Fontos azt is jól beazonosítani, hogy a gazdaság a ciklus éppen melyik szakaszában van, mi lehet a potenciális növekedés üteme, melyek a fő mozgatórugók a gazdasági események mögött. Értékelni kell a külső környezetet, hiszen az is lehet támogató, de negatív is a hazai gazdaságra nézve. A fiskális politikának szintén jelentős szerepe van, Romániában például több ízben volt adócsökkentés, béremelés, aminek gazdaságélénkítő hatása érezhető volt, azonban fontos tudni, hogy ezeknek a lépéseknek a pozitív vonzata idővel kifut. A monetáris politika szintén lehet támogató vagy megszorító. Ha ezeket az elemeket megtaláljuk, megértjük, jó előrejelzéseket tudunk készíteni. Folyamatosan próbálok újítani a módszertanomon, hiszen nálunk sokkal nagyobb versenytársakkal is fel kell venni a kesztyűt, ez arra sarkall, hogy pluszelemeket találjak a statisztikai modellek terén.

– Ha valaki a legjobb, azt jelenti, eltér a fősodortól. Mekkora ennek a kockázata, és mennyire nyomasztó, hogy az elemzés, előrejelzés alapján döntések változhatnak meg?

– Kell egyfajta bátorság, de a tapasztalat sokat segít, idővel jobban megérti az ember a folyamatokat, jobban bízik magában, és mer olyant mondani, ami a konszenzussal ellentétes. El kell különíteni, hogy mi módosítja valóban a gazdaság pályáját, és mi csak zaj. Például ha valami megjelenik a sajtóban, az emberek érzelmeire hatással van, de lehet, hogy az alapvető folyamatokat nem módosítja. Ez a verseny 2017 januárjában indult, akkor mi optimistábbak voltunk a 2018-as évet tekintve. Aztán mivel 2017-ben nagyon erős, 7 százalékos gazdasági növekedésnek örülhetett Románia, sok elemző felfele módosította a 2018-as várakozásait. Én akkor nem nagyon nyúltam hozzá a korábbi előrejelzéshez, azzal számolva, hogy az ösztönző lépések hatása már nem érződik meg annyira, mint egy évvel korábban. Az infláció előrejelzésben pedig éppen az volt a kulcs, hogy gyorsabban és nagyobbat léptünk, mint sok más elemző, amikor láttuk, hogy változik az alappálya, és az infláció elszalad.

– Az első negyedév adatai alapján
módosított-e az év eleji előrejelzésén?

– Az idei évben várhatóan újabb, relatív erős gazdasági növekedésre számítunk. A legfontosabb mozgatórugó a bérek alakulása lehet, hiszen az év elején gyors bérnövekedést tapasztalhattunk, ez a fogyasztáson keresztül tovább pörgeti a gazdaságot. A tavalyi 4,1 százalékos növekedési ütem valószínű nem lesz meg, 3,5 százalékra számítunk, ami még mindig tisztességes növekedési ütem. Az első negyedév előzetes adatai alapján elég jól teljesített a romániai gazdaság, a második negyedévben számítok egy érezhetőbb lassulásra. Azt is fontos megjegyezni, hogy eközben épülnek fel a sérülékenységek: a folyó fizetési mérleg hiánya szélesedik, a költségvetési hiány magasnak mondható. Ez azt jelzi, hogy ha a külső környezet kedvezőtlenné válik, jobban megérezzük, mint a régió más országai. Szem előtt kell tartani, hogy a gazdasági növekedési ciklus globálisan és Romániában is előrehaladott, ezzel együtt növekszik a recesszió kockázata. Nem kell egyből 2008-ashoz hasonló sokkra gondolni, de idővel egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a növekedési ciklus véget ér.

– Hosszú távon mire számít?

– A nagyon hosszú távú növekedési kilátások tekintetében három fő tényezőre érdemes figyelni: a munkaerő, a beruházások és a termelékenység alakulására. Azt látjuk, hogy demográfiai problémák vannak, a beruházások nem teljesítettek jól az elmúlt néhány évben.

A termelékenység viszont továbbra is növekedhet, hiszen Románia más fejlettségi szintről indul, a lemaradást próbálja behozni. Ha új technológiákat veszünk át, olyan iparágakra fókuszálunk, amelyek hozzáadott értéke magasabb, például IT-szektor, akkor az segíti a termelékenység növekedését. Viszont a demográfiai problémák és a beruházások gyengébb alakulása miatt hosszú távon azért arra lehet számítani, hogy a gazdaság potenciális növekedési üteme mérséklődni fog.
 
– A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) váltotta az irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR). Ez az intézkedés milyen hatással lehet a román gazdaságra?

– Egyik mutatót egy másikra cseréltük, ez önmagában nem eredményez drasztikus változást. Csak néhány hét, esetleg hónapos késéssel jelennek meg pontos, összesített statisztikák arról, hogy az új hitelek esetében a bankok miként alakították a kamatfeltételeket.

Személy szerint szívesebben látnék magasabb betéti kamatokat, mint alacsonyabb hitelkamatokat az új kölcsönöknél, hiszen a gazdaság jelenlegi helyzetében, amikor a fogyasztás egyébként is rendkívül gyorsan emelkedik, és egyre több a bizonytalanság a globális környezetben, a megtakarításokat volna fontos ösztönözni elsősorban.

 – Miként látja a romániai pénzügyi kultúra alakulását?

– A pénzügyi kultúráról készült nemzetközi felmérésekben rendre a lista végén áll Románia, és sajnos nemcsak az európai, hanem gyakran ázsiai vagy éppen afrikai országok is megelőznek. Úgy gondolom, hogy érdemes lenne már az iskolákban nagyobb hangsúlyt fektetni a pénzügyi oktatásra, hiszen sok mindent tanítanak a diákoknak, de valahogy ez a terület háttérbe szorul, holott a mindennapokban nagyon fontos, hogy jól tudjunk dönteni arról, hogy veszünk-e fel kölcsönt, mekkorát kockáztatunk, hogyan takarítsunk meg, tűzzünk ki pénzügyi célokat, és azokat miként érjük el. Ezen a területen sokat kellene még előrelépni, ha ez megtörténik, az segítené a bankok és az ügyfelek közötti feszültségek oldását is. Fontos volna, hogy a pénzügyi oktatás előmozdítására a bankok is egyre jobban fókuszáljanak.