Miközben a szenátusi bizottságokban javában zajlik az egységes bérezési törvény vitája, a képviselőház megszavazta, hogy különböző közalkalmazotti kategóriák júniustól béremelést kapjanak.
2017. május 16., 20:222017. május 16., 20:22
Már júniustól béremelések jönnek a közszférában, miután a képviselőház kedden döntéshozó testületként megszavazta a 2017/2-es számú sürgősségi kormányrendelet módosítására irányuló kezdeményezést. A béremelésekre azonban még Klaus Johannis államfőnek is rá kell bólintania.
Amennyiben az elnök kihirdeti a jogszabályt, alig több mint két hét múlva
A tervezet arról is rendelkezik, hogy 25 százalékkal nő a hadsereg, a rendfenntartás és a közbiztonság szerveinél alkalmazott orvosok fizetése. A módosító indítványt a Mediafax hírügynökség tudósítása szerint megszavazták a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a nemzeti kisebbségek képviselői. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatta a kezdeményezést.
A képviselőház ugyanakkor elfogadott egy, a parlamenti szakbizottságok által elutasított módosító indítványt is, ami előírja, hogy az egyetemi hallgatók a vakáció idején is kapjanak ösztöndíjat.
Közben az első házként megkeresett szenátus munkaügyi bizottságában a szakszervezetek és a munkaügyi minisztérium képviselőinek jelenlétében zajlott vita a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény tervezetéről. Megszólalásaikban a szakszervezetek vezetői bírálták a jogszabályjavaslatot, felróva egyebek mellett, hogy
Leonard Bărăscu, a Frăţia szakszervezeti tömörülés elnöke például azt kifogásolta, hogy az egészségügyben nem teszik lehetővé 30 százalékosnál nagyobb pótlékok biztosítását, és arra kérte a kormányt, hogy tegye lehetővé ennél magasabb pluszjuttatások biztosítását. Egyúttal a tervezetben előírtnál nagyobb fizetést kért a vegyészek, a biokémikusok és az asszisztensek számára. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség vezetője eközben arról beszélt, hogy sokan tartanak attól, hogy az új bérezés miatt csökkenni fog a fizetésük, ami miatt a most tapasztaltnál jóval szélesebb körű tiltakozó akciókra is sor kerülhet az elkövetkező időszakban.
Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter újfent igyekezett csillapítani a kedélyeket, és ismételten leszögezte, hogy bércsökkenésre kizárólag azoknak kell számítaniuk, akiknek „nagyon nagy a fizetése”, nincs szó arról, hogy bizonyos közalkalmazotti kategóriáknak testületileg csökkenne a havi juttatása.
Példaként az Országos Adóhatóságot (ANAF) hozta fel, ahol
„Akárhogy próbáltuk volna a többi fizetést is erre a szintre emelni, világos, hogy nem lehetséges, és akkor 2022-re mindenki 12 884 lejt visz majd haza” – szögezte le a munkaügyi tárca vezetője.
Jelezte ugyanakkor, hogy tudomásul vette a szakszervezetek észrevételeit, az esetleges korrekciókat pedig a szenátus munkaügyi bizottsága teheti meg.
Közben az ellenzéknek is bőven akadnak kifogásai a PSD–ALDE-kormány elképzelésével szemben, Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke kedden bejelentette, 150 módosító indítványt nyújtottak be. Rámutatott:
Turcan kifogásolta azt is, hogy nem tartottak közmeghallgatást egy ilyen fontos jogszabály elfogadása előtt. Meglátása szerint emiatt elégedetlenek az adó- és vámhivatalok, illetve a múzeumok alkalmazottai.
Az adóhatóság alkalmazottai pedig kedden is folytatták tiltakozó akciójukat, az előző napi 22 ezer után 15 ezren szüntették be a munkát. A szakszervezetek közlése szerint sokan azért függesztették fel a munkabeszüntetést, mert megvárják a szerdán esedékes tárgyalások kimenetelét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
A tavaly decemberi 9,69 százalékról idén januárban 9,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!