Fotó: Biró István
2009. január 07., 09:412009. január 07., 09:41
Kedvezőtlen helyzetbe kerültek mindazok, akik valutában vettek föl hitelt, miután a lej–euró árfolyam átlépte a 4 lejes eurónkénti lélektani küszöböt. A jegybank hétfőn határozott meg először 4 lej fölötti – 4,02 lejes – euróárfolyamot, és a lej lejtmenete tegnap is folytatódott: a nemzeti bank 4,06 lejben állapította meg a közös európai fizetőeszköz egy egységének árfolyamát. A román nemzeti valuta közel öt éve nem volt ilyen rossz helyzetben az euróhoz képest, ugyanakkor a negatív rekordot még nem döntötte meg, az eddigi legmagasabb árfolyam ugyanis 4,14 lej volt, ezt 2004 elején regisztrálták.
A jelenlegi helyzetben igencsak rosszul járnak mindazok, akik lejben kapják a bérüket, ám az alacsony euróárfolyam miatt valutában vettek fel hitelt, hiszen a mostani árfolyamnövekvés miatt jelentősen megnövekedett a törlesztőrészletek összege is. Ha például valaki még 2007-ben, amikor a legkedvezőbb, 3,1-3,2 lejes volt az árfolyam, havi 500 euró értékű törlesztőrészlettel vett föl ingatlanhitelt, mára akár 30 százalékos növekedéssel kell szembenéznie.
Az elemzők ráadásul pesszimisták, a lej további gyengülésére számítanak, és egyáltalán nem zárják ki, hogy megdőlhet a 2004-es árfolyamrekord. Abban ugyanakkor a többség egyetért, hogy az árfolyam még ebben az esetben sem haladja majd meg a 4,2 lejt. Lucian Anghel, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezető közgazdásza szerint nem kell attól tartani, hogy idén már öt lejt kell egy euróért adni, ám az várható, hogy tartósan 4 lej fölött marad az árfolyam, a legnehezebb időszak pedig év közepén várható. A folyamatok attól is függnek, hogyan fogadja a nemzetközi piac a kormány válságenyhítő intézkedéseit. Lucian Anghel rámutatott: a lengyel zloty, amelynek árfolyama az elmúlt időszakban hasonlóan alakult a lejével, a román valutánál is jelentősebb árfolyamesést produkált, így mindenképpen az árfolyam növekedésére kell számítani. Hasonlóan vélekednek a Raiffeisen és az ING elemzői is, akik szerint az idei esztendő első félévében várható a 4,2-es árfolyam, de fennáll a veszélye, hogy az árfolyamesés még ennél is jelentősebb lesz.
Ráadásul idén már az sem várható, hogy a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan a bérek növekedése legalább részben ellensúlyozza a lej értékvesztésének hatásait. Nem is feltétlenül a bérnövekedés csökkenése jelenti a legnagyobb gondot, hanem az, hogy a válság miatti elbocsátási hullám részeként emberek tízezrei maradnak állás nélkül, teljesen elveszítve ezzel a jövedelemforrást is.
A bankok kimutatásai szerint a teljes lakosságihitel-mennyiség 56 százalékát nyújtották valutában a bankok. Novemberben a lakosság 14,7 milliárd euróval tartozott a hitelintézeteknek, ez a teljes kihelyezett hitelmennyiség 57 százaléka. Viszont az adatokból az is kiderül, hogy a magánszemélyek és a kisvállalkozások törlesztési hajlandósága már ősszel csökkenni kezdett, egyre többen maradtak el a törlesztőrészletek kiegyenlítésével. Pénzügyi elemzők szerint a jelenlegi helyzetben a jegybank beavatkozása szükséges annak érdekében, hogy lassuljon a lej meredek árfolyamesése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok