2012. március 08., 07:232012. március 08., 07:23
„Igaz, hogy 2011 elején a közalkalmazottak a tőlük megvont összeg egy részét visszakapták. Azt hiszem, hogy az én és az önök kötelessége, hogy megtaláljuk a megoldást arra, hogy valamikor június elseje környékén kiegészítsük béreiket. Ebből a szempontból élvezni fogják teljes támogatásomat. Az én támogatásom azonban nem elég, ha az önök és a kormány tehetsége nem lesz a helyzet magaslatán” – mondta az államfő a parlament két háza előtt – az ülésen azonban a parlamenti sztrájk miatt csak a kormánykoalíció honatyái vettek részt.
Mint rámutatott, a fizetésemelésre olyan körülmények között kerülhet sor, hogy januárban a tervezettnél nagyobb összeg folyt be az állami költségvetésbe. Azonban – tette hozzá – februárban már kétszer nagyobb mínuszt regisztráltak, mint az előző hónapi többlet. Az államfő úgy véli, márciusban is kisebb lesz az öszszeg, ám szerinte ez az időjárásnak tudható be.
Ennek ellenére Băsescu abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a parlamenti többség a kormánnyal, a pénzügyminiszterrel, de talán az ellenzékkel is vállvetve megtalálják a forrásokat a célkitűzés teljesítésére úgy, hogy ne kelljen lefaragni a beruházásokra előirányzott összegekből.
RMDSZ-es támogatás
Hasonlóképpen nyilatkozott tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Mint az államfő beszéde után hangsúlyozta, szükség van arra, hogy a közalkalmazottak visszakapják a tőlük 2010-ben elvett összegeket. „Örvendek, hogy ragaszkodtunk a béremeléshez. Úgy látom, hogy az államfő mai beszéde után mindenki egyetért azzal, amit mi, az RMDSZ javasoltunk ezelőtt két hónappal, amikor azt mondtunk, emelnünk kell a béreket és a nyugdíjakat” – fejtette ki a környezetvédelmi miniszter. Hozzátette: az első negyedév végén a kormánykoalíció megvitatja majd, hogy mennyivel lehet növelni az összegeket.
Alig hangzott el az államfő beszéde, máris kritikus bejelentésekkel állt ki a sajtó elé a két legnagyobb ellenzéki politikai alakulat vezetője. Victor Ponta szociáldemokrata és Crin Antonescu nemzeti liberális pártelnök egyaránt azt rótta fel, hogy nem az államfőnek kellene a béremelésekkel kapcsolatos bejelentéseket megtennie.
„Úgy látom, folytatódik, ami a Boc-kormánnyal történt. A fizetésekről a miniszterelnöknek, nem az államfőnek kell beszélnie, hiszen utóbbit az alkotmány nem hatalmazza fel erre” – fogalmazott Ponta. Arra az újságírói kérdésre, hogy szerinte nőnek-e a bérek június elsejétől olyan körülmények között is, hogy a fiskális felelősségre vonatkozó törvény értelmében hat hónappal a választások előtt nem szabad fizetést emelnie, a PSD elnöke leszögezte: „nem hiszem, hogy Traian Băsescut valaha is megakadályoznák a törvények vagy az alkotmány, neki csak a pillanatnyi politikai érdekek számítanak”.
„Ha felhasználod a jelenleg rendelkezésre álló forrásokat, illetve ha az adócsalással, illetve a politikai célok illegális támogatására elfolyó összegeket behozod a költségvetésbe, akkor valóban vissza tudod azt adni az embereknek, amit Băsescu tőlük 2010-ben elvett” – szögezte le Ponta, aki e tekintetben hajlandóságot mutatott az Ungureanu-kormánnyal történő együttműködésre. Teljes mértékben kizárta azonban ennek a lehetőségét Crin Antonescu, aki szerint „a titkosszolgálatok vezetője által irányított kormány, a Nagy Nemzetgyűléshez hasonlítható parlament, illetve az atyuska, aki most arról mesél, hogy mikor, mennyire, hogyan kellene emelni a béreket”, nem egy demokratikus rendszer részei, azért az általa vezetett alakulat nem kész kompromisszumra jutni a jelenlegi hatalommal.
A Fiskális Tanács vezetője, Ionuţ Dumitru eközben határozottan azt állítja, hogy szó sem lehet idén a bérek emeléséről, a fiskális felelősségre vonatkozó törvény kizárja ugyanis ezt választási években. „A jogszabálynak két fontos előírása van. Az első arra vonatkozik, hogy hat hónappal a választások előtt nem lehet a fizetések és a nyugdíjak emelésére vonatkozó jogszabályt kiadni, a másik szerint pedig az év folyamán nem lehet az illető évre megjelölt összegeknél többet fordítani a költségvetésből a személyzeti költségekre” – részletezte a szakember, aki egyben a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.
Nem egybehangzó az elemzők véleménye sem az esetleges béremelésre vonatkozóan. Melania Hăncilă, a Volksbank Románia vezető közgazdásza nem ért egyet ezzel a lépéssel. „Nem lehet a korábbi szintre emelni a fizetéseket, mivel ezeket a béreket akkor adták, amikor a gazdaság éves szinten átlag 7 százalékkal nőtt. A jelenlegi gazdasági klíma mellett erről szó sem lehet, mint ahogy középtávon sem hiszem, hogy erre sor kerülne” – érvelt a gazdasági elemző, aki szerint csak akkor szabadna fizetéseket emelni, ha masszívan átszerveznék a közszférát.
„A közalkalmazotti bérek emelésének a társadalomnak csak egy igen szűk szegmense lenne a haszonélvezője, egy olyan réteg, amelynek alacsony a termelékenysége, és az általuk nyújtott szolgáltatások is gyenge minőségűek. Az egyetlen hatás a fogyasztás enyhe növekedésében nyilvánulna meg. De sokkal nagyobb mértékben lehetne növelni a fogyasztást, ha – amint azt Ungureanu miniszterelnök úr javasolta – csökkentenénk a munkavállalói társadalombiztosítási hozzájárulást. Ennek az intézkedésnek a gazdaság egésze a haszonélvezője lehetne, s csökkenne az adócsalás mértéke is” – véli Melania Hăncilă, aki szerint ha a hatóságok szavazatszerző intézkedéseket akarnak hozni, akkor a tb-csökkentés lenne az optimális lépés a makrogazdasági stabilitás szempontjából.
Derűlátóbb a fizetésemelés hatásai kapcsán Cristian Cochintu, az Admiral Markets pénzügyi elemzője. Szerinte ugyanis ez a lépés erősítené a lejt a többi devizával szemben, és optimista hangulatot eredményezne a tőzsdéken. Azonban ez szerinte sem tartana ki hosszú távon.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.