Jelenleg megdermedve. Biztató nemzetközi előrejelzés született az erdélyi turizmus lehangoló jelenében
Fotó: Haáz Vince
Miközben az erdélyi vendéglátósok a kongó panziók, csökkenő vendégéjszakák és növekvő költségek miatt bánkódnak, egy friss nemzetközi kutatás jókora fordulatot jósol turizmusunkban. Eszerint 2036-ra radikálisan átrajzolódik Európa turisztikai térképe, a folyamat nagy nyertese pedig Románia és Magyarország lehet, 80 százalékot is meghaladó növekedéssel. De mégis hogyan lendülhet ekkorát a turizmus?
2026. október 31., 18:562026. október 31., 18:56
Erdélyben és a tágabb régióban az elmúlt évek során a vendéglátóipar és a turizmus számos szereplője kényszerült arra, hogy lehúzza a rolót, a szektorban dolgozók pedig sokat panaszkodtak a gazdasági nehézségekre. Egy friss, nagyszabású nemzetközi kutatás azonban komoly reménysugarat jelenthet a romániai, erdélyi és magyarországi turisztikai ágazat számára.
Az Accor csoport által a Tourism Economics bevonásával készített, „Európa turisztikai térképének változó arculata 2036-ig” (The Changing Face of Europe's Tourism Map to 2036) című jelentés szerint Európa idegenforgalma és az utazási szokások radikálisan átalakulnak 2036-ra,
„A változástól a lehetőségig” (From Change To Opportunity) kutatás rámutat, hogy az új utazók, a feltörekvő úti célok és a változó keresleti mintázatok teljesen átrajzolják a desztinációk, a befektetők és a szállótulajdonosok lehetőségeit.
Az Accor egy franciaországi székhelyű, multinacionális vendéglátóipari vállalat, amely jelenleg Európa legnagyobb, és a világ egyik vezető szállodacsoportja. A Tourism Economics a világ egyik vezető, kifejezetten az utazási, turisztikai és vendéglátóipari szektorra szakosodott gazdaságkutató és előrejelző intézete.
Bár Európa legnagyobb turisztikai piacai továbbra is meghatározók maradnak, a leggyorsabb növekedési rátákat a kisebb és közepes méretű piacokon regisztrálják majd, különösen Közép-Kelet-Európában, a balti államokban és a Balkán egyes részein. A jelentés előrejelzései szerint
A nemzetközi szálláshely-kereslet 2026 és 2036 közötti növekedését tekintve Románia 82 százalékos, míg Magyarország 80 százalékos bővülés elé néz. A két országot csak Azerbajdzsán (116%) és Lettország (83%) előzi meg; összesen 47 térségbeli országot vizsgáltak.
Javuló összeköttetések, a növekvő nemzetközi láthatóság, valamint a viszonylag elérhető költségek szólnak mellettünk
Fotó: Gábos Albin
A kutatás Magyarország tekintetében külön kiemeli a román határhoz, Nagyváradhoz közeli debreceni repülőtér és a regionális infrastruktúra szerepét. Egy reptéri szálloda példáján keresztül a jelentés bemutatja, hogy a regionális repülőterekhez közeli hálózatok hogyan képesek kiaknázni az olyan feltörekvő, rendkívül magas növekedést mutató küldőpiacokról érkező keresletet, mint Kína (+279%) vagy India (+129%). Ugyanakkor a dokumentum arra is figyelmeztet, hogy ami működik Londonban vagy Párizsban, az nem feltétlenül a megfelelő ajánlat Bukarest, Krakkó vagy Riga számára, így elengedhetetlen a helyi viszonyok megértése.
A közép-kelet-európai régió más országai is figyelemre méltó számokat produkálnak. Lettország 83 százalékos, Horvátország 68 százalékos, Észtország 65 százalékos, Szlovákia pedig 64 százalékos növekedést érhet el a nemzetközi vendégéjszakák terén.
ahol az olyan európai piacokról, mint Hollandia vagy Finnország, de a dél-koreai és indiai tengerentúli piacokról is drasztikus növekedés várható. Ebben a térségben a márkázott szállodák elterjedtsége még elmarad a nyugat-európai szinttől, így a nemzetközileg ismert márkák megjelenése komoly bizalmat ébreszthet a helyi viszonyokat kevésbé ismerő nemzetközi utazókban.
A globális képet vizsgálva Európa továbbra is a világ első számú turisztikai célpontja marad. A kontinens 2036-ra évente több mint egymilliárd új nemzetközi vendégéjszakával gyarapodik.
A kutatás egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy az üzleti célú utazások a szabadidős turizmusnál is gyorsabb ütemben fognak növekedni. Míg a szabadidős érkezések száma 39 százalékkal (több mint 670 millióra) nő, addig az üzleti célú érkezések 50 százalékos növekedést mutatnak majd, meghaladva a 160 milliót.
Valóban bejelentkeznek? A nemzetközi előrejelzés reménysugarat jelenthet a romániai, erdélyi és magyarországi turizmus számára
Fotó: Barabás Ákos
A jelentés hangsúlyozza, hogy a turizmus gazdasági értéke a látogatók számánál is gyorsabban növekszik. Az Európába irányuló beutazó turizmus költései a 2026-os 825 milliárd euróról 2036-ra több mint 1,3 billió euróra emelkednek, ami 64 százalékos bővülést jelent. Az étel- és italfogyasztásra fordított kiadások 72 százalékkal, a kiskereskedelmi költések csaknem 70 százalékkal, míg a rekreációra, kultúrára és sportra szánt összegek több mint 66 százalékkal fognak növekedni.
Európa hagyományos turisztikai nagyhatalmai – Spanyolország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Törökország és Franciaország – 2036-ban is az összes nemzetközi vendégéjszaka 52 százalékát adják majd. Ugyanakkor ezen érett piacok is komoly kihívásokkal néznek szembe:
Az európai turizmus jövőjét az új utazók és a feltörekvő úti célok formálják, és azok a szereplők lehetnek a legsikeresebbek, akik a leggyorsabban képesek alkalmazkodni ehhez a megváltozott kereslethez, értéket teremtve messze a szállodai szobák falain túl is – összegeznek a jelentés készítői.
Jó úton haladunk? Az európai turizmus jövőjét az új utazók és a feltörekvő úti célok formálják
Fotó: Rab Zoltán
Ezek a hatalmas növekedési számok jelenleg szinte felfoghatatlannak tűnnek a hazai vendéglátósok számára. De talán a következtetések némi bizakodást hozhatnak Romániába, Erdélybe, ahol mostanában inkább csak a panaszok, bezárások viszik a prímet. Nem véletlen, hiszen
Az Eurostat szerint 2026 első félévében a romániai szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma 6,7 százalékkal esett vissza, ami a második legnagyobb csökkenés az Európai Unióban. Ugyanebben az időszakban az európai átlag 1,7 százalékkal nőtt.
A külföldiek aránya alacsony a romániai turizmusban. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2025-ben a vendégéjszakáknak mindössze 17,9 százalékát tették ki. A Romániában megszálló legtöbb külföldi turista Németországból, Olaszországból és Izraelből érkezett.
Hasonlóan aggasztó hírek érkeznek Erdély magyarlakta vidékei látványosságainak háza tájáról is. Torockói és hargitafürdői turisztikai vállalkozók nemrég arról számoltak be a Krónikának, hogy
Miközben a kisebb panziók a költségek emelkedésével és a belföldi vendégek elmaradásával küszködnek, a romániai vendéglátóipar tízpontos sürgősségi csomagot kér a kormánytól, egyebek mellett a 9 százalékos áfa és a nagyobb értékű üdülési utalványok visszaállítását.
Borszéken is megmutatkozik a romániai turizmus visszaesése: az idei év első hét hónapjában mintegy ezerrel kevesebb vendégéjszakát értékesítettek, és a néhány éve átadott, a fürdőváros turizmusának fellendítését szolgáló gyógyfürdő látogatottsága is csökkent.
Eközben radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. A más erdélyi desztináció számára is példamutató új turisztikai stratégia nemcsak a történelmi központot tehermentesítené, de újraértelmezi a sokszor elfeledett multikulturális, magyar-szász örökséget is. A cél: kevesebb „perecturista”, több helyi érték, és hogy a brassóiak visszakapják saját városukat, mely közben a Kárpátok fővárosa.
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!