
Kedd kora délután paritáson a dollár az euróval a kolozsvári valutaváltóknál
Fotó: Rostás Szabolcs
A bukaresti jegybank hivatalos árfolyama alapján még nem, a romániai valutaváltóknál viszont már beérte a dollár árfolyama az euróét; a lakosság masszív dollárvásárlásba kezdett, emiatt sok váltó kifogyott az amerikai fizetőeszközből.
2022. július 12., 15:382022. július 12., 15:38
2022. július 12., 16:112022. július 12., 16:11
A dollár árfolyama jelentős erősödést mutat napok óta, a Román Nemzeti Bank (BNR) által kedden közzétett árfolyam szerint már 4,9391 lejt ér egy dollár, ez minden idők legmagasabb dollár/lej árfolyama. A tengerentúli fizetőeszköz egy nap alatt majdnem egy százalékkal, 0,95 százalékkal izmosodott: hétfőn még 4,8926, múlt szerdán pedig 4,8344 lejt ért.
A valutaváltóknál ugyanakkor a dollár már beérte az eurót: számos kolozsvári pénzváltónál mindkét valuta árfolyama 4,95 körül mozog, miközben reggel még 4,91 lejen állt a dollár/lej árfolyam. A tengerentúli fizetőeszköz erősödését észlelve sokan nekiláttak dollárt vásárolni, akárcsak pár hónappal ezelőtt, amikor az euró árfolyamának növekedése miatt eurót vettek sokan. Megtudtuk, hogy több kincses városi pénzváltónál kifogytak a dollárból a kisebb roham miatt, úgyhogy ott a 4,97-es árfolyamon sem tudott vásárolni, aki esetleg ennyit adott volna a „zöldhasúért”. Látványosan kúszik felfelé a svájci frank árfolyama is, amely a BNR-nél kedden átlépte az 5 lejes történelmi küszöböt, miközben egy nappal korábban még 4,9831 lejt ért.
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyébként a nemzetközi pénzpiacon kedden rövid időre elérte a paritást az euró/dollár árfolyam, 1 euró ugyanannyit ért a piacon, mint 1 amerikai dollár, erre 20 éve nem volt példa. Az európai valuta értékvesztésének okai és következményei kapcsán a France Press hírügynökség elemzése rámutat: az euróövezetbe importált áruk közel felét dollárban számlázzák ki, euróban csak kevesebb mint 40 százalékát, az olajért és a gázért hagyományosan dollárban fizetnek, és e két nyersanyag ára robbanásszerűen megugrott az elmúlt hónapokban az ukrajnai háború miatt. Ez azt jelenti, hogy több euróra van szükség ugyanazon mennyiségű áru dollárban történő kifizetéséhez.
„Az importált áruk egyre kevésbé versenyképesek, és az egymás közötti verseny miatt nő az áruk, ami táplálja az inflációt és csökkenti a háztartások vásárlóerejét” – idézte Isabelle Mejeant, a Sciences Po professzorát az Agerpres hírügynökség.
Philippe Mutricy, a Bpifrance bank kutatási igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az euróövezeten kívülre exportáló vállalatok számára előnyös az euró leértékelődése, mivel áraik dollárra átszámítva versenyképesebbé válnak, ezzel szemben az importorientált vállalatok hátrányos helyzetben vannak.
Az euró gyengülésének legnagyobb nyertesei azok a gyártó vállalatok, amelyek külföldre exportálják termékeiket, például a repülőgépipar, az autóipar, a luxuscikkek és a vegyipar terén tevékenykedő cégek. Elméletileg az euró értékvesztése versenyképesebbé teszi az euróövezeten kívüli árakat, és ezáltal serkenti az európai áruk és szolgáltatások exportját. A pozitív hatást azonban ellensúlyozhatják az ukrajnai háború következtében emelkedő nyersanyagárak, különösen az olyan exportvezérelt gazdaságok esetében, mint Németország.
Az intézmény egyébként júliustól emelni készül a hitelfelvételi költségeket, 11 év után először. „A nyersanyagárak emelkedésére vélhetően nem reagált volna az EKB, de az infláció feletti ellenőrzés visszaszerzése még nagyobb kihívást jelent, mivel az importárak emelkedtek az árfolyam alakulása miatt” – mutatott rá William De Vijlder közgazdász. A Bank of France május végén úgy becsülte, hogy az euró leértékelődése megnehezítheti az EKB-nak az infláció kordában tartására irányuló erőfeszítéseit.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
szóljon hozzá!