2009. július 10., 10:202009. július 10., 10:20
Kibővített körben, immár a legfontosabb fejlődő országok – Brazília, Dél-Afrika, India, Kína, Mexikó, Egyiptom, Ausztrália, Indonézia és Dél-Korea – bekapcsolásával folytatódott csütörtökön a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország csúcstalálkozója Olaszországban. A megbeszélések egyik fontos témája az általános felmelegedés kérdése volt. A Nyolcak – az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország – szerdán, lapzártánk után egyezségre jutottak, hogy az 1990-es szinthez képest 2050-ig felére csökkentik az üvegházhatást (s így a felmelegedést) okozó gázok világméretű kibocsátását, s ezen belül a legiparosodottabb országoknak ennél is nagyobb (legalább 80 százalékos) csökkentést kellene vállalniuk. Azonban a legfontosabb fejlődő országok ilyen ambiciózus kötelezettségvállalásra nem hajlandóak, legalábbis ezt mutatták az egyeztetések. A tárgyalások lapzártánkkor még tartottak.
A szerda késő este véget ért egyeztetésekről kiadott, a csúcstalálkozó első napját záró közös nyilatkozat rámutat, látszanak már a világgazdaság megszilárdulására utaló első jelek. Azonban úgy fogalmaznak, a stabilizálódás jelei ellenére „továbbra is bizonytalan a gazdasági és pénzügyi helyzet”. A válság akkor enyhül majd jelentősen, amikor az állami gazdaságösztönző programok „hatásai kiteljesednek”, áll a zárónyilatkozatban, amely szerint a Nyolcak „együtt és külön-külön is” minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy fenntartható növekedés induljon meg a világgazdaságban.
A dokumentum szerint mihamarabb le kell zárni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001 óta húzódó, úgynevezett dohai tárgyalási fordulóját. A kereskedelmi korlátozások és vámok megszüntetéséről kezdett megbeszélések tavaly nyáron szakadtak meg. A tervek szerint még a legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságok alkotta G20-csoport szeptemberi találkozója előtt újraindítják a tárgyalásokat, azzal a céllal, hogy „kiegyensúlyozott és átfogó” megállapodást kössenek a WTO-tagállamok, méghozzá „gyorsan”, mert a válság miatt nagymértékben visszaesett a világkereskedelem és erősödik a protekcionizmus, ezért sürgősen cselekedni kell. A határidő kérdését nyitva hagyja a dokumentum, a G8-csúcson résztvevő Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azonban szerdán úgy nyilatkozott, hogy a dohai forduló lezárása 2010-ben „reális célkitűzés”.
A nyilatkozatban a Nyolcak állást foglalnak a G20 londoni csúcstalálkozóján a globális pénzügyi rendszer reformjának kidolgozásáról elfogadott határozatok mellett. Ugyancsak közös célként fogalmazták meg egy „kivonulási stratégia” kidolgozását arról, hogy a válság lecsengése után az államok miként vonulhatnának vissza a gazdaságból, amelynek folyamataiba az ösztönző programok, élénkítő csomagok révén alaposan beavatkoztak.
A vezető iparhatalmak nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy fokozni kell a fejlődő országok támogatását. A terv szerint a fejlett ipari országok 2015-ig a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékára növelik az úgynevezett nemzetközi fejlesztésre, azaz a harmadik világ országainak támogatására fordított összeget. A nyilatkozat kiemeli, hogy változtatni kell az éhínség bevett kezelési módszerein; élelmiszersegélyek helyett a fenntartható mezőgazdaság kialakítására kell összpontosítani, mindenekelőtt Afrikában. A betegségek, járványok megfékezésére a tavalyi németországi csúcson előirányzott 60 milliárd eurót 2012-ig fel kell használni, áll a dokumentumban.
| Poénkodásra is jut idő. Obama amerikai és Lula da Silva brazil elnök. Fotó: Agerpres |
A múltat, illetve a jövőt jelképező ajándékkal lepték meg a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország vezetőit az itáliai G8-csúcson – az előbbi Antonio Canova neoklasszicista szobrász munkásságát bemutató kódex, az utóbbi pedig egy arany pénzérme, amely a világ jövendőbeli fizetőeszközét hivatott jelképezni. A könyv – amelyből mindössze tíz példány készült – mérete 71-szer 44,5 centiméter, mindegyik kötet 24 kilogrammot nyom, és 23 olasz mesterember állította elő hagyományos módszerekkel. A borítót márvány dombormű díszíti, az oldalakat selyem és arany szálakkal fűzték össze. A kötetben több tucat, Antonio Canova műveit megörökítő fekete-fehér felvétel látható.
Az arany pénzérmék, amelyeket a belga Luc Luycx készített, egyik oldalukon az eurót mintázzák. Az úgynevezett euródollárok szimbolikus felhívásként szolgálnak az Európát és az Egyesült Államokat egyesítő közös fizetőeszköz bevezetésére. A pénzérmék értéke 2800 euró. A Világ Egyesült Jövendőbeli Fizetőeszköze nevű csoport készíttette őket, amely globális pénzeszköz bevezetéséért kampányol.
Eközben magánbeszélgetésük során Brazil válogatott mezt kapott ajándékba Barack Obama brazil kollegájától. Noha az amerikai elnök örült az aláírt meznek, némi keserűség is volt benne, mivel minap az amerikai futballválogatott épp Brazíliától szenvedett vereséget a Konföderációs Kupa döntőjében. Luiz Inacio Lula da Silva elnök nem állta meg, hogy ne szúrjon oda Obama elnöknek a június 28-i döntőben történtek után, ahol az esélytelenebbnek tartott amerikaiak
2-0-ás vezetésről bukták el a mecscset 2-3-ra. A két államfő félórás találkozója végén az amerikai elnök visszaszúrt kollegájának, és figyelmeztette, hogy még egyszer nem fognak két gólos vezetést kiengedni a kezükből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok