Kedd kora délután paritáson a dollár az euróval a kolozsvári valutaváltóknál
Fotó: Rostás Szabolcs
A bukaresti jegybank hivatalos árfolyama alapján még nem, a romániai valutaváltóknál viszont már beérte a dollár árfolyama az euróét; a lakosság masszív dollárvásárlásba kezdett, emiatt sok váltó kifogyott az amerikai fizetőeszközből.
2022. július 12., 15:382022. július 12., 15:38
2022. július 12., 16:112022. július 12., 16:11
A dollár árfolyama jelentős erősödést mutat napok óta, a Román Nemzeti Bank (BNR) által kedden közzétett árfolyam szerint már 4,9391 lejt ér egy dollár, ez minden idők legmagasabb dollár/lej árfolyama. A tengerentúli fizetőeszköz egy nap alatt majdnem egy százalékkal, 0,95 százalékkal izmosodott: hétfőn még 4,8926, múlt szerdán pedig 4,8344 lejt ért.
A valutaváltóknál ugyanakkor a dollár már beérte az eurót: számos kolozsvári pénzváltónál mindkét valuta árfolyama 4,95 körül mozog, miközben reggel még 4,91 lejen állt a dollár/lej árfolyam. A tengerentúli fizetőeszköz erősödését észlelve sokan nekiláttak dollárt vásárolni, akárcsak pár hónappal ezelőtt, amikor az euró árfolyamának növekedése miatt eurót vettek sokan. Megtudtuk, hogy több kincses városi pénzváltónál kifogytak a dollárból a kisebb roham miatt, úgyhogy ott a 4,97-es árfolyamon sem tudott vásárolni, aki esetleg ennyit adott volna a „zöldhasúért”. Látványosan kúszik felfelé a svájci frank árfolyama is, amely a BNR-nél kedden átlépte az 5 lejes történelmi küszöböt, miközben egy nappal korábban még 4,9831 lejt ért.
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyébként a nemzetközi pénzpiacon kedden rövid időre elérte a paritást az euró/dollár árfolyam, 1 euró ugyanannyit ért a piacon, mint 1 amerikai dollár, erre 20 éve nem volt példa. Az európai valuta értékvesztésének okai és következményei kapcsán a France Press hírügynökség elemzése rámutat: az euróövezetbe importált áruk közel felét dollárban számlázzák ki, euróban csak kevesebb mint 40 százalékát, az olajért és a gázért hagyományosan dollárban fizetnek, és e két nyersanyag ára robbanásszerűen megugrott az elmúlt hónapokban az ukrajnai háború miatt. Ez azt jelenti, hogy több euróra van szükség ugyanazon mennyiségű áru dollárban történő kifizetéséhez.
„Az importált áruk egyre kevésbé versenyképesek, és az egymás közötti verseny miatt nő az áruk, ami táplálja az inflációt és csökkenti a háztartások vásárlóerejét” – idézte Isabelle Mejeant, a Sciences Po professzorát az Agerpres hírügynökség.
Philippe Mutricy, a Bpifrance bank kutatási igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az euróövezeten kívülre exportáló vállalatok számára előnyös az euró leértékelődése, mivel áraik dollárra átszámítva versenyképesebbé válnak, ezzel szemben az importorientált vállalatok hátrányos helyzetben vannak.
Az euró gyengülésének legnagyobb nyertesei azok a gyártó vállalatok, amelyek külföldre exportálják termékeiket, például a repülőgépipar, az autóipar, a luxuscikkek és a vegyipar terén tevékenykedő cégek. Elméletileg az euró értékvesztése versenyképesebbé teszi az euróövezeten kívüli árakat, és ezáltal serkenti az európai áruk és szolgáltatások exportját. A pozitív hatást azonban ellensúlyozhatják az ukrajnai háború következtében emelkedő nyersanyagárak, különösen az olyan exportvezérelt gazdaságok esetében, mint Németország.
Az intézmény egyébként júliustól emelni készül a hitelfelvételi költségeket, 11 év után először. „A nyersanyagárak emelkedésére vélhetően nem reagált volna az EKB, de az infláció feletti ellenőrzés visszaszerzése még nagyobb kihívást jelent, mivel az importárak emelkedtek az árfolyam alakulása miatt” – mutatott rá William De Vijlder közgazdász. A Bank of France május végén úgy becsülte, hogy az euró leértékelődése megnehezítheti az EKB-nak az infláció kordában tartására irányuló erőfeszítéseit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!