Fotó: Adevărul
Folytatódott a politikai csörte Bukarestben a költségvetés kiegészítéséről. Az ombudsmani hivatal jelezte, jogi érveket vár az államfői hivataltól ahhoz, hogy az alkotmánybírósághoz forduljon, miután a kormány a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyása nélkül fogadta el a költségvetés-kiigazítást.
2018. szeptember 07., 09:452018. szeptember 07., 09:45
Még nem biztos, hogy az alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman amiatt, hogy a kormány szerdai ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyása nélkül fogadta el a költségvetés-kiigazítást.
Erről a nép ügyvédje tájékoztatott csütörtökön azt követően, hogy előző nap Klaus Johannis államfő arra kérte, a taláros testülettől kérjen jogorvoslatot a szociálliberális kabinet döntése kapcsán. Az ombudsmani hivatal közölte: várja a jogi érveket az elnöki hivataltól.
„Az ombudsman még tegnap, 2018. szeptember 5-én elrendelte az alkotmánybíróság joggyakorlatának vizsgálatát főként olyan esetekre, amikor a kormány a CSAT konzultatív jóváhagyása nélkül fogadott el jogszabályokat. Ezzel egy időben vizsgálják az Emberi Jogok Európai Bírósága és a Velencei Bizottság joggyakorlatát, azt, hogy létezik-e alkotmányos jellegű jogi konfliktus az elnöki hivatal és a kormány között, illetve górcső alá veszik a 2002/415-ös számú, a Legfelsőbb Védelmi Tanács működéséről szóló törvényt, mint ahogy más vonatkozó jogszabályokat is” – tájékoztatott az ombudsmani hivatal.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter viszont már egy szerda esti televíziós nyilatkozatban csak legyintett Johannis kérése kapcsán. Közölte,
Teodorovici szerint amúgy az igazságügyi tárca alaposan megindokolta, hogy miért fogadhatja el a kormány a büdzsé kiegészítését a CSAT konzultatív jóváhagyása nélkül.
Közben ahogy várható volt, folytatódott a politikai adok-kapok is az elnöki hivatal és a kormány között. Az előző nap bejelentettek értelmében Klaus Johannis 11:30-ra várta Viorica Dăncilă kormányfőt és néhány miniszterét, hogy a költségvetés-kiigazításról egyeztessenek. A miniszterelnök azonban spanyolországi hivatalos látogatásra utazott, így a kormányt a találkozón Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Tudorel Toader, az igazságügyi tárca vezetője képviselte. Válaszlépésként Johannis Mihaela Ciochină és Cosmin Marinescu elnöki tanácsadókat bízta meg azzal, hogy egyeztessenek.
Utólag Teodorovici a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a Cotroceni-palotában megtartott találkozó egyetlen témája a büdzsé kiigazítása volt, bár ő maga azt hitte, hogy az egyeztetés aktualitását vesztette a kormány előző napi döntése nyomán.
Johannis szerint a döntés előtt kellett volna sort keríteni a párbeszédre, nem pedig utána.
Amint arról korábban írtunk, a Viorica Dăncilă vezette kabinet a költségvetési törvényben elfogadottnál összességében csaknem 10 milliárd lejjel több kiadást és 8,8 milliárd lejjel több bevételt irányzott elő. A többlet jelentős részét a pénzügyminisztériumhoz, a belügyhöz, az egészségügyi tárcához és az oktatáshoz irányítják alapvetően a megemelt közalkalmazotti bérek kifizetésére. Csökken viszont a munkaügyi tárca, a külügyminisztérium, a titkosszolgálatok és az elnöki hivatal büdzséje. A forráselvonást a kormány azzal indokolta, hogy az érintett intézmények az első fél évben nem költötték el a rendelkezésükre álló forrásokat.
Az egymással meglehetősen feszült politikai társbérletben élő elnöki hivatal és kormány között azonban éles vita bontakozott ki a költségvetés-kiigazítás kapcsán. Johannis „politikai piszkálódásnak” nevezte, hogy a baloldali kormány a nemzetbiztonsági intézményektől és az elnöki hivataltól akar forrásokat elvonni, amivel szerinte az ország biztonságát és Románia nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti. Ezért is hívta össze a CSAT-ot, ám annak ülését ő maga függesztette fel, és kért új tervezetet a kormánytól, amit azonban a kormány megtagadott, és szerdai ülésén elfogadta a kiigazított költségvetést.
„A büdzsékiegészítést el kell fogadni, hogy ne akadályozza a gazdaságot. Szerettem volna, ha ebben az oly fontos projektben konszenzus születik az állam két fontos intézménye, az elnöki hivatal és a kormány között. Azonban minden összetett helyzetre van legalább egy válasz, a kormány pedig azt a megoldást választotta, hogy továbbmegy a büdzsékiegészítés elfogadásával. Teljesítettük a kötelességünket, kikértük a CSAT véleményét, teljesítjük a kötelességünket, és biztosítjuk a finanszírozás folytonosságát” – szögezte le a kormányülésen a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!