Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Ehhez hasonló árfolyamot legutóbb 2005 februárjában jegyeztek, akkor még régi lejben számolták az árfolyamot. Azóta – kisebb ingadozásokkal ugyan – folyamatosan erõsödött a román valuta egészen tavaly július 2-áig, amikor egy euró átlagosan 3,11 lejt ért a bankközi devizapiacon. A nyári hónapok óta azonban folyamatos volt, az utóbbi két hétben pedig látványossá vált a lej értékvesztése. Mugur Isãrescu, a BNR kormányzója a lej látványos gyengülésének okát elsõsorban abban látta, hogy a tavalyi év utolsó két hónapjában mind a lakosság, mind a közintézmények felelõtlenül költekeztek. „A román gazdaság rossz szokása, hogy a költségvetési kiadásokat az év utolsó két hónapjára tolja. A költekezési versenyben ugyanakkor a magánszféra sem maradt el. A lej pedig nem lehetett annyira érzéketlen, hogy ellenálljon egy ilyen költekezési hullámnak\" – nyilatkozta a jegybank elnöke. Isãrescu megjegyezte, befolyásolták az átváltási arány alakulását a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalt ingadozások is, de a lej semmiképpen nem zuhant volna ekkorát, ha nem taszította volna a mélybe a román gazdaság gyengélkedése. Meggyõzõdése szerint a román nemzeti valuta hamar lefarag a veszteségbõl, és ismét megerõsödik. A jegybank elnökének vélekedését Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter is osztotta. Elmondta, az önkormányzatok a 2007-es év utolsó három hónapjában költötték el az éves költségvetésük felét. Decemberi kiadásaik 7,1 milliárd euróra rúgtak. „A lej gyengülése az exportõröknek jó, az importõrök számára viszont rossz hír\" – magyarázta a Krónikának Mihai Codoban pénzügyi elemzõ. Megjegyezte, a lakosság számára is kedvezõtlen a lej gyengülése, mert bizonyos termékek és szolgáltatások ára euróban van megszabva. Ezek a termékek és szolgáltatások – például lakbérek, telefondíjak – most többe kerülnek. Codoban ennek ellenére nem javallotta, hogy a lejes bankszámlákon õrzött lakossági megtakarításokat euróba váltsák át. Úgy vélte ugyanis, hogy a mostani árfolyamnak spekulatív elemei is vannak, ezért valószínû, hogy a lej visszanyer valamennyit az értékébõl a közeljövõben. Megjegyezte, ha az infláció növekszik, akkor sem valószínû, hogy négy lej fölé menjen az euró ára. Ha el is érné ezt az értéket, valószínû, hogy a 2008-as év végéig visszatér a 3,5–3,6-os sávba. A hitelek esetében a szakértõ szerint az a legbiztonságosabb, ha mindenki abban a pénznemben vesz fel kölcsönt, amelyben a bérét kapja. „Az árfolyamváltozás elég összetett, bonyolult kérdés, és csak azoknak érdemes spekulatív megoldásokba bocsátkozniuk, akik értik az összefüggéseket\" – magyarázta Codoban. A nemzetközi pénzügyi helyzetet illetõen Codoban úgy vélte, a jelenség kihathat Romániára is, megtörténhet, hogy a kamatlábak csökkentését eredményezi, lényeges viszont, hogy nem kell közvetlen hatással számolni. Krónika Lassan javul a nemzetközi pénzpiac Az európai értékpapír- és devizapiacokon az elmúlt héten kivétel nélkül naponta olyan mértékû veszteségeket tapasztaltak, amelyekhez hasonlóak legutóbb közvetlenül a 2001. szeptember 11-i New-York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai ellen elkövetett támadások után következtek be. Az ázsiai és ausztráliai tõzsdéket még erõsebben érintette a krízis. A New-York-i tõzsdén hétvégén és hétfõn is szünetelt a tevékenység, ezért a gazdasági elemzõk nagy része aggodalommal várta a nyitást. A Wall Street kiesését Észak-Amerikában is megérezte az értékpapírpiac, az esés akárcsak Európában a legjelentõsebb volt az elmúlt hét évben. A bukaresti tõzsde is komoly veszteségekkel indult a tegnap, mintegy 8 százalék körüli veszteséget regisztrálva. A legtöbb elemzõ szerint a krízis legfontosabb oka, hogy a befektetõk tartanak attól, hogy a pénzintézetek az Egyesült Államokat érintõ, a tavaly nyáron kitört jegyzálogválság miatt elszenvedett újabb tetemes veszteségekrõl számolnak hamarosan be. Annak ellenére, hogy George Bush amerikai elnök pénteken a gazdaság fellendítését szolgáló lépésekrõl számolt be, az érvelés nem volt meggyõzõ, és befektetési szakértõk úgy értékelték, jelentõs recesszió fenyegeti Amerikát, amely 1929-es gazdasági válsághoz hasonló állapothoz vezethet. Idõközben tegnap kora délután az amerikai jegybank szerepét betöltõ Federal Reserve (FED) közbelépett 75 bázisponttal 3,5 százalékra csökkentve az irányadó kamat színvonalát. A FED a recesszió veszélyétõl tartva határozott a rendkívüli kamatcsökkentésrõl. A FED döntése után a londoni, a frankfurti és a párizsi tõzsdeindexek máris emelkedni kezdtek a hétfõi záráshoz képest. N. B. I.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Látogatottsági adatok