2009. július 10., 10:202009. július 10., 10:20
Kibővített körben, immár a legfontosabb fejlődő országok – Brazília, Dél-Afrika, India, Kína, Mexikó, Egyiptom, Ausztrália, Indonézia és Dél-Korea – bekapcsolásával folytatódott csütörtökön a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország csúcstalálkozója Olaszországban. A megbeszélések egyik fontos témája az általános felmelegedés kérdése volt. A Nyolcak – az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország – szerdán, lapzártánk után egyezségre jutottak, hogy az 1990-es szinthez képest 2050-ig felére csökkentik az üvegházhatást (s így a felmelegedést) okozó gázok világméretű kibocsátását, s ezen belül a legiparosodottabb országoknak ennél is nagyobb (legalább 80 százalékos) csökkentést kellene vállalniuk. Azonban a legfontosabb fejlődő országok ilyen ambiciózus kötelezettségvállalásra nem hajlandóak, legalábbis ezt mutatták az egyeztetések. A tárgyalások lapzártánkkor még tartottak.
A szerda késő este véget ért egyeztetésekről kiadott, a csúcstalálkozó első napját záró közös nyilatkozat rámutat, látszanak már a világgazdaság megszilárdulására utaló első jelek. Azonban úgy fogalmaznak, a stabilizálódás jelei ellenére „továbbra is bizonytalan a gazdasági és pénzügyi helyzet”. A válság akkor enyhül majd jelentősen, amikor az állami gazdaságösztönző programok „hatásai kiteljesednek”, áll a zárónyilatkozatban, amely szerint a Nyolcak „együtt és külön-külön is” minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy fenntartható növekedés induljon meg a világgazdaságban.
A dokumentum szerint mihamarabb le kell zárni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001 óta húzódó, úgynevezett dohai tárgyalási fordulóját. A kereskedelmi korlátozások és vámok megszüntetéséről kezdett megbeszélések tavaly nyáron szakadtak meg. A tervek szerint még a legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságok alkotta G20-csoport szeptemberi találkozója előtt újraindítják a tárgyalásokat, azzal a céllal, hogy „kiegyensúlyozott és átfogó” megállapodást kössenek a WTO-tagállamok, méghozzá „gyorsan”, mert a válság miatt nagymértékben visszaesett a világkereskedelem és erősödik a protekcionizmus, ezért sürgősen cselekedni kell. A határidő kérdését nyitva hagyja a dokumentum, a G8-csúcson résztvevő Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azonban szerdán úgy nyilatkozott, hogy a dohai forduló lezárása 2010-ben „reális célkitűzés”.
A nyilatkozatban a Nyolcak állást foglalnak a G20 londoni csúcstalálkozóján a globális pénzügyi rendszer reformjának kidolgozásáról elfogadott határozatok mellett. Ugyancsak közös célként fogalmazták meg egy „kivonulási stratégia” kidolgozását arról, hogy a válság lecsengése után az államok miként vonulhatnának vissza a gazdaságból, amelynek folyamataiba az ösztönző programok, élénkítő csomagok révén alaposan beavatkoztak.
A vezető iparhatalmak nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy fokozni kell a fejlődő országok támogatását. A terv szerint a fejlett ipari országok 2015-ig a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékára növelik az úgynevezett nemzetközi fejlesztésre, azaz a harmadik világ országainak támogatására fordított összeget. A nyilatkozat kiemeli, hogy változtatni kell az éhínség bevett kezelési módszerein; élelmiszersegélyek helyett a fenntartható mezőgazdaság kialakítására kell összpontosítani, mindenekelőtt Afrikában. A betegségek, járványok megfékezésére a tavalyi németországi csúcson előirányzott 60 milliárd eurót 2012-ig fel kell használni, áll a dokumentumban.
| Poénkodásra is jut idő. Obama amerikai és Lula da Silva brazil elnök. Fotó: Agerpres |
A múltat, illetve a jövőt jelképező ajándékkal lepték meg a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország vezetőit az itáliai G8-csúcson – az előbbi Antonio Canova neoklasszicista szobrász munkásságát bemutató kódex, az utóbbi pedig egy arany pénzérme, amely a világ jövendőbeli fizetőeszközét hivatott jelképezni. A könyv – amelyből mindössze tíz példány készült – mérete 71-szer 44,5 centiméter, mindegyik kötet 24 kilogrammot nyom, és 23 olasz mesterember állította elő hagyományos módszerekkel. A borítót márvány dombormű díszíti, az oldalakat selyem és arany szálakkal fűzték össze. A kötetben több tucat, Antonio Canova műveit megörökítő fekete-fehér felvétel látható.
Az arany pénzérmék, amelyeket a belga Luc Luycx készített, egyik oldalukon az eurót mintázzák. Az úgynevezett euródollárok szimbolikus felhívásként szolgálnak az Európát és az Egyesült Államokat egyesítő közös fizetőeszköz bevezetésére. A pénzérmék értéke 2800 euró. A Világ Egyesült Jövendőbeli Fizetőeszköze nevű csoport készíttette őket, amely globális pénzeszköz bevezetéséért kampányol.
Eközben magánbeszélgetésük során Brazil válogatott mezt kapott ajándékba Barack Obama brazil kollegájától. Noha az amerikai elnök örült az aláírt meznek, némi keserűség is volt benne, mivel minap az amerikai futballválogatott épp Brazíliától szenvedett vereséget a Konföderációs Kupa döntőjében. Luiz Inacio Lula da Silva elnök nem állta meg, hogy ne szúrjon oda Obama elnöknek a június 28-i döntőben történtek után, ahol az esélytelenebbnek tartott amerikaiak
2-0-ás vezetésről bukták el a mecscset 2-3-ra. A két államfő félórás találkozója végén az amerikai elnök visszaszúrt kollegájának, és figyelmeztette, hogy még egyszer nem fognak két gólos vezetést kiengedni a kezükből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok