Hirdetés

Csalóka jelzés a tőzsdei növekedés, számos ágazat nem lesz képes hamar talpra állni

Profitoptimizálás? A nagy intézményi befektetők érdeke volt a tőzsdei emelkedés •  Fotó: Pixabay

Profitoptimizálás? A nagy intézményi befektetők érdeke volt a tőzsdei emelkedés

Fotó: Pixabay

Nincs valós alapja az elmúlt néhány napban tapasztalt tőzsdei növekedésnek a Krónika által megkérdezett szakember szerint. Králik Lóránd szerint többet árt, mint használ, mivel azt a hamis látszatot kelti, hogy minden rendbe jön, hamar túllépünk a válságon, holott ez még egyáltalán nem biztos.

Bíró Blanka

2020. április 09., 08:022020. április 09., 08:02

Veszélyesebb, mint az összeomlás a tőzsdén a múlt héten és hétfőn tapasztalt növekedés, mert azt a hamis érzetet kelti, hogy minden rendbe jön, hamar túllépünk a válságon, holott ez még egyáltalán nem biztos – szögezte le érdeklődésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus.

A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatóját annak kapcsán kérdeztük, hogy a 2008-as gazdasági világválságtól eltérően ezúttal egy rövid mélyrepülés után újra növekedésnek indultak a tőzsdék. Mint részletezte,

Hirdetés

a  tőzsdekrachok jellemzője, hogy vannak korrekciók, hirtelen megugró növekedő időszakok, a 2008-as gazdasági válság idején is előfordult kisebb korrekció, bár az nem volt ilyen mértékű, mint a mostani. 

A hamis jelzésre utal az is, hogy a tőzsde már kedden megtorpant, szerdán pedig a bizonytalanság jellemezte. „A nagy intézményi befektetőknek, akik komolyan befolyásolni tudják a piacot, érdekük volt az emelkedés, hogy a portfólióoptimizálást végre tudják hajtani: megszabaduljanak a kockázatos részvényektől, és biztonságosabb kötvényekbe, állampapírokba fektessenek, olyan pénzpiaci eszközökbe, melyeket a válság kevésbé befolyásol” – részletezte az elemző. Felidézte, a tőzsdén március 23-án volt a mélypont, aztán akár 20 százalékkal is megemelkedtek az árak, a múlt heti „hurráoptimizmus” látványos növekedést produkált.

Idézet
Ez azonban csak átmeneti növekedés, amire rásegített, hogy a politikusok igyekeztek megnyugtatni az állampolgárokat, hogy a válság gyorsan véget ér. Ha a járvány gyorsan lefut, újra lehet építeni a gazdaságot, ám a jelenlegi tőzsdei növekedés mindenképpen hamis jelzés”

– összegezte Králik Lóránd, aki szerint a növekedésnek nincs valós alapja, a befektetők jelenleg úgy viselkednek, mintha  egy hónap múlva minden visszatérne a régi kerékvágásba, holott az biztos, hogy az új kerékvágás már nem a régi nyomvonalán halad.

Aggasztó jelek az
Egyesült Államokban

Nem lehet tudni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a következő hetekben milyen lesz a koronavírus terjedésének folyamata. Egyelőre a járvány csúcsokat dönt, ami további szigorításokat eredményez.

Donald Trump igyekszik megnyugtatni az amerikaiakat, hogy „már látják az alagút végét”, ám amikor még befele tartunk az alagútba, nehezen látható a vége

– fejtette ki a szakértő.

Bár ígérnek oltást, gyógyszert a koronavírus ellen, de erre rövid távon kevés az esély, így a gazdasági folyamatok is kitolódnak. Az Egyesült Államokban aggasztóak a munkanélküliségi előrejelzések, márciusban 4,4 százalékosra ugrott a mutató, ám akik az elmúlt hetekben veszítették el az állásukat, még nem szerepelnek a statisztikákban  – hívta fel a figyelmet Králik Lóránd. A segélyért folyamadók alapján az óvatos becslések szerint a valós munkanélküliség már most 12-13 százalékos. Az amerikai St. Luis-i jegybank elnöke, James Bullard szerint a 30 százalékos munkanélküliség sem elképzelhetetlen, ez pedig még a nagy gazdasági világválság mutatóit is meghaladná, hiszen 1929–1933-ban 25 százalékos volt a legnagyobb munkanélküliség.

Králik Lóránd szerint még nem látszik a fény az alagút végén Galéria

Králik Lóránd szerint még nem látszik a fény az alagút végén

Globális összefüggések

„Próbálják nyugtatni a piacokat, hogy amilyen gyorsan jött a járvány, olyan gyorsan levonul, az átmeneti állapot után visszaáll a gazdasági növekedés, ugyanakkor a megszakadó termelési láncokat újra kell építeni, ez pedig nehézkes folyamat” – érzékeltette az elemző. Rámutatott,

Kínában lefutott a koronavírus, most újraindítanák a termelést, de nincs akinek, hiszen most éppen a világ többi részén tombol a járvány, a felvevőpiacok lefagytak.

További kockázatot jelent a visszaépülésben, hogy a járvány nem egy időben jelentkezik a világ különböző részein. Lehet, hogy az Egyesült Államokban két hónap alatt lefut, de éppen arra lángol fel Indiában, Törökországban, Afrikában vagy Latin-Amerikában. Ilyen körülmények között nehéz modellezni, hiszen nem lehet tudni, mikor ér véget a járvány – szögezte le Králik.

A válságot az állam adóbevételei is megszenvedik, az összetett rendszerben rengeteg tényező tevődik össze, éppen ezért hosszú hónapokba telhet, amíg az egészséges emelkedés beindul. A tőzsdei grafikonokban a meredek fellendülés utáni hosszú visszaesést a gazdaság újraindulása állíthatja meg, de kérdés, hogy ez mikor történik meg, és milyen mértékben állnak helyre a termelési láncok. „A globalizált társadalomban olyan mértékben függ össze a gazdaság, hogy rengeteg tényezőn múlik az újraindulás” – hangsúlyozta Králik Lóránd.

Több ágazat vesztese
lehet a járványnak

A szakember kérdésünkre úgy vélekedett, hogy a világgazdaságban mindenképpen lesznek olyan területek, amelyek nem tudnak gyorsan magukhoz térni, például a turizmus, a légi közlekedés vagy a gépkocsigyártás. Králik kiemelte:

több ágazat is a vesztese lehet a járványnak, hiszen annak lecsengése után is várható, hogy a pszichológiai hatása visszafogottságot eredményez.

A jövedelemkiesés miatt az embereknek kevesebb pénzük lesz, az alapvető szükségleteikre összpontosítanak, nem távoli, egzotikus utakat terveznek. Az elszigetelés új típusú kommunikációt hozott előtérbe, a kockázati tényezők csökkentése az üzleti utak jelentős mértékű visszaesését eredményezheti. Králik Lóránd úgy véli: a gépkocsi-ipar is megszenvedi a válságot. Franciaországban már márciusban 70 százalékkal esett vissza a gépkocsieladás. Az elemző szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy emberek, amint kijönnek az otthonaikból, rohannak az autószalonokba gépkocsit vásárolni még akkor sem, ha a járvány előtt ezt tervezték. Az autógyárak legalább tízszer annyi beszállítót foglalkoztatnak, tehát ha a gyár leáll, sokan megszenvedik.

Az építkezés dübörög,
de változhat a trend

Az építkezés eközben jelenleg dübörög, de mint Králik hangsúlyozta, a munkálatok többsége állami beruházás, így az ágazatra jövőre vagy két év múlva sújt le a válság, ezért kell most  a vállalkozóknak a  nehéz időkre tartalékolniuk. „Most, amíg vannak megrendelések, van pénz, fel is tudják gyorsítani a munkálatokat, hiszen az ágazatban a munkaerőhiány valamelyest enyhült” – mondta Králik Lóránd. Hozzáfűzte: a szezonmunkások egy része hazatért külföldről, tapasztalható, hogy egy részük a hazai építőiparba jelentkezett. „Az állam valószínű a következő időszakban is próbálja fenntartani a beruházásokat, de rengeteg szociális jellegű kiadása lesz, hiszen a nyugdíjakat, a munkanélküli segélyt biztosítania kell. A magánberuházások pedig kérdésesek, hiszen amikor mindenki a jelenlegi hiteleiért aggódik, visszaeshet a hitelfelvétel” – emelte ki Králik Lóránd.

Kedvezményes hitelt vár a román államtól a Blue Air

A bukaresti kormánytól kért 42–45 millió euró értékű hitelt a román magántulajdonban levő Blue Air diszkont-légitársaság, hogy átvészelje a koronavírus-járvány okozta bevételkiesést. A Hotnews.ro hírportál a diszkont-légitársaságtól származó értesülésekre hivatkozva úgy tudja, hogy az államnak évente 100 millió lej (20,6 millió euró) adót fizető vállalat kedvezményes feltételek mellett kéri a hitelt, amelyet visszafizetnek, ha újraindul a légi közlekedés. Mint ismeretes, a Blue Air már március 17-én felfüggesztette valamennyi menetrend szerinti járatát azt követően, hogy a román hatóságok elrendelték a rendkívüli állapotot. A légitársaság ezután csak charterjáratokat üzemeltetett, és részt vett a világ különböző pontjain rekedt román állampolgárok hazaszállításában. Márciusban a vállalat dolgozóinak már csak 30 százaléka dolgozott, a többiek otthonról végezték feladataikat, vagy szabadságot vettek ki. Jelenleg a vállalat mintegy 1500 dolgozójának több mint 90 százaléka kényszerszabadságon van. A Blue Air Románia második legnagyobb légitársasága, 2018-ban 5 millió utast szállított. Első helyen a Wizz Air áll 8,3 millió utassal, harmadik a román állami Tarom, amely 2,7 millió utast szolgált ki.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 15., hétfő

Aggodalmat okoz a megélhetési költségek megemelkedése

A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.

Aggodalmat okoz a megélhetési költségek megemelkedése
Hirdetés
2025. december 15., hétfő

Kartellezés miatt bírságoltak meg egy erdélyi autóipari céget

Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.

Kartellezés miatt bírságoltak meg egy erdélyi autóipari céget
2025. december 15., hétfő

Tovább mélyült a folyó fizetési mérleg hiánya

Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.

Tovább mélyült a folyó fizetési mérleg hiánya
2025. december 15., hétfő

Gazdasági miniszter: a minimálbér emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat

A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: a minimálbér emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat
Hirdetés
2025. december 15., hétfő

Enyhén nőtt a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási rátája

Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási rátája
2025. december 15., hétfő

Egy hajszálnyival nőtt az átlagnyugdíj

Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Egy hajszálnyival nőtt az átlagnyugdíj
Egy hajszálnyival nőtt az átlagnyugdíj
2025. december 15., hétfő

Egy hajszálnyival nőtt az átlagnyugdíj

2025. december 14., vasárnap

Válságban a román agrárium: a gazdák 70 százaléka idén sem jutott támogatáshoz

A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&

Válságban a román agrárium: a gazdák 70 százaléka idén sem jutott támogatáshoz
Hirdetés
2025. december 14., vasárnap

Banki jogviták: erdélyi hitelesek élnek a leginkább a békéltetés előnyeivel

Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.

Banki jogviták: erdélyi hitelesek élnek a leginkább a békéltetés előnyeivel
2025. december 13., szombat

Egyre kevesebbet ér a pénzünk, tovább romlik az új évben

Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.

Egyre kevesebbet ér a pénzünk, tovább romlik az új évben
2025. december 12., péntek

Elárverezik egy svéd autóipari cég romániai gyárát

A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.

Elárverezik egy svéd autóipari cég romániai gyárát
Hirdetés
Hirdetés