Gondokat okozhat az olajdrágulás Közép-Kelet-Európában

Az egyik vezető citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcsoport, a Capital Economics befektetők számára pénteken összeállított régiós áttekintése felidézi, hogy október eleje óta a hordónkénti olajár 25 dollárral – hozzávetőleg 20 százalékkal – emelkedett. A ház közgazdászai kimutatták, hogy a közép-kelet-európai térségen belül Ukrajnában és a balti köztársaságokban a legmagasabb – 4-5 százalék – az éves hazai össztermékhez (GDP) mért nettó olajimportérték, utánuk Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország következik, 2-3 százalékos GDP-arányos olajimport-számlával. A cég saját becslése szerint Ukrajnában a nyersolaj 25 dolláros hordónkénti emelkedése a GDP-érték 1,5 százalékával egyenlő többletkiadást jelent.

Olajfüggő gazdaságok

A Capital Economics elemzői szerint az olajár-emelkedés okozta növekedési kockázatokat erősíti, hogy a térségi gazdaságok kibocsátása erősen olajintenzív, vagyis viszonylag nagy menynyiségű olajra van szükségük adott GDP-érték megtermeléséhez. A ház londoni közgazdászainak számításai szerint Ukrajna és a balti államok például Németország és az EU egészének átlagánál kétszer-háromszor több olajat igényelnek egységnyi GDP-érték előállításához. A Capital Economics elemzői szerint mindez elsősorban a térség növekedésére jelent kockázatokat, azt azonban a ház valószínűtlennek tartja, hogy az olajár kiugrása az országcsoport inflációját is jelentős mértékben gyorsítaná.

A cég londoni szakértői szerint ugyanis inflációs szempontból nem az olajárak abszolút szintje, hanem a változás mértéke számít, márpedig „az olajárak jelenleg éppen ott vannak, ahol tavaly ilyenkor is voltak”. Mindemellett a helyi valuták az elmúlt egy évben összességében erősödtek a dollárral szemben. Mindezt egybevetve a Capital Economics londoni elemzői változatlanul arra számítanak, hogy a közép-kelet-európai térség éves összevetésű inflációja a következő 6-12 hónapban csökkenni fog akkor is, ha az olajárak a jelenlegi szinten maradnak.

Romániát is érzékenyen
érintheti a drágulás

A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai szintén pénteken öszszeállított térségi elemzésükben – amely az olajár-emelkedés térségi inflációs hatását vizsgálja – mindazonáltal megállapítják, hogy az európai felzárkózó gazdaságok közül Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia fogyasztói inflációs kosarában meglehetősen nagy a súlya az energiahordozóknak.

A ház kimutatása szerint Magyarország ezen a mércén a második: a magyar inflációs kosárban összesen 15,5 százalékos súllyal szerepel a háztartási energia és a gépjármű-üzemanyag. Az első helyen Románia áll 16,9 százalékkal, de Csehországban és Lengyelországban is 14, illetve 13,9 százalék e termékcsoport inflációs súlyaránya a teljes kosáron belül. A UBS londoni elemzőinek pénteki értékelése szerint ennek alapján várhatóan ezt a négy közép-kelet-európai országot sújtja majd leginkább az olajdrágulás, főleg az erősödő inflációs nyomás és/vagy a külső deficitek növekedése miatt.

A Barclays Capital – az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, amely rendszeres olajár-előrejelzéseket is közöl – új prognózisában fenntartotta az idei évre szóló átlagos olajárbecslését, amely szerint a Brent hordónkénti átlaga 2012 egészében 115 dollár, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) átlagára 110 dollár lesz. A cég szerint azonban ezekre az előrejelzésekre komoly felfelé ható kockázatot gyakorol az iráni atomfegyver-fejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi konfliktus esetleges eszkalálódása.

E forgatókönyv megvalósulása esetén a Barclays Capital londoni szakértőinek becslése szerint az idei harmadik és negyedik negyedévben 140-150 dolláros negyedéves olajárátlagok sem zárhatók ki, és ez 2012 egészére a Brent esetében 135 dollár körüli átlagárat jelentene, vagyis mintegy 20 dollárral magasabbat a ház jelenlegi alapeseti prognózisában szereplő idei Brent-átlagnál.