Háborúban az erőművek a német állammal

A szóban forgó két cég, az E.ON és az RWE az atomenergia alkalmazásáról tervezett lemondást egyaránt elsietettnek nevezte, és úgy vélekedett, hogy a kormányzati tervek nyomán a fűtőelemadó minden jogi alapját elveszítette.

A német kormány a hét elején hozott határozatot arról, hogy legkésőbb 2022 végéig bezárják az ország atomerőműveit. Az erőművek többsége már 2021 végéig beszünteti működését, de a három legkorszerűbbet – biztonsági tartalékként – véglegesen egy évvel később zárják be. A határozat része az is, hogy az átmenetileg már kikapcsolt nyolc atomerőmű nem újítja fel működését. A döntést az energetikai cégek kezdettől fogva bírálták, most azonban már konkrét ellenlépéseket jelentettek be. Johannes Teyssen, a legnagyobb konszernnek számító E.ON vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap szerdai számának nyilatkozva elhamarkodottnak tartotta az atomerőművek bezárását. Teyssen kifogásolta, hogy a kormány fenntartja az idén januártól bevezetett fűtőelemadót annak ellenére, hogy az atomerőművek működési idejét – saját korábbi határozatát felrúgva – jelentősen megkurtította.

A Merkel-kormány tavaly novemberben – nem utolsósorban az atomlobbi nyomására – még úgy döntött, hogy a nukleáris erőművek működését átlagosan 12 évvel meghosszabbítja. A fukusimai atomkatasztrófa és az országban rendkívüli módon felerősödött atomerőmű-ellenes tüntetések nyomán azonban 180 fokos fordulatot hajtott végre. Az E.ON vezetője felszólította a kormányt arra is, hogy fizessen kártérítést a cégnek a bekövetkező „vagyonvesztésért”. Hasonlóan élesen bírálta a kormány határozatát az RWE vezetője. Jürgen Grossmann egy szerdai lapinterjúban annak a nézetnek adott hangot, hogy az atomenergiára továbbra is szükség van a biztonságos energiaellátás érdekében. Úgy vélte, hogy az atomerőművek nélküli áramellátás egyáltalán nem lesz olyan stabil, mint azt sokan gondolják. Grossmann jelezte, hogy a kormány határozatában foglaltak ellen jogi lépést tervez.