
Fotó: Agerpres
2011. szeptember 15., 08:072011. szeptember 15., 08:07
Eközben a román fizetőeszköz teret hódított a dollárhoz képest, a jegybanki 3,1346 lej/dolláros árfolyam 1,05 banival volt alacosnyabb, mint az előző napi.
Az Európai Unió jelenleg soros elnöksége eközben bejelentette, minden tőle telhetőt megtesz az euró stabilitásának megőrzésére, de arra is ügyelni kíván, hogy a nemzetközi gazdasági válság ne vezessen kétsebességes Európához. Erről Jan Vincent-Rostowski, az elnökséget betöltő Lengyelország pénzügyminisztere beszélt tegnap az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel együtt úgy vélték, a válságra csakis az Európai Unió és az euróövezet egységesedése jelenthet megoldást. A nemzetközi közösség is integrált Európát szeretne látni – fűzte hozzá Barroso. Mindketten úgy ítélték meg, hogy a válság miatt az EU története egyik legsúlyosabb kihívásával néz szembe. Rostowski szerint az EU-t jelenlegi formájában is veszély fenyegeti az euró stabilitásával kapcsolatos válsághelyzet miatt. Ha az euróövezet szétesik, maga az Unió sem tud fennmaradni a jelenlegi formájában – vélte.
A két szónok sürgette, hogy az uniós intézmények minél előbb állapodjanak meg véglegesen a válságmegelőzés hatékonyságának javítására hivatott hat jogszabályról. A lengyel illetékes emlékeztetett arra, hogy a tagországok kormányait képviselő tanács és az EP álláspontja között már nem túlságosan nagy a különbség a szabálycsomagról, amelynek kidolgozása az előző, magyar EU-elnökség nevéhez fűződik. Barroso annak fontosságát kiemelten hangsúlyozta, hogy az euró stabilitásának megőrzése érdekében elhatározott intézkedéseket a tagországok hajtsák végre. Olyan reformokról van szó, amelyek teljes körű kivitelezése megerősítheti a piacok és a befektetők bizalmát – hangoztatta. „A pénzügyi piacok csak akkor hiszik el, hogy a térség meg tudja oldani adósságválságát, ha az megmutatja, hogy kötelezettségeinek képes eleget tenni” – fogalmazott a bizottsági elnök. Különösen fontosnak tartotta ebből a szempontból a júliusi euróövezeti állam- és kormányfői értekezleten elhatározott intézkedéscsomagot.
Az elnök bejelentette, hogy a brüsszeli bizottság hamarosan bemutatja, milyen lehetőségei vannak az eurókötvény bevezetésének. Közölte, hogy néhány opció ezek közül a jelenlegi uniós szerződés keretein belül bevezethető lenne, mások szerződésmódosítást tennének szükségessé. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közös euróövezeti kötvény nem jelent azonnali megoldást az euróövezetet kínzó problémákra, ez csupán egyetlen eleme a további gazdasági és politikai integráció átfogó megközelítésének. Megerősítette Barroso azt is, hogy a bizottság kitart a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kirótt illetékről szóló kezdeményezése mellett.
Felszólalt a vitában Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse is. Ő egyebek között azt emelte ki, hogy a leginkább bajban lévő euróövezeti állam, Görögország fizetésképtelenné válásának vagy a zónából való kilépésének igen súlyos következményei lennének. A brüszszeli illetékes szerint ezek az eshetőségek „egészen biztosan drámai gazdasági, szociális és politikai teherrel járnának, és nem csupán Görögországban”.
| A Moody’s hitelminősítő tegnap egy fokozattal „Aa2”-re rontotta „Aa1”-ről a francia Crédit Agricole bankcsoport adósminőségi osztályzatát, és szintén egy fokozattal „Aa3”-ra „Aa2”-ről a Société Générale adósbesorolását. A döntést a francia pénzintézetek görög államadósságnak való kitettségével indokolták. A Moody’s június 15-én jelentette be, hogy osztályzatrontás kilátásával figyelőlistára tette a Crédit Agricole-t, a Société Générale-t és a BNP Paribas-t is, a három legnagyobb francia bankcsoportot, mindhármat a görög kockázat miatt. A BNP Paribas vizsgálatát tegnap reggeli közleménye szerint folytatja a Moody\'s. |
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.