Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Ehhez hasonló árfolyamot legutóbb 2005 februárjában jegyeztek, akkor még régi lejben számolták az árfolyamot. Azóta – kisebb ingadozásokkal ugyan – folyamatosan erõsödött a román valuta egészen tavaly július 2-áig, amikor egy euró átlagosan 3,11 lejt ért a bankközi devizapiacon. A nyári hónapok óta azonban folyamatos volt, az utóbbi két hétben pedig látványossá vált a lej értékvesztése. Mugur Isãrescu, a BNR kormányzója a lej látványos gyengülésének okát elsõsorban abban látta, hogy a tavalyi év utolsó két hónapjában mind a lakosság, mind a közintézmények felelõtlenül költekeztek. „A román gazdaság rossz szokása, hogy a költségvetési kiadásokat az év utolsó két hónapjára tolja. A költekezési versenyben ugyanakkor a magánszféra sem maradt el. A lej pedig nem lehetett annyira érzéketlen, hogy ellenálljon egy ilyen költekezési hullámnak\" – nyilatkozta a jegybank elnöke. Isãrescu megjegyezte, befolyásolták az átváltási arány alakulását a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalt ingadozások is, de a lej semmiképpen nem zuhant volna ekkorát, ha nem taszította volna a mélybe a román gazdaság gyengélkedése. Meggyõzõdése szerint a román nemzeti valuta hamar lefarag a veszteségbõl, és ismét megerõsödik. A jegybank elnökének vélekedését Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter is osztotta. Elmondta, az önkormányzatok a 2007-es év utolsó három hónapjában költötték el az éves költségvetésük felét. Decemberi kiadásaik 7,1 milliárd euróra rúgtak. „A lej gyengülése az exportõröknek jó, az importõrök számára viszont rossz hír\" – magyarázta a Krónikának Mihai Codoban pénzügyi elemzõ. Megjegyezte, a lakosság számára is kedvezõtlen a lej gyengülése, mert bizonyos termékek és szolgáltatások ára euróban van megszabva. Ezek a termékek és szolgáltatások – például lakbérek, telefondíjak – most többe kerülnek. Codoban ennek ellenére nem javallotta, hogy a lejes bankszámlákon õrzött lakossági megtakarításokat euróba váltsák át. Úgy vélte ugyanis, hogy a mostani árfolyamnak spekulatív elemei is vannak, ezért valószínû, hogy a lej visszanyer valamennyit az értékébõl a közeljövõben. Megjegyezte, ha az infláció növekszik, akkor sem valószínû, hogy négy lej fölé menjen az euró ára. Ha el is érné ezt az értéket, valószínû, hogy a 2008-as év végéig visszatér a 3,5–3,6-os sávba. A hitelek esetében a szakértõ szerint az a legbiztonságosabb, ha mindenki abban a pénznemben vesz fel kölcsönt, amelyben a bérét kapja. „Az árfolyamváltozás elég összetett, bonyolult kérdés, és csak azoknak érdemes spekulatív megoldásokba bocsátkozniuk, akik értik az összefüggéseket\" – magyarázta Codoban. A nemzetközi pénzügyi helyzetet illetõen Codoban úgy vélte, a jelenség kihathat Romániára is, megtörténhet, hogy a kamatlábak csökkentését eredményezi, lényeges viszont, hogy nem kell közvetlen hatással számolni. Krónika Lassan javul a nemzetközi pénzpiac Az európai értékpapír- és devizapiacokon az elmúlt héten kivétel nélkül naponta olyan mértékû veszteségeket tapasztaltak, amelyekhez hasonlóak legutóbb közvetlenül a 2001. szeptember 11-i New-York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai ellen elkövetett támadások után következtek be. Az ázsiai és ausztráliai tõzsdéket még erõsebben érintette a krízis. A New-York-i tõzsdén hétvégén és hétfõn is szünetelt a tevékenység, ezért a gazdasági elemzõk nagy része aggodalommal várta a nyitást. A Wall Street kiesését Észak-Amerikában is megérezte az értékpapírpiac, az esés akárcsak Európában a legjelentõsebb volt az elmúlt hét évben. A bukaresti tõzsde is komoly veszteségekkel indult a tegnap, mintegy 8 százalék körüli veszteséget regisztrálva. A legtöbb elemzõ szerint a krízis legfontosabb oka, hogy a befektetõk tartanak attól, hogy a pénzintézetek az Egyesült Államokat érintõ, a tavaly nyáron kitört jegyzálogválság miatt elszenvedett újabb tetemes veszteségekrõl számolnak hamarosan be. Annak ellenére, hogy George Bush amerikai elnök pénteken a gazdaság fellendítését szolgáló lépésekrõl számolt be, az érvelés nem volt meggyõzõ, és befektetési szakértõk úgy értékelték, jelentõs recesszió fenyegeti Amerikát, amely 1929-es gazdasági válsághoz hasonló állapothoz vezethet. Idõközben tegnap kora délután az amerikai jegybank szerepét betöltõ Federal Reserve (FED) közbelépett 75 bázisponttal 3,5 százalékra csökkentve az irányadó kamat színvonalát. A FED a recesszió veszélyétõl tartva határozott a rendkívüli kamatcsökkentésrõl. A FED döntése után a londoni, a frankfurti és a párizsi tõzsdeindexek máris emelkedni kezdtek a hétfõi záráshoz képest. N. B. I.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok