Fotó: Rostás Szabolcs
A romániaiak közel háromnegyede inkább hazai termékeket vásárol, még akkor is, ha azok drágábbak, miközben 62,7 százalékuk úgy véli, hogy a romániai mezőgazdasági termékek ritkábbak a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncoknál, mivel azok inkább a külföldről származó termékeket részesítik előnyben – mutat rá az INSCOP által a News.ro hírügynökség megbízásából készített közvélemény-kutatás. A felmérésből az is kiderül, hogy a romániaiak 76,9 százaléka úgy véli, hogy válsághelyzetben először saját magukon kell segíteniük, és csak azután kérhetnek állami támogatást.
2024. március 19., 12:572024. március 19., 12:57
A közvélemény-kutatás eredményeit ismertető keddi írás szerint a megkérdezettek 72,2 százaléka mondta azt, hogy inkább romániai termékeket vásárol, még akkor is, ha azok drágábbak, míg 26,3 százalék inkább a legjobb árú termékeket preferálja, akár romániai, akár külföldi. 1,5 százalék nem tudja, vagy nem válaszolt erre a kérdésre.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy pártpreferencia szerint hogyan oszlik meg a hazai terméket választók aránya. Kiderült: különösen a PSD–PNL és az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) szavazói, a 45 év felettiek, az inaktívak, a kékgallérosok, a vidéki lakosok és azok, akiknek nincs közösségi média fiókjuk azok, akik azt mondják, hogy szívesebben vásárolnak romániai termékeket, még akkor is, ha azok drágábbak.
Az AUR-szavazók, a 30 év alatti fiatalok, a potenciálisan aktív inaktívak nagyobb arányban nyilatkoznak úgy, mint a lakosság többi része, hogy inkább a legjobb árú termékeket vásárolják, akár román, akár külföldi termékeket.
A következő két hétben erőfeszítéseket tesz a kormány az energia, a gáz és az alapvető élelmiszerek árát kontrolláló mechanizmusok javítására – jelentette be a csütörtöki kormányülés kezdetén Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A megkérdezettek 33,4 százalék eközben úgy vélekedett, hogy a romániai mezőgazdasági termékek azért ritkábbak a nagyobb kiskereskedelmi láncoknál, mert a helyi termelés kicsi. A nem válaszolók aránya a teljes mintán belül 3,9 százalék.
Akik úgy gondolják, hogy a román mezőgazdasági termékek azért ritkábbak a nagy kereskedelmi hálózatokban, mert a külföldről származó termékeket részesítik előnyben, többnyire az ADU-szavazók, a 30–45 év közöttiek, az átlagos iskolai végzettségűek, a potenciálisan aktív inaktívak, a kék vagy szürke gallérosok és a vidéki lakosok.
A PSD–PNL-szavazók, a 45 év felettiek, a passzívan inaktívak és a közösségi média fiókkal nem rendelkezők a lakosság többi részéhez képest nagyobb mértékben gondolják úgy, hogy a romániai mezőgazdasági termékek azért hiányoznak a nagy kereskedelmi láncok polcairól, mert a helyi termelés kicsi.
A tisztességes kereskedelmi viszonyok megteremtése érdekében Florin Barbu mezőgazdasági miniszter végleg megszüntetné a nagy kiskereskedelmi üzletláncok saját márkás termékeit, amelyek – mint ismeretes – jelenleg a legolcsóbbak közé tartoznak.
21,5 százalékuk szerint válsághelyzetben először állami támogatást kell kérniük, és csak utána segítenek saját magukon. A nem válaszolók aránya a teljes mintán belül 1,6 százalék.
A felmérést a News.ro hírügynökség megbízásából az INSCOP Research végezte. Az adatfelvétel február 22. és 29. között történt CATI (telefonos interjúkészítés) kérdőíves módszerrel. Az egyszerű, rétegzett minta mérete 1100 fő, amely a 18 éves és idősebb romániai lakosságra reprezentatív. Az adatok maximálisan megengedhető hibája ± 2,95 százalék 95 százalékos megbízhatóság mellett.
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!