
Problémák. Irineu Darău gazdasági miniszter szerint óvatosan kell eljárni a veszteséges állami cégek esetében
Fotó: Facebook/Irineu Darău
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2026. január 16., 15:002026. január 16., 15:00
A gazdasági miniszter erről csütörtökön este beszélt az Euronews-nak.
„Nem lehet egyik napról a másikra tisztán, emberségesen és jogilag tisztességesen megoldani egy olyan helyzetet, amely évek vagy évtizedek óta húzódik” – mutatott rá.
A miniszter kifejtette, hogy
„A kollektív vagy tömeges elbocsátások nem feltétlenül segítenek az államnak. Sem gazdaságilag, sem az adóbeszedés tekintetében, sem a családok helyzetét illetően” – figyelmeztetett.

Tíz, az energia- és közlekedési szektorban tevékenykedő állami tulajdonú cég átalakításával kezdi el a kormány az állami vállalatok reformját – jelentette be Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes hétfőn.
Hangyúlyozta ugyanakkor, hogy nem zárják ki teljesen az ilyen intézkedéseket, de csak szélsőséges esetekben alkalmazhatók.
„Nem azt mondom, hogy a legsúlyosabb helyzetekben ez a lehetőség kizárható” – mondta.
„Jobb, ha ezzel a 10 százalékkal kezdjük” – mondta Darău az előírt kiadáscsökkentésre utalva, és hangsúlyozta, hogy
„Keresünk egy megoldást a kiadások csökkentésére, nem csak a személyzet, hanem más típusú megtakarítások révén is, és meg fogjuk hozni a döntést” – tette hozzá a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy a 47 állami tulajdonú vállalat közül néhányat teljesen bezárhatnak-e, Irineu Darău azt válaszolta, hogy a helyzet vállalatonként eltérő.
„Ezekben a vállalatokban sokféle helyzet van, kritikus helyzetek és megoldásra váró helyzetek. Helytelen lenne azt mondani, hogy egy bizonyos számú vállalatnak teljesen meg kell szűnnie” – mondta a miniszter.
Szerinte
„Vannak olyan helyzetek, amikor befektetők jelennek meg, vagy partnerségek vonzhatók. Itt lehetőségek nyílhatnak, különösen a védelmi iparban, de nem csak ott” – magyarázta Darău.
A miniszter az állami tulajdonú vállalatok irányítási költségeinek csökkentéséről is beszélt, amit többek között a magas fizetések és bónuszok korlátozásával lehet elérni.
Irineu Darău szerint
„A magánszektor módszereit kell alkalmaznunk a vezetők esetében. A tárgyalások soha nem folynak célok, ütemtervek és feltételek nélkül. Ezt szeretnénk az állami szektorban is megvalósítani” – mondta a miniszter.

A kormány jövő héten közzéteszi a felszámolásra javasolt állami tulajdonú vállalatok listáját – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken.
Véleménye szerint az államnak kevesebb, de jobban képzett, méltányosan fizetett, de eredményeket elérni köteles vezetővel kell rendelkeznie.
„Ha az a vezető két vagy három külföldi befektetőt vonz, ha sikerül megfordítania egy vállalat reménytelen helyzetét, akkor valószínűleg sok pénzt érdemel, de közvetlenül arányosan azzal, hogy hogyan fejlesztette az üzletet” – mutatott rá a kormányba a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által delegált miniszter.

21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
„Az állam nem tökéletes környezet, a dolgok nem olyan könnyen mennek, mint a magánszektorban, de hasonlóan kell eljárnunk az államiban is. És kevesebb, magasan képzett embert kell fizetnünk, hogy motiváltak legyenek és felelősséget vállaljanak, ha hibáznak” – mondta a miniszter.
Arról is beszélt, hogy
Mint kifejtette, az állam megváltoztatja az állami tulajdonú cégek vezetésének céljait meghatározó dokumentumok, az úgynevezett elváráslevelek kidolgozásának és nyomon követésének módját.
Elmondta, hogy 47 állami tulajdonú vállalatnál fogják végrehajtani a vállalatirányítási reformot, amelynek keretében új kritériumokat vezetnek be a vezetés értékelésére.
A miniszter kifejtette, hogy
„Többé nem lesz olyan könnyű 20 mutatóból 17-et teljesítettnek bejelölni, amelyek közül sok a jelenléti és irreleváns adatokra vonatkozott. Az új elvárásokban célokat tűztünk ki a nyereség, a forgalom és az éves növekedés tekintetében” – mondta Darău.
„Ez azt jelenti, hogy minden évben, amikor a megbízási szerződés teljesítését ellenőrizzük, kérdéseket tehetünk fel nekik. És ha nem teljesítik a mutatókat, döntéseket hozhatunk” – magyarázta a miniszter, miért változnak az értékelési kritériumok.
Darău elismerte, hogy
„Bizonyos helyzetekben egy ideig meg vannak kötve a kezeink. Ha valakinek üres szerződést adunk, és megmondjuk neki, hogy fizetést kap, de nem határozzuk meg egyértelműen a kötelezettségeit, az eredmény nem lehet jó” – mondta a miniszter.
Kifejtette, hogy a vezetés cseréje vagy egy vállalat bezárása nem történhet önkényesen, különösen olyan vállalatok esetében, amelyek több száz vagy ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.
„Nem lehet egy csettintéssel megoldani egy helyzetet, figyelmen kívül hagyva a jogi vetületet” – mondta.
„A vállalatirányítás nagyon jó elv, de egy ideig csak szimulálták, máskor meg elhalasztották” – mondta Darău, utalva az AMEPIP-nél, az állami vállalatok felügyeletéért felelős intézménynél felmerült problémákra.
Szerinte azonban a helyzet most megváltozott.
„Az AMEPIP működőképessé vált, és nagyon gyors ütemben haladunk a rendteremtés felé” – mondta a miniszter.
Darău pontosította, hogy az európai uniós helyreállítási tervben (PNRR) „nagyon agresszív” határidők vannak március végéig az állami tulajdonú vállalatok vezetésének kiválasztási eljárásainak lezárására.
Mint ismeretes,
Mint arról beszámoltunk, Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes még novemberben arról beszélt: tíz, az energia- és közlekedési szektorban tevékenykedő állami tulajdonú cég átalakításával kezdi el a kormány az állami vállalatok reformját.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
szóljon hozzá!