
Fotó: gov.ro
Folytatódott kedden a politikai csörte a nagyobbik kormánypárt és az ellenzék között a technokrata kabinet tavalyi büdzsékiigazításai kapcsán. A költségvetési bizottság vizsgálódik.
2017. január 10., 18:412017. január 10., 18:41
2017. január 10., 18:442017. január 10., 18:44
A parlament két házának költségvetési bizottsága közösen vizsgálja ki az előző kormány által tavaly augusztusban és novemberben végrehajtott költségvetés-kiigazítást, illetve a társadalombiztosítási hozzájárulások büdzséjének kiegészítését – döntött keddi összevont ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága.
Mint Marcel Ciolacu szociáldemokrata párti (PSD) alsóházi jegyző elmondta, a Liviu Dragnea pártelnök által kezdeményezett vizsgálat többek között azt hivatott kideríteni, hogyan számolták ki a becsült bevételeket, amelyek alapján pozitív költségvetés-kiegészítést fogadtak el, mely állami intézmények részéről érkeztek ezek a becslések, melyik intézmény mekkora összegű bevételt vetített előre, illetve hogy mekkora volt a költségvetés bevétele 2016. december 31-én, és mekkora bevétellel számoltak a 2016-os év költségvetésének kidolgozásakor. Emellett a költségvetési bevételek alakulásával és a lehívott európai uniós alapokkal kapcsolatos kérdésekre is válaszolniuk kell majd a megkérdezetteknek – ecsetelte a jegyző.
Ciolacu szerint miután a két ház plénuma rábólint a vizsgálat lefolytatásáról szóló kezdeményezésre, tíz nap áll a szakbizottsági testületek rendelkezésére a jelentés elkészítésére. A képviselőház, valamint a szenátus elnöke jövő héten dönt arról, mikor kerül sor arra az együttes ülésre, amelyen szavazásra bocsátják a vizsgálat elkezdéséről szóló kezdeményezést.
Ellenzéki nem
„A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) nem szavazta meg a házbizottságok együttes ülésén az augusztusi és a novemberi költségvetési kiigazításokat ellenőrző bizottság létrehozását\" – jelentette be az ülést követően Nicuşor Dan, az USR elnöke. „Vannak kérdések, amelyeket természetesen fel lehet tenni, azonban ehhez nem szükséges vizsgálóbizottságot alakítani, elég megnézni a román állam hivatalos dokumentumait, az illető büdzsékiigazítások indoklásait\" – jelentette ki Dan, bírálva egyúttal a parlament és a rendkívüli ülésszak egyik percről a másikra történt összehívását is.
„A parlament tevékenysége és a demokrácia is romlani kezdett. Nincs rendben az sem, hogy a kormány a rendelethozásról szóló jogszabályban sarkalatos törvények módosítását is javasolja – ezért kértek jogorvoslatot az alkotmánybíróságtól. Az sincs rendben, hogy egyik percről a másikra összehívták a parlamentet. Az sincs rendben, hogy a parlamentet csak azért hívták össze, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket tudjon kibocsátani. Tehát ilyen körülmények között a parlament csak egyfajta terepasztal ahhoz, hogy a kormány rendeleteket adhasson ki, ha nem tud egyszerűeket, akkor sürgősségieket\" – vélekedett az USR elnöke.
Predoiu: politikai bosszú zajlik
Cătălin Predoiu, a képviselőház liberális alelnöke úgy vélekedett, hogy Liviu Dragnea politikai bosszút tervez a Cioloş-kormány ellen. „A PSD és a képviselőház elnöki tisztségét betöltő Liviu Dragnea politikai bosszút tervez az előző kormány ellen, amikor összehívja a parlamentet, hogy jóváhagyják egy parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását olyan tettek kapcsán, amiket a gazdasági minisztériumhoz intézett egyszerű kérdéssel tisztázni lehet\" – fogalmazott a liberális politikus. Hozzátette: a PSD ahelyett, hogy gyakorlatba ültetné kormányprogramját, „immár hagyományosan\" az előző kormány által hagyott „nehéz örökséggel\" van elfoglalva. „Tehát egyszerűen csak egy arculati kérdésről van szó, ami végül a parlament hitelvesztéséhez fog vezetni a vizsgálóbizottság intézményének nevetségessé tétele miatt. Ez ismételten azt bizonyítja, hogy összetévesztik Románia parlamentjét Dragnea úr hűbérbirtokával\" – mondta Predoiu.
Ironikusan jegyezte meg ugyanakkor, hogy nem érti, Dragnea miért nem kéri a Ponta-kormány által elfogadott kiigazítások kivizsgálását is, miért nem vizsgáltatja ki a Cioloș-kabinetet megelőző PSD-kormányzás fontos gazdasági célkitűzéseinek elmulasztását. Meglátása szerint ugyanakkor a PSD képmutató, amikor ezt a vizsgálóbizottságot kezdeményezi. „Nagyon jól tudjuk, hogy a minisztériumokat a Cioloș-kormány idején is átszőtték a PSD emberei. A minisztériumi apparátusokban ott maradtak Ponta úr emberei, a PSD emberei\" – hívta fel a figyelmet a képviselőház alelnöke.
Cáfol a volt pénzügyminiszter
Megszólalt közben Anca Dragu, a technokrata kabinet pénzügyminisztere is. A szakember a Mediafax hírügynökségnek azt mondta, nem hiányzó pénzösszegek okozhatják a Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök által emlegetett „lyukat\", hanem az európai uniós alapok gyenge lehívásáról van szó. Úgy véli ugyanakkor, hogy ez a vita komoly érvek nélkül robbant ki. „A perecen attól képződött lyuk, hogy a bejelentett intézkedéseikhez nincs finanszírozás\" – fogalmazott Anca Dragu.
A volt tárcavezető elmagyarázta, hogy a büdzsé a gazdasági növekedés becsült értéke alapján épül fel: megbecsülik az adóbevételeket, ezek jelentik a bevételek mintegy 80 százalékát. De vannak még más bevételek is, mint a külföldi visszatérítendő és vissza nem térítendő források. Az uniós források egyforma mértékben jelennek meg a bevételeknél és a kiadásoknál. Ezeket nem az állam kapja, hanem közintézmények, amelyek az illető évben meg akarják valósítani vonatkozó projektjüket. „Ezek a bevételek, amelyek nem függnek a pénzügyminisztériumtól és az adóhatóságtól, kevésbé fontosak a költségvetés hiányára nézve\" – magyarázta Anca Dragu.
Szerinte ha lefaragnánk az uniós alapokból származó bevételekből, akkor a projekteket nem lehetne elkezdeni. „Lehet, hogy a mostani kormány ezekbe a különbségekbe kötött bele. Mert különbség van a bevételi és a kiadási oldalon is. A kiadásoknál tulajdonképpen még nagyobb is a megtakarítás, mert más kiadásoknál is voltak megtakarításaink, mivel a deficit a cél alatt maradt. Más szóval: nem sikerült lehívni a betervezett mennyiségű uniós pénzösszeget\" – közölte Dragu.
Rámutatott továbbá, hogy novemberben és decemberben az áfabevételek kisebbnek tűnhetnek, mivel nagy összegben térítettek vissza áfát, ugyanakkor a gyógyszerek árának csökkentése miatt kevesebb pénz folyt be a büdzsébe a clawback adóból is, és az üzemanyagokra kivetett hétcentes jövedéki adó januártól történő eltörlésének bejelentése miatt, sokan megvárták az új évet a tankolással, ami szintén a tervezettnél kevesebb adóbevételt eredményezett.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
szóljon hozzá!