
Fotó: Agerpres
2011. szeptember 15., 08:072011. szeptember 15., 08:07
Eközben a román fizetőeszköz teret hódított a dollárhoz képest, a jegybanki 3,1346 lej/dolláros árfolyam 1,05 banival volt alacosnyabb, mint az előző napi.
Az Európai Unió jelenleg soros elnöksége eközben bejelentette, minden tőle telhetőt megtesz az euró stabilitásának megőrzésére, de arra is ügyelni kíván, hogy a nemzetközi gazdasági válság ne vezessen kétsebességes Európához. Erről Jan Vincent-Rostowski, az elnökséget betöltő Lengyelország pénzügyminisztere beszélt tegnap az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel együtt úgy vélték, a válságra csakis az Európai Unió és az euróövezet egységesedése jelenthet megoldást. A nemzetközi közösség is integrált Európát szeretne látni – fűzte hozzá Barroso. Mindketten úgy ítélték meg, hogy a válság miatt az EU története egyik legsúlyosabb kihívásával néz szembe. Rostowski szerint az EU-t jelenlegi formájában is veszély fenyegeti az euró stabilitásával kapcsolatos válsághelyzet miatt. Ha az euróövezet szétesik, maga az Unió sem tud fennmaradni a jelenlegi formájában – vélte.
A két szónok sürgette, hogy az uniós intézmények minél előbb állapodjanak meg véglegesen a válságmegelőzés hatékonyságának javítására hivatott hat jogszabályról. A lengyel illetékes emlékeztetett arra, hogy a tagországok kormányait képviselő tanács és az EP álláspontja között már nem túlságosan nagy a különbség a szabálycsomagról, amelynek kidolgozása az előző, magyar EU-elnökség nevéhez fűződik. Barroso annak fontosságát kiemelten hangsúlyozta, hogy az euró stabilitásának megőrzése érdekében elhatározott intézkedéseket a tagországok hajtsák végre. Olyan reformokról van szó, amelyek teljes körű kivitelezése megerősítheti a piacok és a befektetők bizalmát – hangoztatta. „A pénzügyi piacok csak akkor hiszik el, hogy a térség meg tudja oldani adósságválságát, ha az megmutatja, hogy kötelezettségeinek képes eleget tenni” – fogalmazott a bizottsági elnök. Különösen fontosnak tartotta ebből a szempontból a júliusi euróövezeti állam- és kormányfői értekezleten elhatározott intézkedéscsomagot.
Az elnök bejelentette, hogy a brüsszeli bizottság hamarosan bemutatja, milyen lehetőségei vannak az eurókötvény bevezetésének. Közölte, hogy néhány opció ezek közül a jelenlegi uniós szerződés keretein belül bevezethető lenne, mások szerződésmódosítást tennének szükségessé. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közös euróövezeti kötvény nem jelent azonnali megoldást az euróövezetet kínzó problémákra, ez csupán egyetlen eleme a további gazdasági és politikai integráció átfogó megközelítésének. Megerősítette Barroso azt is, hogy a bizottság kitart a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kirótt illetékről szóló kezdeményezése mellett.
Felszólalt a vitában Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse is. Ő egyebek között azt emelte ki, hogy a leginkább bajban lévő euróövezeti állam, Görögország fizetésképtelenné válásának vagy a zónából való kilépésének igen súlyos következményei lennének. A brüszszeli illetékes szerint ezek az eshetőségek „egészen biztosan drámai gazdasági, szociális és politikai teherrel járnának, és nem csupán Görögországban”.
| A Moody’s hitelminősítő tegnap egy fokozattal „Aa2”-re rontotta „Aa1”-ről a francia Crédit Agricole bankcsoport adósminőségi osztályzatát, és szintén egy fokozattal „Aa3”-ra „Aa2”-ről a Société Générale adósbesorolását. A döntést a francia pénzintézetek görög államadósságnak való kitettségével indokolták. A Moody’s június 15-én jelentette be, hogy osztályzatrontás kilátásával figyelőlistára tette a Crédit Agricole-t, a Société Générale-t és a BNP Paribas-t is, a három legnagyobb francia bankcsoportot, mindhármat a görög kockázat miatt. A BNP Paribas vizsgálatát tegnap reggeli közleménye szerint folytatja a Moody\'s. |
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.