
Problémák. Irineu Darău gazdasági miniszter szerint óvatosan kell eljárni a veszteséges állami cégek esetében
Fotó: Facebook/Irineu Darău
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2026. január 16., 15:002026. január 16., 15:00
A gazdasági miniszter erről csütörtökön este beszélt az Euronews-nak.
„Nem lehet egyik napról a másikra tisztán, emberségesen és jogilag tisztességesen megoldani egy olyan helyzetet, amely évek vagy évtizedek óta húzódik” – mutatott rá.
A miniszter kifejtette, hogy
„A kollektív vagy tömeges elbocsátások nem feltétlenül segítenek az államnak. Sem gazdaságilag, sem az adóbeszedés tekintetében, sem a családok helyzetét illetően” – figyelmeztetett.

Tíz, az energia- és közlekedési szektorban tevékenykedő állami tulajdonú cég átalakításával kezdi el a kormány az állami vállalatok reformját – jelentette be Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes hétfőn.
Hangyúlyozta ugyanakkor, hogy nem zárják ki teljesen az ilyen intézkedéseket, de csak szélsőséges esetekben alkalmazhatók.
„Nem azt mondom, hogy a legsúlyosabb helyzetekben ez a lehetőség kizárható” – mondta.
„Jobb, ha ezzel a 10 százalékkal kezdjük” – mondta Darău az előírt kiadáscsökkentésre utalva, és hangsúlyozta, hogy
„Keresünk egy megoldást a kiadások csökkentésére, nem csak a személyzet, hanem más típusú megtakarítások révén is, és meg fogjuk hozni a döntést” – tette hozzá a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy a 47 állami tulajdonú vállalat közül néhányat teljesen bezárhatnak-e, Irineu Darău azt válaszolta, hogy a helyzet vállalatonként eltérő.
„Ezekben a vállalatokban sokféle helyzet van, kritikus helyzetek és megoldásra váró helyzetek. Helytelen lenne azt mondani, hogy egy bizonyos számú vállalatnak teljesen meg kell szűnnie” – mondta a miniszter.
Szerinte
„Vannak olyan helyzetek, amikor befektetők jelennek meg, vagy partnerségek vonzhatók. Itt lehetőségek nyílhatnak, különösen a védelmi iparban, de nem csak ott” – magyarázta Darău.
A miniszter az állami tulajdonú vállalatok irányítási költségeinek csökkentéséről is beszélt, amit többek között a magas fizetések és bónuszok korlátozásával lehet elérni.
Irineu Darău szerint
„A magánszektor módszereit kell alkalmaznunk a vezetők esetében. A tárgyalások soha nem folynak célok, ütemtervek és feltételek nélkül. Ezt szeretnénk az állami szektorban is megvalósítani” – mondta a miniszter.

A kormány jövő héten közzéteszi a felszámolásra javasolt állami tulajdonú vállalatok listáját – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken.
Véleménye szerint az államnak kevesebb, de jobban képzett, méltányosan fizetett, de eredményeket elérni köteles vezetővel kell rendelkeznie.
„Ha az a vezető két vagy három külföldi befektetőt vonz, ha sikerül megfordítania egy vállalat reménytelen helyzetét, akkor valószínűleg sok pénzt érdemel, de közvetlenül arányosan azzal, hogy hogyan fejlesztette az üzletet” – mutatott rá a kormányba a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által delegált miniszter.

21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
„Az állam nem tökéletes környezet, a dolgok nem olyan könnyen mennek, mint a magánszektorban, de hasonlóan kell eljárnunk az államiban is. És kevesebb, magasan képzett embert kell fizetnünk, hogy motiváltak legyenek és felelősséget vállaljanak, ha hibáznak” – mondta a miniszter.
Arról is beszélt, hogy
Mint kifejtette, az állam megváltoztatja az állami tulajdonú cégek vezetésének céljait meghatározó dokumentumok, az úgynevezett elváráslevelek kidolgozásának és nyomon követésének módját.
Elmondta, hogy 47 állami tulajdonú vállalatnál fogják végrehajtani a vállalatirányítási reformot, amelynek keretében új kritériumokat vezetnek be a vezetés értékelésére.
A miniszter kifejtette, hogy
„Többé nem lesz olyan könnyű 20 mutatóból 17-et teljesítettnek bejelölni, amelyek közül sok a jelenléti és irreleváns adatokra vonatkozott. Az új elvárásokban célokat tűztünk ki a nyereség, a forgalom és az éves növekedés tekintetében” – mondta Darău.
„Ez azt jelenti, hogy minden évben, amikor a megbízási szerződés teljesítését ellenőrizzük, kérdéseket tehetünk fel nekik. És ha nem teljesítik a mutatókat, döntéseket hozhatunk” – magyarázta a miniszter, miért változnak az értékelési kritériumok.
Darău elismerte, hogy
„Bizonyos helyzetekben egy ideig meg vannak kötve a kezeink. Ha valakinek üres szerződést adunk, és megmondjuk neki, hogy fizetést kap, de nem határozzuk meg egyértelműen a kötelezettségeit, az eredmény nem lehet jó” – mondta a miniszter.
Kifejtette, hogy a vezetés cseréje vagy egy vállalat bezárása nem történhet önkényesen, különösen olyan vállalatok esetében, amelyek több száz vagy ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.
„Nem lehet egy csettintéssel megoldani egy helyzetet, figyelmen kívül hagyva a jogi vetületet” – mondta.
„A vállalatirányítás nagyon jó elv, de egy ideig csak szimulálták, máskor meg elhalasztották” – mondta Darău, utalva az AMEPIP-nél, az állami vállalatok felügyeletéért felelős intézménynél felmerült problémákra.
Szerinte azonban a helyzet most megváltozott.
„Az AMEPIP működőképessé vált, és nagyon gyors ütemben haladunk a rendteremtés felé” – mondta a miniszter.
Darău pontosította, hogy az európai uniós helyreállítási tervben (PNRR) „nagyon agresszív” határidők vannak március végéig az állami tulajdonú vállalatok vezetésének kiválasztási eljárásainak lezárására.
Mint ismeretes,
Mint arról beszámoltunk, Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes még novemberben arról beszélt: tíz, az energia- és közlekedési szektorban tevékenykedő állami tulajdonú cég átalakításával kezdi el a kormány az állami vállalatok reformját.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Ingyenes szakmai felkészítő tanfolyamot indít Bánffyhunyad önkormányzata a Kolozsvári Felnőttképző Regionális Központtal (CRFPA) együttműködésben. A képzéseket február 16. és március 13. között kerül tartják a Kolozs megyei település művelődési házában.
Az Európai Bizottság szerdán este bejelentette: „tudomásul vette”, hogy a román alkotmánybíróság ismét elnapolta a döntést a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformjával kapcsolatosan.
A múlt év novemberéhez képest decemberben 299 lejjel (5,3 százalékkal) 5914 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!