Fotó: Rostás Szabolcs
A romániaiak közel háromnegyede inkább hazai termékeket vásárol, még akkor is, ha azok drágábbak, miközben 62,7 százalékuk úgy véli, hogy a romániai mezőgazdasági termékek ritkábbak a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncoknál, mivel azok inkább a külföldről származó termékeket részesítik előnyben – mutat rá az INSCOP által a News.ro hírügynökség megbízásából készített közvélemény-kutatás. A felmérésből az is kiderül, hogy a romániaiak 76,9 százaléka úgy véli, hogy válsághelyzetben először saját magukon kell segíteniük, és csak azután kérhetnek állami támogatást.
2024. március 19., 12:572024. március 19., 12:57
A közvélemény-kutatás eredményeit ismertető keddi írás szerint a megkérdezettek 72,2 százaléka mondta azt, hogy inkább romániai termékeket vásárol, még akkor is, ha azok drágábbak, míg 26,3 százalék inkább a legjobb árú termékeket preferálja, akár romániai, akár külföldi. 1,5 százalék nem tudja, vagy nem válaszolt erre a kérdésre.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy pártpreferencia szerint hogyan oszlik meg a hazai terméket választók aránya. Kiderült: különösen a PSD–PNL és az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) szavazói, a 45 év felettiek, az inaktívak, a kékgallérosok, a vidéki lakosok és azok, akiknek nincs közösségi média fiókjuk azok, akik azt mondják, hogy szívesebben vásárolnak romániai termékeket, még akkor is, ha azok drágábbak.
Az AUR-szavazók, a 30 év alatti fiatalok, a potenciálisan aktív inaktívak nagyobb arányban nyilatkoznak úgy, mint a lakosság többi része, hogy inkább a legjobb árú termékeket vásárolják, akár román, akár külföldi termékeket.
A következő két hétben erőfeszítéseket tesz a kormány az energia, a gáz és az alapvető élelmiszerek árát kontrolláló mechanizmusok javítására – jelentette be a csütörtöki kormányülés kezdetén Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A megkérdezettek 33,4 százalék eközben úgy vélekedett, hogy a romániai mezőgazdasági termékek azért ritkábbak a nagyobb kiskereskedelmi láncoknál, mert a helyi termelés kicsi. A nem válaszolók aránya a teljes mintán belül 3,9 százalék.
Akik úgy gondolják, hogy a román mezőgazdasági termékek azért ritkábbak a nagy kereskedelmi hálózatokban, mert a külföldről származó termékeket részesítik előnyben, többnyire az ADU-szavazók, a 30–45 év közöttiek, az átlagos iskolai végzettségűek, a potenciálisan aktív inaktívak, a kék vagy szürke gallérosok és a vidéki lakosok.
A PSD–PNL-szavazók, a 45 év felettiek, a passzívan inaktívak és a közösségi média fiókkal nem rendelkezők a lakosság többi részéhez képest nagyobb mértékben gondolják úgy, hogy a romániai mezőgazdasági termékek azért hiányoznak a nagy kereskedelmi láncok polcairól, mert a helyi termelés kicsi.
A tisztességes kereskedelmi viszonyok megteremtése érdekében Florin Barbu mezőgazdasági miniszter végleg megszüntetné a nagy kiskereskedelmi üzletláncok saját márkás termékeit, amelyek – mint ismeretes – jelenleg a legolcsóbbak közé tartoznak.
21,5 százalékuk szerint válsághelyzetben először állami támogatást kell kérniük, és csak utána segítenek saját magukon. A nem válaszolók aránya a teljes mintán belül 1,6 százalék.
A felmérést a News.ro hírügynökség megbízásából az INSCOP Research végezte. Az adatfelvétel február 22. és 29. között történt CATI (telefonos interjúkészítés) kérdőíves módszerrel. Az egyszerű, rétegzett minta mérete 1100 fő, amely a 18 éves és idősebb romániai lakosságra reprezentatív. Az adatok maximálisan megengedhető hibája ± 2,95 százalék 95 százalékos megbízhatóság mellett.
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Raiffeisen Bank egy lépésre van attól, hogy megvásárolja a spanyol BBVA csoporttól a Garanti Bank Romániát – adat hírül pénteken a Profit.ro gazdasági-pénzügyi szakportál.
A földgáz ára péntek reggel kissé csökkent Európában, de ennek ellenére az energiaválság óta a legnagyobb heti emelkedésnek lehetünk szemtanúi, mivel a közel-keleti konfliktus továbbra is bizonytalanságot okoz a globális ellátásban – írja a Bloomberg.
A villanyszámla-támogatás eddigi kedvezményezettjei a továbbiakban is automatikusan megkapják a segélyt, nem kell ezt ismét kérelmezniük a program meghosszabbítása miatt.
A tavalyi negyedik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,71 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,55 százalékkal nőtt – közölte pénteken az INS.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott sürgősségi rendeletével stabilitási támogatást vezet be az úgynevezett NEET státuszú fiatalok számára, akik megszerzik első munkahelyüket teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaszerződéssel.
Románia gazdasága reálértéken 0,7 százalékkal nőtt tavaly 2024-hez képest, azonban a negyedik negyedévben 1,9 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévhez viszonyítva – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nemzetközi energiapiacon a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult körülmények közepette pénteken is folytatódott az üzemanyag-drágulás a romániai töltőállomásokon.
Még ebben a hónapban elfogadják az ország költségvetését – jelentette ki Nicușor Dan elnök csütörtök este.
Folytatódott csütörtökön a földgáz világpiaci árának a közel-keleti konfliktus után elindult áremelkedése.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, amely alapján a földgáz árát jövő tavaszig a jelenlegi szinten tartják a lakossági fogyasztók számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!