2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
Így a könyvstandtól a fűnyíró gépekig széles árukínálat várta az érdeklődőket. Molnos Zoltán, a vásár főszervezője elmondta, a kiállítás presztízsét növelte, hogy olyan nagy kaliberű cégek is jelen voltak, mint a Mercedes, a Chrysler, a Dodge és olyan udvarhelyi cégek is standot állítottak fel, amelyek kizárólag exportra termelnek. A háromnapos rendezvény második napján a városháza dísztermében gazdasági konferenciát tartottak a cégek képviselőinek azzal a céllal, hogy a kiállítás résztvevői és a helyi vállalkozók között üzleti kapcsolatot teremtsenek. A konferencián négy előadást hallgattak végig a jelenlevők. Szász Jenő polgármester Székelyudvarhely üzleti lehetőségeiről és hiányosságairól tartott előadást. Az elöljáró az építőipar fejlődésére számít, ugyanakkor arra panaszkodott, nincs elég jó szakember, mivel a felsőfokú oktatás minősége nem megfelelő. Szász vázolta az udvarhelyszéki gazdaság jelenlegi szerkezetét, amely könnyűiparból, élelmiszer- és faiparból áll, így elsősorban a fémfeldolgozó és a faiparban, valamint a gépgyártásban látna szívesen újabb befektetőket. Modok Eszter, az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UKKSZ) elnöke az UKKSZ tevékenységét ismertette, Csáka József, a Kis- és Középvállalkozások Országos Ügynökségének (ANIMMC) elnöke pedig az EU-pályázati lehetőségről beszélt. Az ANIMMC elnöke felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy a hazai kis- és középvállalkozások nem lesznek képesek lehívni az Unió strukturális alapjából pályázható összegeket. Végül Tüske Péter, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke a közösségi vám- és adószabályokról tartott előadást, valamint ismertette az EU lisszaboni stratégiáját.
Kiss Előd Gergely
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok