem tisztázzák, nincs alapja az egyeztetésnek” – szögezte le Kovács Attila.
A szerdai tanácsülés után egyébként Claudiu Coman, a Brassó megyei közgyűlés alelnöke igen optimistán nyilatkozott, arról számolt be, hogy idén ötmillió eurós banki hitelből folytatják a légikikötő építését, és reményeik szerint be is fejezik az év végéig. Szerinte aktualizálni kell a megvalósíthatósági tanulmányt, ugyanakkor megkezdik a kisajátítást a Besălcin-patak mentén, hogy a vízügyi szakemberek elkezdhessék a gátépítést – ez hozzávetőleg egymillió euróba kerül. A villanyáram-szolgáltatónak eközben két transzformátorházat kell megépítenie a repülőtér környékén.
Coman rámutatott, amíg a terület ügye nem tisztázódik, semmilyen más munkálatot nem tudnak elkezdeni. Mint ismeretes, 2009-ben egy kormányrendelettel a Brassó megyei önkormányzat 200 hektáros területet kapott a repülőtér megépítésére azzal a feltétellel, hogy azt öt év alatt, legkésőbb 2014-ig be is fejezik. Mivel ez nem történt meg, a terület visszakerült az állam tulajdonába.
A Brassó megyei önkormányzat új eljárást indított a területért, ezt szavazta meg tavaly novemberben a parlament, és bár 30 nap alatt az átadást le kellett volna bonyolítani, ez azóta sem történt meg, mert időközben megváltozott a törvény, amelyik ezt a transzfert szabályozza. A közgyűlés alelnöke elmondta, egyeztetnek a prefektúrával, megkeresik a megoldást a bürokratikus akadályok elhárítására, és legkésőbb jövő hónapban elküldik a dokumentációt a kormánynak.
A Brassói Nemzetközi Repülőtér kifutópályáját 2014 októberében adták át, a megépítését a Brassó Megyei Tanács finanszírozta, amely eddig összesen mintegy 30 millió eurót költött a légikikötőre. További 20 millió euróra lenne szükség a terminál megépítésére, egymillióba kerül az irányítótorony, és még két-három millió euró a kivilágítás. Ugyanakkor még ezzel sem lenne teljesen befejezve a projekt, hiszen még sok felszerelésre lenne szükség a működtetéséhez.
Tavaly a brassói Fenntartható Fejlesztési Ügynökség több mint 8000 aláírást gyűjtött össze, ezeket átadták a megye politikusainak, arra hatalmazva fel őket, hogy lobbizzanak a terület használati jogáért, valamint azért, hogy a kétharmad részben már megvalósult beruházást kormánytámogatással fejezhessék be. Ugyanakkor a székely megyék is fontosnak tartják a reptér megépítését, amely a térség gazdasági és társadalmi fejlődésének motorja lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első nyolc hónapjában a nyers adatok szerint 2,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte az INS.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint júniusban az előző havi 1 034,71 milliárd lejről 1 040,62 milliárd lejre nőtt az államadósság, miközben nem sikerült csökkenteni a 9 százalék körüli államháztartási hiányt sem.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy a Iohannis házaspár ki akarná fizetni a Nicolae Bălcescu utca 29. szám alatti nagyszebeni ingatlan jogtalan használatából származó összegeket – jelentette ki péntek este az országos adóhatóság (ANAF) elnöke.
A cégbíróság szombaton közzétett adatai szerint 2025 első nyolc hónapjában 13 251 vállalat függesztette fel a tevékenységét Romániában, 7,31 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
Kollektív elbocsátásokat hajt végre két székelyföldi ruhaipari vállalat – írja az economedia.ro a Kovászna megyei munkaerő-elhelyezési ügynökség (AJOFM) közleménye alapján.
A román kormány megszorításai nemcsak a közszférát, hanem a magánvállalkozások boldogulását is érintik. Az áfaemelés és az egyéb megszorítások visszafogták az emberek vásárlási kedvét, ami a kereskedelem számos területén érezteti hatását.
A hivatalba lépése óta eltelt 100 napban a kormány meghozta a Románia pénzügyi hitelességének visszaszerzéséhez szükséges intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az Országos Cégbíróság (ONRC) pénteken közölt adatai szerint az idei év első nyolc hónapjában 96 084 céget és egyéni magánvállalkozást (PFA) jegyeztek be Romániában, 19,43 százalékkal többet, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában.
Az év első hét hónapjában 4,335 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 2 százalékkal (90 100 toe) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Idén augusztusban a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 5,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint júliusban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!