Az adómentesség eltörlése után az úthasználat függvényében is fizethetünk majd az elektromos autók után. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Az elektromos autók rohamos terjedése nemcsak technológiai és környezetvédelmi fordulatot hoz, hanem egyre hangsúlyosabban adóügyi kérdéssé is válik. Raul Cazan, a 2Celsius Egyesület elnevezésű környezetvédelmi szervezet elnöke friss elemzésében arra figyelmeztet: számos nyugati ország már most olyan adózási rendszert készít elő, amely az elektromos járművek tulajdonosait is bevonja a közúti infrastruktúra fenntartásának költségeibe.
2026. március 30., 13:262026. március 30., 13:26
A szervezet elemzése rámutat: miközben Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány 2026-tól a 40 lejes éves, fix adót alkalmazza a teljesen elektromos járművekre, több nyugati állam ennél jóval átfogóbb rendszerek kialakításán dolgozik.
Az Egyesült Királyságban például mérföldalapú díjfizetést vezetnek be: a teljesen elektromos autók után mérföldenként három penny, a plug-in hibridek után ennek a fele fizetendő. Egy átlagos, évi 8 ezer mérföldet autózó sofőr így 240 fontot fizet majd évente.
A 239/2025-ös törvény értelmében Romániában 2026. január 1-jétől a teljesen elektromos autók tulajdonosai évi 40 lej fix adót fizetnek. Korábban ezek a járművek teljes adómentességet élveztek.
A hagyományos üzemanyaggal (belsőégésű motorral) működő járművek továbbra is drágábbak maradnak – főként az üzemanyagokra rakódó adók miatt –, amelyek évente mintegy 480 font terhet jelentenek. A brit kormány számításai szerint az új rendszer 1,9 milliárd font bevételt hozhat a költségvetésnek az évtized végéig.
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett elemzés hangsúlyozza: a közúti adók sok országban a költségvetés egyik fontos bevételi forrását jelentik. Az Egyesült Királyságban például 2025-ben 24,4 milliárd font származott ezekből a terhekből. A belső égésű motorok fokozatos eltűnésével azonban ez a bevétel drasztikusan csökkenhet: a jelenlegi GDP-arányos 0,7 százalékról 2050-re akár 0,1 százalékra.
A most bevezetett brit rendszer a kieső bevételek körülbelül egynegyedét pótolhatja. Cazan szerint a lényeg nem is a jelenlegi összeg, hanem az elv rögzítése: minden közlekedőnek hozzá kell járulnia az infrastruktúra fenntartásához.
A Stonehaven közvélemény-kutatása szerint a brit lakosság 71 százaléka támogatja, hogy az elektromos autók tulajdonosai is fizessenek valamilyen adót, míg mindössze 14 százalék ellenzi ezt teljes mértékben. A politikai törésvonalak is kirajzolódnak: a baloldali szavazók inkább kedvezményes adózást támogatnának, míg a jobboldaliak az egységes terhelést részesítik előnyben.
A brit kormány számításai szerint az új adó akár 440 ezerrel csökkentheti az elektromos autók eladásait az elkövetkező öt évben. Ezt azonban részben ellensúlyozhatják a vásárlást ösztönző támogatások. Ha a rendszer működőképesnek bizonyul, Cazan szerint ritka példája lehet egy olyan adóreformnak, amely egyszerre radikális, népszerű és hosszú távon javítja a költségvetés fenntarthatóságát.
A 2Celsius Egyesület egy független környezetvédelmi szervezet, amely a légszennyezés csökkentését és az éghajlatvédelmi politikák erősítését szorgalmazza Romániában. Elemzésük arra figyelmeztet: az elektromos autók elterjedése nemcsak technológiai, hanem fiskális kihívás is, amelyre a kormányoknak időben kell választ adniuk.
Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon végzett munka az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!