Profitoptimizálás? A nagy intézményi befektetők érdeke volt a tőzsdei emelkedés
Fotó: Pixabay
Nincs valós alapja az elmúlt néhány napban tapasztalt tőzsdei növekedésnek a Krónika által megkérdezett szakember szerint. Králik Lóránd szerint többet árt, mint használ, mivel azt a hamis látszatot kelti, hogy minden rendbe jön, hamar túllépünk a válságon, holott ez még egyáltalán nem biztos.
2020. április 09., 08:022020. április 09., 08:02
Veszélyesebb, mint az összeomlás a tőzsdén a múlt héten és hétfőn tapasztalt növekedés, mert azt a hamis érzetet kelti, hogy minden rendbe jön, hamar túllépünk a válságon, holott ez még egyáltalán nem biztos – szögezte le érdeklődésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatóját annak kapcsán kérdeztük, hogy a 2008-as gazdasági világválságtól eltérően ezúttal egy rövid mélyrepülés után újra növekedésnek indultak a tőzsdék. Mint részletezte,
A hamis jelzésre utal az is, hogy a tőzsde már kedden megtorpant, szerdán pedig a bizonytalanság jellemezte. „A nagy intézményi befektetőknek, akik komolyan befolyásolni tudják a piacot, érdekük volt az emelkedés, hogy a portfólióoptimizálást végre tudják hajtani: megszabaduljanak a kockázatos részvényektől, és biztonságosabb kötvényekbe, állampapírokba fektessenek, olyan pénzpiaci eszközökbe, melyeket a válság kevésbé befolyásol” – részletezte az elemző. Felidézte, a tőzsdén március 23-án volt a mélypont, aztán akár 20 százalékkal is megemelkedtek az árak, a múlt heti „hurráoptimizmus” látványos növekedést produkált.
– összegezte Králik Lóránd, aki szerint a növekedésnek nincs valós alapja, a befektetők jelenleg úgy viselkednek, mintha egy hónap múlva minden visszatérne a régi kerékvágásba, holott az biztos, hogy az új kerékvágás már nem a régi nyomvonalán halad.
Nem lehet tudni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a következő hetekben milyen lesz a koronavírus terjedésének folyamata. Egyelőre a járvány csúcsokat dönt, ami további szigorításokat eredményez.
– fejtette ki a szakértő.
Bár ígérnek oltást, gyógyszert a koronavírus ellen, de erre rövid távon kevés az esély, így a gazdasági folyamatok is kitolódnak. Az Egyesült Államokban aggasztóak a munkanélküliségi előrejelzések, márciusban 4,4 százalékosra ugrott a mutató, ám akik az elmúlt hetekben veszítették el az állásukat, még nem szerepelnek a statisztikákban – hívta fel a figyelmet Králik Lóránd. A segélyért folyamadók alapján az óvatos becslések szerint a valós munkanélküliség már most 12-13 százalékos. Az amerikai St. Luis-i jegybank elnöke, James Bullard szerint a 30 százalékos munkanélküliség sem elképzelhetetlen, ez pedig még a nagy gazdasági világválság mutatóit is meghaladná, hiszen 1929–1933-ban 25 százalékos volt a legnagyobb munkanélküliség.
Králik Lóránd szerint még nem látszik a fény az alagút végén
„Próbálják nyugtatni a piacokat, hogy amilyen gyorsan jött a járvány, olyan gyorsan levonul, az átmeneti állapot után visszaáll a gazdasági növekedés, ugyanakkor a megszakadó termelési láncokat újra kell építeni, ez pedig nehézkes folyamat” – érzékeltette az elemző. Rámutatott,
További kockázatot jelent a visszaépülésben, hogy a járvány nem egy időben jelentkezik a világ különböző részein. Lehet, hogy az Egyesült Államokban két hónap alatt lefut, de éppen arra lángol fel Indiában, Törökországban, Afrikában vagy Latin-Amerikában. Ilyen körülmények között nehéz modellezni, hiszen nem lehet tudni, mikor ér véget a járvány – szögezte le Králik.
A válságot az állam adóbevételei is megszenvedik, az összetett rendszerben rengeteg tényező tevődik össze, éppen ezért hosszú hónapokba telhet, amíg az egészséges emelkedés beindul. A tőzsdei grafikonokban a meredek fellendülés utáni hosszú visszaesést a gazdaság újraindulása állíthatja meg, de kérdés, hogy ez mikor történik meg, és milyen mértékben állnak helyre a termelési láncok. „A globalizált társadalomban olyan mértékben függ össze a gazdaság, hogy rengeteg tényezőn múlik az újraindulás” – hangsúlyozta Králik Lóránd.
A szakember kérdésünkre úgy vélekedett, hogy a világgazdaságban mindenképpen lesznek olyan területek, amelyek nem tudnak gyorsan magukhoz térni, például a turizmus, a légi közlekedés vagy a gépkocsigyártás. Králik kiemelte:
A jövedelemkiesés miatt az embereknek kevesebb pénzük lesz, az alapvető szükségleteikre összpontosítanak, nem távoli, egzotikus utakat terveznek. Az elszigetelés új típusú kommunikációt hozott előtérbe, a kockázati tényezők csökkentése az üzleti utak jelentős mértékű visszaesését eredményezheti. Králik Lóránd úgy véli: a gépkocsi-ipar is megszenvedi a válságot. Franciaországban már márciusban 70 százalékkal esett vissza a gépkocsieladás. Az elemző szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy emberek, amint kijönnek az otthonaikból, rohannak az autószalonokba gépkocsit vásárolni még akkor sem, ha a járvány előtt ezt tervezték. Az autógyárak legalább tízszer annyi beszállítót foglalkoztatnak, tehát ha a gyár leáll, sokan megszenvedik.
Az építkezés eközben jelenleg dübörög, de mint Králik hangsúlyozta, a munkálatok többsége állami beruházás, így az ágazatra jövőre vagy két év múlva sújt le a válság, ezért kell most a vállalkozóknak a nehéz időkre tartalékolniuk. „Most, amíg vannak megrendelések, van pénz, fel is tudják gyorsítani a munkálatokat, hiszen az ágazatban a munkaerőhiány valamelyest enyhült” – mondta Králik Lóránd. Hozzáfűzte: a szezonmunkások egy része hazatért külföldről, tapasztalható, hogy egy részük a hazai építőiparba jelentkezett. „Az állam valószínű a következő időszakban is próbálja fenntartani a beruházásokat, de rengeteg szociális jellegű kiadása lesz, hiszen a nyugdíjakat, a munkanélküli segélyt biztosítania kell. A magánberuházások pedig kérdésesek, hiszen amikor mindenki a jelenlegi hiteleiért aggódik, visszaeshet a hitelfelvétel” – emelte ki Králik Lóránd.
Kedvezményes hitelt vár a román államtól a Blue Air
A bukaresti kormánytól kért 42–45 millió euró értékű hitelt a román magántulajdonban levő Blue Air diszkont-légitársaság, hogy átvészelje a koronavírus-járvány okozta bevételkiesést. A Hotnews.ro hírportál a diszkont-légitársaságtól származó értesülésekre hivatkozva úgy tudja, hogy az államnak évente 100 millió lej (20,6 millió euró) adót fizető vállalat kedvezményes feltételek mellett kéri a hitelt, amelyet visszafizetnek, ha újraindul a légi közlekedés. Mint ismeretes, a Blue Air már március 17-én felfüggesztette valamennyi menetrend szerinti járatát azt követően, hogy a román hatóságok elrendelték a rendkívüli állapotot. A légitársaság ezután csak charterjáratokat üzemeltetett, és részt vett a világ különböző pontjain rekedt román állampolgárok hazaszállításában. Márciusban a vállalat dolgozóinak már csak 30 százaléka dolgozott, a többiek otthonról végezték feladataikat, vagy szabadságot vettek ki. Jelenleg a vállalat mintegy 1500 dolgozójának több mint 90 százaléka kényszerszabadságon van. A Blue Air Románia második legnagyobb légitársasága, 2018-ban 5 millió utast szállított. Első helyen a Wizz Air áll 8,3 millió utassal, harmadik a román állami Tarom, amely 2,7 millió utast szolgált ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!