Fotó: Adevărul
Folytatódott a politikai csörte Bukarestben a költségvetés kiegészítéséről. Az ombudsmani hivatal jelezte, jogi érveket vár az államfői hivataltól ahhoz, hogy az alkotmánybírósághoz forduljon, miután a kormány a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyása nélkül fogadta el a költségvetés-kiigazítást.
2018. szeptember 07., 09:452018. szeptember 07., 09:45
Még nem biztos, hogy az alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman amiatt, hogy a kormány szerdai ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyása nélkül fogadta el a költségvetés-kiigazítást.
Erről a nép ügyvédje tájékoztatott csütörtökön azt követően, hogy előző nap Klaus Johannis államfő arra kérte, a taláros testülettől kérjen jogorvoslatot a szociálliberális kabinet döntése kapcsán. Az ombudsmani hivatal közölte: várja a jogi érveket az elnöki hivataltól.
„Az ombudsman még tegnap, 2018. szeptember 5-én elrendelte az alkotmánybíróság joggyakorlatának vizsgálatát főként olyan esetekre, amikor a kormány a CSAT konzultatív jóváhagyása nélkül fogadott el jogszabályokat. Ezzel egy időben vizsgálják az Emberi Jogok Európai Bírósága és a Velencei Bizottság joggyakorlatát, azt, hogy létezik-e alkotmányos jellegű jogi konfliktus az elnöki hivatal és a kormány között, illetve górcső alá veszik a 2002/415-ös számú, a Legfelsőbb Védelmi Tanács működéséről szóló törvényt, mint ahogy más vonatkozó jogszabályokat is” – tájékoztatott az ombudsmani hivatal.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter viszont már egy szerda esti televíziós nyilatkozatban csak legyintett Johannis kérése kapcsán. Közölte,
Teodorovici szerint amúgy az igazságügyi tárca alaposan megindokolta, hogy miért fogadhatja el a kormány a büdzsé kiegészítését a CSAT konzultatív jóváhagyása nélkül.
Közben ahogy várható volt, folytatódott a politikai adok-kapok is az elnöki hivatal és a kormány között. Az előző nap bejelentettek értelmében Klaus Johannis 11:30-ra várta Viorica Dăncilă kormányfőt és néhány miniszterét, hogy a költségvetés-kiigazításról egyeztessenek. A miniszterelnök azonban spanyolországi hivatalos látogatásra utazott, így a kormányt a találkozón Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Tudorel Toader, az igazságügyi tárca vezetője képviselte. Válaszlépésként Johannis Mihaela Ciochină és Cosmin Marinescu elnöki tanácsadókat bízta meg azzal, hogy egyeztessenek.
Utólag Teodorovici a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a Cotroceni-palotában megtartott találkozó egyetlen témája a büdzsé kiigazítása volt, bár ő maga azt hitte, hogy az egyeztetés aktualitását vesztette a kormány előző napi döntése nyomán.
Johannis szerint a döntés előtt kellett volna sort keríteni a párbeszédre, nem pedig utána.
Amint arról korábban írtunk, a Viorica Dăncilă vezette kabinet a költségvetési törvényben elfogadottnál összességében csaknem 10 milliárd lejjel több kiadást és 8,8 milliárd lejjel több bevételt irányzott elő. A többlet jelentős részét a pénzügyminisztériumhoz, a belügyhöz, az egészségügyi tárcához és az oktatáshoz irányítják alapvetően a megemelt közalkalmazotti bérek kifizetésére. Csökken viszont a munkaügyi tárca, a külügyminisztérium, a titkosszolgálatok és az elnöki hivatal büdzséje. A forráselvonást a kormány azzal indokolta, hogy az érintett intézmények az első fél évben nem költötték el a rendelkezésükre álló forrásokat.
Az egymással meglehetősen feszült politikai társbérletben élő elnöki hivatal és kormány között azonban éles vita bontakozott ki a költségvetés-kiigazítás kapcsán. Johannis „politikai piszkálódásnak” nevezte, hogy a baloldali kormány a nemzetbiztonsági intézményektől és az elnöki hivataltól akar forrásokat elvonni, amivel szerinte az ország biztonságát és Románia nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti. Ezért is hívta össze a CSAT-ot, ám annak ülését ő maga függesztette fel, és kért új tervezetet a kormánytól, amit azonban a kormány megtagadott, és szerdai ülésén elfogadta a kiigazított költségvetést.
„A büdzsékiegészítést el kell fogadni, hogy ne akadályozza a gazdaságot. Szerettem volna, ha ebben az oly fontos projektben konszenzus születik az állam két fontos intézménye, az elnöki hivatal és a kormány között. Azonban minden összetett helyzetre van legalább egy válasz, a kormány pedig azt a megoldást választotta, hogy továbbmegy a büdzsékiegészítés elfogadásával. Teljesítettük a kötelességünket, kikértük a CSAT véleményét, teljesítjük a kötelességünket, és biztosítjuk a finanszírozás folytonosságát” – szögezte le a kormányülésen a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!