Fotó: A szerző felvétele
2009. január 08., 09:462009. január 08., 09:46
„Minden szempontot mérlegelve úgy véljük, mindkét félnek az eredeti nyomvonal megtartása a legmegfelelőbb alternatíva. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelő infrastruktúra kapcsolja össze a két szomszédos megyét” – tette hozzá Tilki Attila, Fehérgyarmat polgármestere és a szatmári régió országgyűlési képviselője.
A szóban forgó M49-es nemzetközi út mellett még számos kisebb, a két megyét összekötő közút rehabilitációjáról döntöttek a vezetők. „Magyarország számára nagyon fontos, hogy megfelelő úthálózat kösse össze a szomszédaival. Szlovákiával közösen nemrég csatlakoztunk a schengeni övezethez, és amikor elkezdtük használni a két országot összekapcsoló közutakat, láttuk, milyen sok kívánnivalót hagynak maguk után. Azt szeretnénk, ha Románia csatlakozásakor az utak nagy része már megfelelő minőségű lenne, ezért támogatunk minden hasonló kezdeményezést” – részletezte Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének elnöke. A kilenc, korábban létező és újra feltárt útszakaszból a Szárazberek, Szamosdara, Börvely, Óvári, Horea, Scărişoara, Nagypeleske és Kispeleske falvakon áthaladókat újítják fel. A régi utak felújítása két nagyobb terv része, amit a két megye közösen pályáztat. A technikai és anyagi kérdések tisztázása a jövő hét végére várható, a projektek összértéke pedig eléri a 7–8 millió eurót.
Az útkarbantartáson kívül más terveket is szorgalmaznak a megyék vezetői. Egyebek mellett a turisztikai útvonalakat is szeretnék összekapcsolni. „Szeretnénk a turisták érdeklődését felkelteni e térség iránt. Ha együtt őrizzük meg történelmi emlékhelyeinket, műemlékeinket, akkor igazán mondhatjuk majd, hogy összekapcsoltuk a két megyét” – fűzte hozzá Seszták.
A magyarországi fél még a hónap folyamán elkészíti és beadja indítványait az illetékes minisztériumhoz, hogy minél hamarabb megvalósulhassanak a tervek. A magyarországi közgyűlési elnök felhívta még a figyelmet a civil és állami szervezetek, az egészségügyi intézmények, valamint a sajtóorgánumok között kialakítható kapcsolatokra is. Kiemelten fontosnak tekinti a gyermekvédelmi és szociális szférát, hiszen ezek a határ mindkét oldalán a megyei tanácsok fennhatósága alá tartoznak. Továbbá a két megyei múzeum már meglévő szakmai kapcsolatát említette követendő példaként. Seszták szerint a levéltári anyagokat kellene mindkét félnek szabadon kutathatóvá tennie, hogy megfelelően megismerhessék a korábbi, közös múltat, de tudja, hogy Romániában még nagyon szigorúan kezelik az állami archívumokat. Beszélt még a gazdasági intézmények és a színházak határon átívelő kapcsolatának lehetőségéről is. Elmesélte, hogy többen vannak a határ magyarországi oldalán, akik szívesebben látogatják a szatmárnémeti színházat – ide szól a bérletük is – mint a nyíregyházit, mert közelebb van a lakhelyükhöz. Szerinte ez is lenne a természetes, és éppen ezért fontos minél hamarabb rehabilitálni a régió úthálózatát.
A két fél fokozottan szorgalmazza a felszámolt vasúti hálózatok visszaállítását is, hiszen a Fehérgyarmat–Szatmárnémeti vasútvonal több mint százéves múltra tekint vissza. Ha sikerül visszarendezni az eredeti nyomvonalat, akár egy határ menti regionális vasút lehetősége is felmerülhet a távolabbi jövőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok