Görög televíziós dráma újságírósztrájkkal

Közép-európai idő szerint reggel 7 órától egyetlen rádió- és televízióállomás sem sugároz híreket. „Addig fogunk sztrájkolni, amíg a kormány vissza nem vonja döntését\" – jelentette be Dimitrisz Trimisz, az Athéni Lapszerkesztők Szövetségének (ESZIEA) elnöke. A sztrájk miatt ma egyetlen újság sem jelenik meg az országban, ahol tegnapra virradóra egymás után álltak le az állami televízió műsorai – a műsorvezetők élő adásban búcsúztak egymástól –, és a közszolgálati rádióállomások is beszüntették adásukat. A bejelentés hírére kedden este több ezren tüntettek az athéni tévészékháznál. „Az életünket adtuk, hogy jó műsort csináljunk. Sokan november óta nem kaptak fizetést, mégis keményen dolgoztak, most pedig egyszerűen kirúgják őket\" – mondta egy nő, aki 13 éve dolgozik az adónál.

Szimosz Kedikoglou, a görög kormány szóvivője közölte, a közszolgálati csoporthoz tartozó három tévé és négy rádió 2500 alkalmazottjának munkaviszonyát addig függesztik fel, amíg a cég – kisebb létszámmal, átalakítva – ismét működni kezd. Hozzátette, az intézkedés része a költségvetési hiány csökkentését célzó törekvéseknek. A súlyosan eladósodott ország a nemzetközi segélycsomag fejében a többi között azt vállalta, hogy 2014 végéig 15 ezer állami alkalmazottat bocsátanak el, ebből 4000-et még ebben az évben. „Olyan időben, amikor a görög lakosság súlyos áldozatokat kénytelen elszenvedni, nincs helye semmifajta késlekedésnek, habozásnak vagy toleranciának a szent tehenekkel szemben\" – fogalmazott nyilatkozatában Kedikoglou, a pazarlás melegágyának nevezve közszolgálati médiát. A kormányszóvivő ugyanakkor nem utalt arra, hogy az újbóli működés beindulásakor hány alkalmazottat vesznek vissza állásába. Egyes kormányforrások szerint a kabinet szanálási terve azt célozza, hogy egy kisebb, kompaktabb közszolgálati média jöjjön létre 1000 foglalkoztatottal. Görögországban az első állami rádió 75 évvel ezelőtt, 1938-ban kezdte meg működését.

Az állami televízió alkalmazottai a rendelkezés ellenére tegnap reggel a központi épület egyik stúdiójában maradtak, és interneten folytatták az adást. Ennek során élesen bírálták a televízió bezárásáról hozott döntést, amelyet minden előzetes egyeztetés nélkül hozott meg az athéni kabinet. „Ez egyszerűen törvénytelen, és leginkább Nicolae Ceauşescu román diktátor intézkedéseihez hasonlít, mintsem egy demokratikus kormányzáshoz\" – fogalmazott tegnap Panayotisz Kalfayanisz, a legnagyobb televíziós szakszervezet elnöke. Az ERT szakszervezetének legfrissebb adatai szerint 2656 alkalmazott veszíti el állását, miközben márciusban 26,8 százalékra nőtt a görög munkanélküliségi ráta a februári 26,7 százalékról.

Az intézkedés ugyanakkor kormányválságot okozhat, a konzervatív Új Demokrácia párt koalíciós partnerei, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok), továbbá a Demokratikus Baloldal pártja (Dimar) ugyanis ellenezték a döntést. Akárcsak a szocialista Paszok párt, amelynek vezetői hangsúlyozták, szükség van ugyan a közszolgálati média korszerűsítésére, az azonban nem történhet meglepetésszerűen és az alkalmazottakkal való konzultáció nélkül. A konzervatívok kisebbik koalíciós partnere, a Dimar megengedhetetlennek nevezte, hogy az ország közszolgálati rádió és televízió nélkül maradjon. Az Európai Bizottság tegnapi közleményében leszögezte, nem kérte Athéntől a görög közszolgálati műsorszolgáltató bezárását, ezt a döntést a görög kormány teljesen önállóan hozta meg, Brüsszel pedig csupán tudomásul veszi. A kijelentést Olli Rehn, a bizottság monetáris és gazdasági kérdésekért felelős alelnöke is megismételte az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, ahol több EP-képviselő is a bizottságot tette felelőssé, amiért a görög kormány erre a döntésre kényszerült. Az EB egyúttal együttérzését fejezte ki a görög közmédia dolgozóinak, és kijelentette: elvárja, hogy a bejelentett elbocsátásokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően hajtsák végre.