Hirdetés

Gazdasági miniszter: nem a tömeges elbocsátás vagy a bezárás a megoldás a veszteséges állami cégek esetében

Gazdasági miniszter

Problémák. Irineu Darău gazdasági miniszter szerint óvatosan kell eljárni a veszteséges állami cégek esetében

Fotó: Facebook/Irineu Darău

A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.

Krónika

2026. január 16., 15:002026. január 16., 15:00

A gazdasági miniszter erről csütörtökön este beszélt az Euronews-nak.

„Nem lehet egyik napról a másikra tisztán, emberségesen és jogilag tisztességesen megoldani egy olyan helyzetet, amely évek vagy évtizedek óta húzódik” – mutatott rá.

Hirdetés

A miniszter kifejtette, hogy

a vállalatok bezárása vagy a tömeges átszervezés negatív hatással lehet mind a gazdaságra, mind az emberekre.

„A kollektív vagy tömeges elbocsátások nem feltétlenül segítenek az államnak. Sem gazdaságilag, sem az adóbeszedés tekintetében, sem a családok helyzetét illetően” – figyelmeztetett.

korábban írtuk

Állami cégek: csökkentenék a hatalmas veszteségeket, kezdődik az átszervezés
Állami cégek: csökkentenék a hatalmas veszteségeket, kezdődik az átszervezés

Tíz, az energia- és közlekedési szektorban tevékenykedő állami tulajdonú cég átalakításával kezdi el a kormány az állami vállalatok reformját – jelentette be Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes hétfőn.

Hangyúlyozta ugyanakkor, hogy nem zárják ki teljesen az ilyen intézkedéseket, de csak szélsőséges esetekben alkalmazhatók.

„Nem azt mondom, hogy a legsúlyosabb helyzetekben ez a lehetőség kizárható” – mondta.

„Jobb, ha ezzel a 10 százalékkal kezdjük” – mondta Darău az előírt kiadáscsökkentésre utalva, és hangsúlyozta, hogy

a kormányzati szinten megvitatott első kiadáscsökkentő intézkedések szükségesek a kiterjedtebb reformok előtt.

„Keresünk egy megoldást a kiadások csökkentésére, nem csak a személyzet, hanem más típusú megtakarítások révén is, és meg fogjuk hozni a döntést” – tette hozzá a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy a 47 állami tulajdonú vállalat közül néhányat teljesen bezárhatnak-e, Irineu Darău azt válaszolta, hogy a helyzet vállalatonként eltérő.

„Ezekben a vállalatokban sokféle helyzet van, kritikus helyzetek és megoldásra váró helyzetek. Helytelen lenne azt mondani, hogy egy bizonyos számú vállalatnak teljesen meg kell szűnnie” – mondta a miniszter.

Szerinte

egyes esetekben valódi esély van a talpra állásra, még a nagy adósságokkal vagy vagyoni problémákkal küzdő vállalatok esetében is.

„Vannak olyan helyzetek, amikor befektetők jelennek meg, vagy partnerségek vonzhatók. Itt lehetőségek nyílhatnak, különösen a védelmi iparban, de nem csak ott” – magyarázta Darău.

A miniszter az állami tulajdonú vállalatok irányítási költségeinek csökkentéséről is beszélt, amit többek között a magas fizetések és bónuszok korlátozásával lehet elérni.

Irineu Darău szerint

az államnak a magánszektorhoz hasonló szabályokat kell alkalmaznia, többek között a vezetők javadalmazása tekintetében is.

„A magánszektor módszereit kell alkalmaznunk a vezetők esetében. A tárgyalások soha nem folynak célok, ütemtervek és feltételek nélkül. Ezt szeretnénk az állami szektorban is megvalósítani” – mondta a miniszter.

korábban írtuk

A kormány más veszteséges állami cégek mellett felszámolja a vasúttársaság áruszállító részlegét is
A kormány más veszteséges állami cégek mellett felszámolja a vasúttársaság áruszállító részlegét is

A kormány jövő héten közzéteszi a felszámolásra javasolt állami tulajdonú vállalatok listáját – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken.

Véleménye szerint az államnak kevesebb, de jobban képzett, méltányosan fizetett, de eredményeket elérni köteles vezetővel kell rendelkeznie.

„Ha az a vezető két vagy három külföldi befektetőt vonz, ha sikerül megfordítania egy vállalat reménytelen helyzetét, akkor valószínűleg sok pénzt érdemel, de közvetlenül arányosan azzal, hogy hogyan fejlesztette az üzletet” – mutatott rá a kormányba a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által delegált miniszter.

Elismerte azonban, hogy az állam nem úgy működik, mint a magánszektor, de szerinte a szabályokat az állami tulajdonú vállalatokban is alkalmazni kell, kevesebb, jól fizetett emberrel, akik felelősséggel tartoznak döntéseikért.

korábban írtuk

Húsznál is több, akár havi 30 ezer lejt is kereső vezetőt menesztett az állami cégek éléről a gazdasági miniszter
Húsznál is több, akár havi 30 ezer lejt is kereső vezetőt menesztett az állami cégek éléről a gazdasági miniszter

21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.

„Az állam nem tökéletes környezet, a dolgok nem olyan könnyen mennek, mint a magánszektorban, de hasonlóan kell eljárnunk az államiban is. És kevesebb, magasan képzett embert kell fizetnünk, hogy motiváltak legyenek és felelősséget vállaljanak, ha hibáznak” – mondta a miniszter.

Arról is beszélt, hogy

a kormány új szabályokat készít elő az állami tulajdonú vállalatok számára, amelyek vezetését a formális mutatók helyett a nyereség és a gazdasági eredmények alapján értékelik majd.

Mint kifejtette, az állam megváltoztatja az állami tulajdonú cégek vezetésének céljait meghatározó dokumentumok, az úgynevezett elváráslevelek kidolgozásának és nyomon követésének módját.

Elmondta, hogy 47 állami tulajdonú vállalatnál fogják végrehajtani a vállalatirányítási reformot, amelynek keretében új kritériumokat vezetnek be a vezetés értékelésére.

A miniszter kifejtette, hogy

eddig az értékelés formális mutatókon alapult, amelyek nem álltak egyértelmű kapcsolatban a gazdasági teljesítménnyel, ami lehetővé tette, hogy a célokat releváns eredmények nélkül is teljesítettként jelöljék meg.

„Többé nem lesz olyan könnyű 20 mutatóból 17-et teljesítettnek bejelölni, amelyek közül sok a jelenléti és irreleváns adatokra vonatkozott. Az új elvárásokban célokat tűztünk ki a nyereség, a forgalom és az éves növekedés tekintetében” – mondta Darău.

„Ez azt jelenti, hogy minden évben, amikor a megbízási szerződés teljesítését ellenőrizzük, kérdéseket tehetünk fel nekik. És ha nem teljesítik a mutatókat, döntéseket hozhatunk” – magyarázta a miniszter, miért változnak az értékelési kritériumok.

Darău elismerte, hogy

az állam jelenleg korlátozottan avatkozhat be egyes vállalatok irányításába a már aláírt szerződések és a jogi keret miatt.

„Bizonyos helyzetekben egy ideig meg vannak kötve a kezeink. Ha valakinek üres szerződést adunk, és megmondjuk neki, hogy fizetést kap, de nem határozzuk meg egyértelműen a kötelezettségeit, az eredmény nem lehet jó” – mondta a miniszter.

Kifejtette, hogy a vezetés cseréje vagy egy vállalat bezárása nem történhet önkényesen, különösen olyan vállalatok esetében, amelyek több száz vagy ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.

„Nem lehet egy csettintéssel megoldani egy helyzetet, figyelmen kívül hagyva a jogi vetületet” – mondta.

A miniszter szerint a vállalatirányítási elveket a múltban csak formálisan alkalmazták.

„A vállalatirányítás nagyon jó elv, de egy ideig csak szimulálták, máskor meg elhalasztották” – mondta Darău, utalva az AMEPIP-nél, az állami vállalatok felügyeletéért felelős intézménynél felmerült problémákra.

Szerinte azonban a helyzet most megváltozott.

„Az AMEPIP működőképessé vált, és nagyon gyors ütemben haladunk a rendteremtés felé” – mondta a miniszter.

Darău pontosította, hogy az európai uniós helyreállítási tervben (PNRR) „nagyon agresszív” határidők vannak március végéig az állami tulajdonú vállalatok vezetésének kiválasztási eljárásainak lezárására.

Mint ismeretes,

novemberben Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány közel 50 olyan vállalat listáján dolgozik, amelyek nagy veszteségeket és vezetési problémákat okoznak, és amelyeket az államháztartás „fekete lyukainak” nevezett, és amelyek a kormány jóváhagyását követően felszámolhatók vagy átszervezhetők.

Mint arról beszámoltunk, Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes még novemberben arról beszélt: tíz, az energia- és közlekedési szektorban tevékenykedő állami tulajdonú cég átalakításával kezdi el a kormány az állami vállalatok reformját.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 05., hétfő

Árfolyamcsúcs után egy kis fellélegzés, de nincs túl sok ok az örömre

A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.

Árfolyamcsúcs után egy kis fellélegzés, de nincs túl sok ok az örömre
Hirdetés
2026. október 04., vasárnap

Igazolatlanul hiányzik a pénz, de a tanárfizetés meglepően jó Romániában

Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.

Igazolatlanul hiányzik a pénz, de a tanárfizetés meglepően jó Romániában
2026. október 04., vasárnap

Magyarország egyre nagyobbat hasít a román piacból: miért szorul Románia hatalmas élelmiszerimportra?

Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.

Magyarország egyre nagyobbat hasít a román piacból: miért szorul Románia hatalmas élelmiszerimportra?
2026. október 03., szombat

Ötmillió románt hall a nagyvilág?

A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.

Ötmillió románt hall a nagyvilág?
Ötmillió románt hall a nagyvilág?
2026. október 03., szombat

Ötmillió románt hall a nagyvilág?

Hirdetés
2026. október 03., szombat

Tovább gyengülhet a túlértékelt lej

A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.

Tovább gyengülhet a túlértékelt lej
Tovább gyengülhet a túlértékelt lej
2026. október 03., szombat

Tovább gyengülhet a túlértékelt lej

2026. október 03., szombat

Újabb drágulási hullám éri el az élelmiszerboltok polcait

Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.

Újabb drágulási hullám éri el az élelmiszerboltok polcait
2026. október 03., szombat

Bóvlikerülgető Románia: egyelőre a gazdaság erősebb, mint a politika

Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.

Bóvlikerülgető Románia: egyelőre a gazdaság erősebb, mint a politika
Hirdetés
2026. október 03., szombat

Nem elég ráírni egy termékre, hogy környezetbarát

Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.

Nem elég ráírni egy termékre, hogy környezetbarát
2026. október 03., szombat

Románia ismét elkerülte a bóvli kategóriát

Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.

Románia ismét elkerülte a bóvli kategóriát
2026. október 02., péntek

Zuhanórepülésben a lej: történelmi csúcs jött az árfolyamsokk után

Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.

Zuhanórepülésben a lej: történelmi csúcs jött az árfolyamsokk után
Hirdetés
Hirdetés