Gyorsforgalmi, nem sztráda

„Minden szempontot mérlegelve úgy véljük, mindkét félnek az eredeti nyomvonal megtartása a legmegfelelőbb alternatíva. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelő infrastruktúra kapcsolja össze a két szomszédos megyét” – tette hozzá Tilki Attila, Fehérgyarmat polgármestere és a szatmári régió országgyűlési képviselője.

Több utat is rehabilitálnának

A szóban forgó M49-es nemzetközi út mellett még számos kisebb, a két megyét összekötő közút rehabilitációjáról döntöttek a vezetők. „Magyarország számára nagyon fontos, hogy megfelelő úthálózat kösse össze a szomszédaival. Szlovákiával közösen nemrég csatlakoztunk a schengeni övezethez, és amikor elkezdtük használni a két országot összekapcsoló közutakat, láttuk, milyen sok kívánnivalót hagynak maguk után. Azt szeretnénk, ha Románia csatlakozásakor az utak nagy része már megfelelő minőségű lenne, ezért támogatunk minden hasonló kezdeményezést” – részletezte Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének elnöke. A kilenc, korábban létező és újra feltárt útszakaszból a Szárazberek, Szamosdara, Börvely, Óvári, Horea, Scărişoara, Nagypeleske és Kispeleske falvakon áthaladókat újítják fel. A régi utak felújítása két nagyobb terv része, amit a két megye közösen pályáztat. A technikai és anyagi kérdések tisztázása a jövő hét végére várható, a projektek összértéke pedig eléri a 7–8 millió eurót.

Összekapcsolnák a turisztikai útvonalakat is

Az útkarbantartáson kívül más terveket is szorgalmaznak a megyék vezetői. Egyebek mellett a turisztikai útvonalakat is szeretnék összekapcsolni. „Szeretnénk a turisták érdeklődését felkelteni e térség iránt. Ha együtt őrizzük meg történelmi emlékhelyeinket, műemlékeinket, akkor igazán mondhatjuk majd, hogy összekapcsoltuk a két megyét” – fűzte hozzá Seszták.

A magyarországi fél még a hónap folyamán elkészíti és beadja indítványait az illetékes minisztériumhoz, hogy minél hamarabb megvalósulhassanak a tervek. A magyarországi közgyűlési elnök felhívta még a figyelmet a civil és állami szervezetek, az egészségügyi intézmények, valamint a sajtóorgánumok között kialakítható kapcsolatokra is. Kiemelten fontosnak tekinti a gyermekvédelmi és szociális szférát, hiszen ezek a határ mindkét oldalán a megyei tanácsok fennhatósága alá tartoznak. Továbbá a két megyei múzeum már meglévő szakmai kapcsolatát említette követendő példaként. Seszták szerint a levéltári anyagokat kellene mindkét félnek szabadon kutathatóvá tennie, hogy megfelelően megismerhessék a korábbi, közös múltat, de tudja, hogy Romániában még nagyon szigorúan kezelik az állami archívumokat. Beszélt még a gazdasági intézmények és a színházak határon átívelő kapcsolatának lehetőségéről is. Elmesélte, hogy többen vannak a határ magyarországi oldalán, akik szívesebben látogatják a szatmárnémeti színházat – ide szól a bérletük is – mint a nyíregyházit, mert közelebb van a lakhelyükhöz. Szerinte ez is lenne a természetes, és éppen ezért fontos minél hamarabb rehabilitálni a régió úthálózatát.

A két fél fokozottan szorgalmazza a felszámolt vasúti hálózatok visszaállítását is, hiszen a Fehérgyarmat–Szatmárnémeti vasútvonal több mint százéves múltra tekint vissza. Ha sikerül visszarendezni az eredeti nyomvonalat, akár egy határ menti regionális vasút lehetősége is felmerülhet a távolabbi jövőben.