
Az adómentesség eltörlése után az úthasználat függvényében is fizethetünk majd az elektromos autók után. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Az elektromos autók rohamos terjedése nemcsak technológiai és környezetvédelmi fordulatot hoz, hanem egyre hangsúlyosabban adóügyi kérdéssé is válik. Raul Cazan, a 2Celsius Egyesület elnevezésű környezetvédelmi szervezet elnöke friss elemzésében arra figyelmeztet: számos nyugati ország már most olyan adózási rendszert készít elő, amely az elektromos járművek tulajdonosait is bevonja a közúti infrastruktúra fenntartásának költségeibe.
2026. március 30., 13:262026. március 30., 13:26
A szervezet elemzése rámutat: miközben Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány 2026-tól a 40 lejes éves, fix adót alkalmazza a teljesen elektromos járművekre, több nyugati állam ennél jóval átfogóbb rendszerek kialakításán dolgozik.
Az Egyesült Királyságban például mérföldalapú díjfizetést vezetnek be: a teljesen elektromos autók után mérföldenként három penny, a plug-in hibridek után ennek a fele fizetendő. Egy átlagos, évi 8 ezer mérföldet autózó sofőr így 240 fontot fizet majd évente.
A 239/2025-ös törvény értelmében Romániában 2026. január 1-jétől a teljesen elektromos autók tulajdonosai évi 40 lej fix adót fizetnek. Korábban ezek a járművek teljes adómentességet élveztek.
A hagyományos üzemanyaggal (belsőégésű motorral) működő járművek továbbra is drágábbak maradnak – főként az üzemanyagokra rakódó adók miatt –, amelyek évente mintegy 480 font terhet jelentenek. A brit kormány számításai szerint az új rendszer 1,9 milliárd font bevételt hozhat a költségvetésnek az évtized végéig.

Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett elemzés hangsúlyozza: a közúti adók sok országban a költségvetés egyik fontos bevételi forrását jelentik. Az Egyesült Királyságban például 2025-ben 24,4 milliárd font származott ezekből a terhekből. A belső égésű motorok fokozatos eltűnésével azonban ez a bevétel drasztikusan csökkenhet: a jelenlegi GDP-arányos 0,7 százalékról 2050-re akár 0,1 százalékra.
A most bevezetett brit rendszer a kieső bevételek körülbelül egynegyedét pótolhatja. Cazan szerint a lényeg nem is a jelenlegi összeg, hanem az elv rögzítése: minden közlekedőnek hozzá kell járulnia az infrastruktúra fenntartásához.
A Stonehaven közvélemény-kutatása szerint a brit lakosság 71 százaléka támogatja, hogy az elektromos autók tulajdonosai is fizessenek valamilyen adót, míg mindössze 14 százalék ellenzi ezt teljes mértékben. A politikai törésvonalak is kirajzolódnak: a baloldali szavazók inkább kedvezményes adózást támogatnának, míg a jobboldaliak az egységes terhelést részesítik előnyben.
A brit kormány számításai szerint az új adó akár 440 ezerrel csökkentheti az elektromos autók eladásait az elkövetkező öt évben. Ezt azonban részben ellensúlyozhatják a vásárlást ösztönző támogatások. Ha a rendszer működőképesnek bizonyul, Cazan szerint ritka példája lehet egy olyan adóreformnak, amely egyszerre radikális, népszerű és hosszú távon javítja a költségvetés fenntarthatóságát.
A 2Celsius Egyesület egy független környezetvédelmi szervezet, amely a légszennyezés csökkentését és az éghajlatvédelmi politikák erősítését szorgalmazza Romániában. Elemzésük arra figyelmeztet: az elektromos autók elterjedése nemcsak technológiai, hanem fiskális kihívás is, amelyre a kormányoknak időben kell választ adniuk.

Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
szóljon hozzá!