
Miközben a szenátusi bizottságokban javában zajlik az egységes bérezési törvény vitája, a képviselőház megszavazta, hogy különböző közalkalmazotti kategóriák júniustól béremelést kapjanak.
2017. május 16., 20:222017. május 16., 20:22
Már júniustól béremelések jönnek a közszférában, miután a képviselőház kedden döntéshozó testületként megszavazta a 2017/2-es számú sürgősségi kormányrendelet módosítására irányuló kezdeményezést. A béremelésekre azonban még Klaus Johannis államfőnek is rá kell bólintania.
Amennyiben az elnök kihirdeti a jogszabályt, alig több mint két hét múlva
A tervezet arról is rendelkezik, hogy 25 százalékkal nő a hadsereg, a rendfenntartás és a közbiztonság szerveinél alkalmazott orvosok fizetése. A módosító indítványt a Mediafax hírügynökség tudósítása szerint megszavazták a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a nemzeti kisebbségek képviselői. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatta a kezdeményezést.
A képviselőház ugyanakkor elfogadott egy, a parlamenti szakbizottságok által elutasított módosító indítványt is, ami előírja, hogy az egyetemi hallgatók a vakáció idején is kapjanak ösztöndíjat.
Közben az első házként megkeresett szenátus munkaügyi bizottságában a szakszervezetek és a munkaügyi minisztérium képviselőinek jelenlétében zajlott vita a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény tervezetéről. Megszólalásaikban a szakszervezetek vezetői bírálták a jogszabályjavaslatot, felróva egyebek mellett, hogy
Leonard Bărăscu, a Frăţia szakszervezeti tömörülés elnöke például azt kifogásolta, hogy az egészségügyben nem teszik lehetővé 30 százalékosnál nagyobb pótlékok biztosítását, és arra kérte a kormányt, hogy tegye lehetővé ennél magasabb pluszjuttatások biztosítását. Egyúttal a tervezetben előírtnál nagyobb fizetést kért a vegyészek, a biokémikusok és az asszisztensek számára. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség vezetője eközben arról beszélt, hogy sokan tartanak attól, hogy az új bérezés miatt csökkenni fog a fizetésük, ami miatt a most tapasztaltnál jóval szélesebb körű tiltakozó akciókra is sor kerülhet az elkövetkező időszakban.
Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter újfent igyekezett csillapítani a kedélyeket, és ismételten leszögezte, hogy bércsökkenésre kizárólag azoknak kell számítaniuk, akiknek „nagyon nagy a fizetése”, nincs szó arról, hogy bizonyos közalkalmazotti kategóriáknak testületileg csökkenne a havi juttatása.
Példaként az Országos Adóhatóságot (ANAF) hozta fel, ahol
„Akárhogy próbáltuk volna a többi fizetést is erre a szintre emelni, világos, hogy nem lehetséges, és akkor 2022-re mindenki 12 884 lejt visz majd haza” – szögezte le a munkaügyi tárca vezetője.
Jelezte ugyanakkor, hogy tudomásul vette a szakszervezetek észrevételeit, az esetleges korrekciókat pedig a szenátus munkaügyi bizottsága teheti meg.
Közben az ellenzéknek is bőven akadnak kifogásai a PSD–ALDE-kormány elképzelésével szemben, Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke kedden bejelentette, 150 módosító indítványt nyújtottak be. Rámutatott:
Turcan kifogásolta azt is, hogy nem tartottak közmeghallgatást egy ilyen fontos jogszabály elfogadása előtt. Meglátása szerint emiatt elégedetlenek az adó- és vámhivatalok, illetve a múzeumok alkalmazottai.
Az adóhatóság alkalmazottai pedig kedden is folytatták tiltakozó akciójukat, az előző napi 22 ezer után 15 ezren szüntették be a munkát. A szakszervezetek közlése szerint sokan azért függesztették fel a munkabeszüntetést, mert megvárják a szerdán esedékes tárgyalások kimenetelét.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
szóljon hozzá!