
Fotó: Adevărul
Folytatódott a politikai csörte Bukarestben a költségvetés kiegészítéséről. Az ombudsmani hivatal jelezte, jogi érveket vár az államfői hivataltól ahhoz, hogy az alkotmánybírósághoz forduljon, miután a kormány a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyása nélkül fogadta el a költségvetés-kiigazítást.
2018. szeptember 07., 09:452018. szeptember 07., 09:45
Még nem biztos, hogy az alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman amiatt, hogy a kormány szerdai ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyása nélkül fogadta el a költségvetés-kiigazítást.
Erről a nép ügyvédje tájékoztatott csütörtökön azt követően, hogy előző nap Klaus Johannis államfő arra kérte, a taláros testülettől kérjen jogorvoslatot a szociálliberális kabinet döntése kapcsán. Az ombudsmani hivatal közölte: várja a jogi érveket az elnöki hivataltól.
„Az ombudsman még tegnap, 2018. szeptember 5-én elrendelte az alkotmánybíróság joggyakorlatának vizsgálatát főként olyan esetekre, amikor a kormány a CSAT konzultatív jóváhagyása nélkül fogadott el jogszabályokat. Ezzel egy időben vizsgálják az Emberi Jogok Európai Bírósága és a Velencei Bizottság joggyakorlatát, azt, hogy létezik-e alkotmányos jellegű jogi konfliktus az elnöki hivatal és a kormány között, illetve górcső alá veszik a 2002/415-ös számú, a Legfelsőbb Védelmi Tanács működéséről szóló törvényt, mint ahogy más vonatkozó jogszabályokat is” – tájékoztatott az ombudsmani hivatal.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter viszont már egy szerda esti televíziós nyilatkozatban csak legyintett Johannis kérése kapcsán. Közölte,
Teodorovici szerint amúgy az igazságügyi tárca alaposan megindokolta, hogy miért fogadhatja el a kormány a büdzsé kiegészítését a CSAT konzultatív jóváhagyása nélkül.
Közben ahogy várható volt, folytatódott a politikai adok-kapok is az elnöki hivatal és a kormány között. Az előző nap bejelentettek értelmében Klaus Johannis 11:30-ra várta Viorica Dăncilă kormányfőt és néhány miniszterét, hogy a költségvetés-kiigazításról egyeztessenek. A miniszterelnök azonban spanyolországi hivatalos látogatásra utazott, így a kormányt a találkozón Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Tudorel Toader, az igazságügyi tárca vezetője képviselte. Válaszlépésként Johannis Mihaela Ciochină és Cosmin Marinescu elnöki tanácsadókat bízta meg azzal, hogy egyeztessenek.
Utólag Teodorovici a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a Cotroceni-palotában megtartott találkozó egyetlen témája a büdzsé kiigazítása volt, bár ő maga azt hitte, hogy az egyeztetés aktualitását vesztette a kormány előző napi döntése nyomán.
Johannis szerint a döntés előtt kellett volna sort keríteni a párbeszédre, nem pedig utána.
Amint arról korábban írtunk, a Viorica Dăncilă vezette kabinet a költségvetési törvényben elfogadottnál összességében csaknem 10 milliárd lejjel több kiadást és 8,8 milliárd lejjel több bevételt irányzott elő. A többlet jelentős részét a pénzügyminisztériumhoz, a belügyhöz, az egészségügyi tárcához és az oktatáshoz irányítják alapvetően a megemelt közalkalmazotti bérek kifizetésére. Csökken viszont a munkaügyi tárca, a külügyminisztérium, a titkosszolgálatok és az elnöki hivatal büdzséje. A forráselvonást a kormány azzal indokolta, hogy az érintett intézmények az első fél évben nem költötték el a rendelkezésükre álló forrásokat.
Az egymással meglehetősen feszült politikai társbérletben élő elnöki hivatal és kormány között azonban éles vita bontakozott ki a költségvetés-kiigazítás kapcsán. Johannis „politikai piszkálódásnak” nevezte, hogy a baloldali kormány a nemzetbiztonsági intézményektől és az elnöki hivataltól akar forrásokat elvonni, amivel szerinte az ország biztonságát és Románia nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti. Ezért is hívta össze a CSAT-ot, ám annak ülését ő maga függesztette fel, és kért új tervezetet a kormánytól, amit azonban a kormány megtagadott, és szerdai ülésén elfogadta a kiigazított költségvetést.
„A büdzsékiegészítést el kell fogadni, hogy ne akadályozza a gazdaságot. Szerettem volna, ha ebben az oly fontos projektben konszenzus születik az állam két fontos intézménye, az elnöki hivatal és a kormány között. Azonban minden összetett helyzetre van legalább egy válasz, a kormány pedig azt a megoldást választotta, hogy továbbmegy a büdzsékiegészítés elfogadásával. Teljesítettük a kötelességünket, kikértük a CSAT véleményét, teljesítjük a kötelességünket, és biztosítjuk a finanszírozás folytonosságát” – szögezte le a kormányülésen a miniszterelnök.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!