Folytatódhat a drágulás, romlik a vásárlóerő: bár nőtt az átlagbér, sokan kevesebbet tudnak megengedni maguknak

– irányítják rá a figyelmet az osztrák szakemberek.

Meglátásuk szerint a román gazdaság számára a legnagyobb gondot továbbra is a deficitek jelentik. A régióban ugyanis itt a legmagasabb a költségvetési hiány mértéke, 2020-ban meghaladta a 9 százalékot, mint ahogy egyre mélyül a külkereskedelmi mérleg hiánya is. Mindez pedig az osztrák gazdasági elemzők szerint gazdasági konszolidációt fog megkövetelni. A folyamat amúgy gyakorlatilag elkezdődött,

Florin Cîţu miniszterelnök szerint azonban egyelőre nincs ok aggodalomra, az Országos Statisztikai Intézet (INS) és a Román Nemzeti Bank (BNR) általa idézett adatai alapján a havi átlagbér ugyanis idén „sokkal gyorsabban” emelkedett, mint az infláció mértéke, és ennek következtében nőtt a vásárlóerő.

Kevesen élnek átlagbérből vagy többől

„A nagy átlagot tekintve a romániai bérek egyelőre valóban gyorsabb mértékben növekednek, mint  az infláció, tehát a vásárlóerő minimálisan, de növekszik, ebben igaza van Florin Cîţu miniszterelnöknek” – szögezte le a Krónika kérdésére  Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.

Az elemző azonban árnyalta a képet, hangsúlyozva, az átlag ebben az esetben is megtévesztő lehet, hiszen az országban nagyon kevesen élnek átlagbérből, a statisztikai átlagnak nagy a szórása, vannak jóval felette és alatta is. Viszont nem biztos, hogy annak is növekszik a vásárlóereje, aki az átlagnál sokkal kevesebbet keres, sőt a nagyon alacsony jövedelműek esetében tipikusan nem nő a vásárlóerő, hanem az infláció miatt éppen romlik, miközben a relatív magas jövedelműek bére gyorsabban növekszik, tehát a vásárlóerejük is nő.

– mutatott rá Rácz Béla Gergely.  Kifejtette, az infláció önmagában is egy fontos mutató, de azt is vizsgálni kell, hogy a pénzromlás üteméhez képest milyen mértékben növekednek a bérek, hiszen ha a béremelkedések nem múlják alul az inflációt, a vásárlóerő nem romlik.

A kolozsvári közgazdász is arra irányította rá a figyelmet, hogy a prognózisok a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az infláció növekedését is elővetítik. „Ez egymással nem ellentétes, és nem is váratlan” – jegyezte meg. Hangsúlyozta,

ez értelemszerűen beindítja a gazdasági növekedést. Ugyanakkor ha nagyobbak a jövedelmek, nő a fogyasztás, de a magasabb szintű jövedelmek önmagukban is képesek nagyobb inflációt generálni. „Tehát a deficit, az infláció és a gazdasági növekedés logikusan kéz a kézben jár, viszont fontos kérdés, hogy milyen szerkezetű az államháztartás hiánya” – részletezte az egyetemi oktató.

Felidézte, a miniszterelnök is sokat beszél arról, hogy a hiány már nem azért keletkezik, mert folyó költségeket fedez belőle az állam, hanem a nagy része abból adódik, hogy beruházásokat eszközölnek, amelyek tartósan, hosszú távon hozzájárulnak a gazdaság fenntartható növekedéséhez.

Most már a hiteleknek egy nagyobb részét – mint korábban – azért hívják le, hogy azokból beruházásokat valósítsanak meg, amelyek hosszú távon szavatolják a gazdaság növekedését” – magyarázta a szakember.

Véleménye szerint problémát jelent azonban, hogy a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya komoly sérülékenységet okoz a hazai gazdaságnak. „Az ikerhiány következménye,  hogy folyamatosan növekszik az eladósodottság, mert a hiányt finanszírozni kell, és ezt hitelből lehet. Az ikerhiány válság esetén rendkívül mértékben sérülékennyé teszi a gazdaságot, bizonyos értelemben történtek elmozdulások, de nem valószínű, hogy ebből rövid távon kilábal az ország” – szögezte le Rácz Béla Gergely.

Gyorsan pótolnák a kiesett összegeket

Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója eközben attól tart, hogy a bérek nem érik utol az inflációt.  Meglátása szerint lesznek olyan ágazatok, amelyek fejlődni tudnak, az állami beruházások és támogatások felpörgetik a tevékenységüket, ezeknél a cégeknél, intézményeknél lehet fizetésemelés, amellyel tartani tudják a lépést az inflációval. Ugyanakkor meglátása szerint

„A közszférában szintén nem várható béremelés, hiszen a következő három évben nem lesznek választások, ami a bérek növelésére ösztönözné a döntéshozókat. Valószínűleg két és fél év múlva érhető majd tetten egy kismértékű vásárlóerő-növekedés. Bár tévednék, hiszen mint mindenki, én is örülnék, ha növelnék a fizetésemet, de nem hiszek benne, hogy ez a közeljövőben megtörténik” – fogalmazott Szabó Árpád.

A szakértő azt látja az áremelkedés hátterében, hogy az elmúlt másfél év veszteségeit akarják rövid idő alatt pótolni a cégek, ugyanakkor készülnek a sokat emlegetett negyedik hullámra, tartalékolni próbálnak, amiből majd az esetleges újabb lezárások esetén túl tudnak élni.

Sok vállalkozó – termelők, kereskedők – hallja, hogy várható a negyedik hullám. Eddig is nagy veszteségeket kellett elkönyvelniük, most arra összpontosítanak, hogy az eddigi kieséseket nagyobb árbevétellel enyhítsék, fel akarnak készülni a járvány következő hullámára, hogy legyen vésztartalékuk, amiből az esetleges újabb lezárások esetén túl tudnak élni” – vallja Szabó Árpád. Meglátása szerint ugyanakkor az is dráguláshoz vezet, hogy még nem álltak helyre teljes mértékben az ellátási láncok, a vállalkozók ezt is beleszámolják az árakba.