2012. március 05., 06:392012. március 05., 06:39
Az egyik vezető citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcsoport, a Capital Economics befektetők számára pénteken összeállított régiós áttekintése felidézi, hogy október eleje óta a hordónkénti olajár 25 dollárral – hozzávetőleg 20 százalékkal – emelkedett. A ház közgazdászai kimutatták, hogy a közép-kelet-európai térségen belül Ukrajnában és a balti köztársaságokban a legmagasabb – 4-5 százalék – az éves hazai össztermékhez (GDP) mért nettó olajimportérték, utánuk Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország következik, 2-3 százalékos GDP-arányos olajimport-számlával. A cég saját becslése szerint Ukrajnában a nyersolaj 25 dolláros hordónkénti emelkedése a GDP-érték 1,5 százalékával egyenlő többletkiadást jelent.
A Capital Economics elemzői szerint az olajár-emelkedés okozta növekedési kockázatokat erősíti, hogy a térségi gazdaságok kibocsátása erősen olajintenzív, vagyis viszonylag nagy menynyiségű olajra van szükségük adott GDP-érték megtermeléséhez. A ház londoni közgazdászainak számításai szerint Ukrajna és a balti államok például Németország és az EU egészének átlagánál kétszer-háromszor több olajat igényelnek egységnyi GDP-érték előállításához. A Capital Economics elemzői szerint mindez elsősorban a térség növekedésére jelent kockázatokat, azt azonban a ház valószínűtlennek tartja, hogy az olajár kiugrása az országcsoport inflációját is jelentős mértékben gyorsítaná.
A cég londoni szakértői szerint ugyanis inflációs szempontból nem az olajárak abszolút szintje, hanem a változás mértéke számít, márpedig „az olajárak jelenleg éppen ott vannak, ahol tavaly ilyenkor is voltak”. Mindemellett a helyi valuták az elmúlt egy évben összességében erősödtek a dollárral szemben. Mindezt egybevetve a Capital Economics londoni elemzői változatlanul arra számítanak, hogy a közép-kelet-európai térség éves összevetésű inflációja a következő 6-12 hónapban csökkenni fog akkor is, ha az olajárak a jelenlegi szinten maradnak.
A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai szintén pénteken öszszeállított térségi elemzésükben – amely az olajár-emelkedés térségi inflációs hatását vizsgálja – mindazonáltal megállapítják, hogy az európai felzárkózó gazdaságok közül Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia fogyasztói inflációs kosarában meglehetősen nagy a súlya az energiahordozóknak.
A ház kimutatása szerint Magyarország ezen a mércén a második: a magyar inflációs kosárban összesen 15,5 százalékos súllyal szerepel a háztartási energia és a gépjármű-üzemanyag. Az első helyen Románia áll 16,9 százalékkal, de Csehországban és Lengyelországban is 14, illetve 13,9 százalék e termékcsoport inflációs súlyaránya a teljes kosáron belül. A UBS londoni elemzőinek pénteki értékelése szerint ennek alapján várhatóan ezt a négy közép-kelet-európai országot sújtja majd leginkább az olajdrágulás, főleg az erősödő inflációs nyomás és/vagy a külső deficitek növekedése miatt.
A Barclays Capital – az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, amely rendszeres olajár-előrejelzéseket is közöl – új prognózisában fenntartotta az idei évre szóló átlagos olajárbecslését, amely szerint a Brent hordónkénti átlaga 2012 egészében 115 dollár, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) átlagára 110 dollár lesz. A cég szerint azonban ezekre az előrejelzésekre komoly felfelé ható kockázatot gyakorol az iráni atomfegyver-fejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi konfliktus esetleges eszkalálódása.
E forgatókönyv megvalósulása esetén a Barclays Capital londoni szakértőinek becslése szerint az idei harmadik és negyedik negyedévben 140-150 dolláros negyedéves olajárátlagok sem zárhatók ki, és ez 2012 egészére a Brent esetében 135 dollár körüli átlagárat jelentene, vagyis mintegy 20 dollárral magasabbat a ház jelenlegi alapeseti prognózisában szereplő idei Brent-átlagnál.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.