2012. március 08., 07:232012. március 08., 07:23
„Igaz, hogy 2011 elején a közalkalmazottak a tőlük megvont összeg egy részét visszakapták. Azt hiszem, hogy az én és az önök kötelessége, hogy megtaláljuk a megoldást arra, hogy valamikor június elseje környékén kiegészítsük béreiket. Ebből a szempontból élvezni fogják teljes támogatásomat. Az én támogatásom azonban nem elég, ha az önök és a kormány tehetsége nem lesz a helyzet magaslatán” – mondta az államfő a parlament két háza előtt – az ülésen azonban a parlamenti sztrájk miatt csak a kormánykoalíció honatyái vettek részt.
Mint rámutatott, a fizetésemelésre olyan körülmények között kerülhet sor, hogy januárban a tervezettnél nagyobb összeg folyt be az állami költségvetésbe. Azonban – tette hozzá – februárban már kétszer nagyobb mínuszt regisztráltak, mint az előző hónapi többlet. Az államfő úgy véli, márciusban is kisebb lesz az öszszeg, ám szerinte ez az időjárásnak tudható be.
Ennek ellenére Băsescu abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a parlamenti többség a kormánnyal, a pénzügyminiszterrel, de talán az ellenzékkel is vállvetve megtalálják a forrásokat a célkitűzés teljesítésére úgy, hogy ne kelljen lefaragni a beruházásokra előirányzott összegekből.
RMDSZ-es támogatás
Hasonlóképpen nyilatkozott tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Mint az államfő beszéde után hangsúlyozta, szükség van arra, hogy a közalkalmazottak visszakapják a tőlük 2010-ben elvett összegeket. „Örvendek, hogy ragaszkodtunk a béremeléshez. Úgy látom, hogy az államfő mai beszéde után mindenki egyetért azzal, amit mi, az RMDSZ javasoltunk ezelőtt két hónappal, amikor azt mondtunk, emelnünk kell a béreket és a nyugdíjakat” – fejtette ki a környezetvédelmi miniszter. Hozzátette: az első negyedév végén a kormánykoalíció megvitatja majd, hogy mennyivel lehet növelni az összegeket.
Alig hangzott el az államfő beszéde, máris kritikus bejelentésekkel állt ki a sajtó elé a két legnagyobb ellenzéki politikai alakulat vezetője. Victor Ponta szociáldemokrata és Crin Antonescu nemzeti liberális pártelnök egyaránt azt rótta fel, hogy nem az államfőnek kellene a béremelésekkel kapcsolatos bejelentéseket megtennie.
„Úgy látom, folytatódik, ami a Boc-kormánnyal történt. A fizetésekről a miniszterelnöknek, nem az államfőnek kell beszélnie, hiszen utóbbit az alkotmány nem hatalmazza fel erre” – fogalmazott Ponta. Arra az újságírói kérdésre, hogy szerinte nőnek-e a bérek június elsejétől olyan körülmények között is, hogy a fiskális felelősségre vonatkozó törvény értelmében hat hónappal a választások előtt nem szabad fizetést emelnie, a PSD elnöke leszögezte: „nem hiszem, hogy Traian Băsescut valaha is megakadályoznák a törvények vagy az alkotmány, neki csak a pillanatnyi politikai érdekek számítanak”.
„Ha felhasználod a jelenleg rendelkezésre álló forrásokat, illetve ha az adócsalással, illetve a politikai célok illegális támogatására elfolyó összegeket behozod a költségvetésbe, akkor valóban vissza tudod azt adni az embereknek, amit Băsescu tőlük 2010-ben elvett” – szögezte le Ponta, aki e tekintetben hajlandóságot mutatott az Ungureanu-kormánnyal történő együttműködésre. Teljes mértékben kizárta azonban ennek a lehetőségét Crin Antonescu, aki szerint „a titkosszolgálatok vezetője által irányított kormány, a Nagy Nemzetgyűléshez hasonlítható parlament, illetve az atyuska, aki most arról mesél, hogy mikor, mennyire, hogyan kellene emelni a béreket”, nem egy demokratikus rendszer részei, azért az általa vezetett alakulat nem kész kompromisszumra jutni a jelenlegi hatalommal.
A Fiskális Tanács vezetője, Ionuţ Dumitru eközben határozottan azt állítja, hogy szó sem lehet idén a bérek emeléséről, a fiskális felelősségre vonatkozó törvény kizárja ugyanis ezt választási években. „A jogszabálynak két fontos előírása van. Az első arra vonatkozik, hogy hat hónappal a választások előtt nem lehet a fizetések és a nyugdíjak emelésére vonatkozó jogszabályt kiadni, a másik szerint pedig az év folyamán nem lehet az illető évre megjelölt összegeknél többet fordítani a költségvetésből a személyzeti költségekre” – részletezte a szakember, aki egyben a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.
Nem egybehangzó az elemzők véleménye sem az esetleges béremelésre vonatkozóan. Melania Hăncilă, a Volksbank Románia vezető közgazdásza nem ért egyet ezzel a lépéssel. „Nem lehet a korábbi szintre emelni a fizetéseket, mivel ezeket a béreket akkor adták, amikor a gazdaság éves szinten átlag 7 százalékkal nőtt. A jelenlegi gazdasági klíma mellett erről szó sem lehet, mint ahogy középtávon sem hiszem, hogy erre sor kerülne” – érvelt a gazdasági elemző, aki szerint csak akkor szabadna fizetéseket emelni, ha masszívan átszerveznék a közszférát.
„A közalkalmazotti bérek emelésének a társadalomnak csak egy igen szűk szegmense lenne a haszonélvezője, egy olyan réteg, amelynek alacsony a termelékenysége, és az általuk nyújtott szolgáltatások is gyenge minőségűek. Az egyetlen hatás a fogyasztás enyhe növekedésében nyilvánulna meg. De sokkal nagyobb mértékben lehetne növelni a fogyasztást, ha – amint azt Ungureanu miniszterelnök úr javasolta – csökkentenénk a munkavállalói társadalombiztosítási hozzájárulást. Ennek az intézkedésnek a gazdaság egésze a haszonélvezője lehetne, s csökkenne az adócsalás mértéke is” – véli Melania Hăncilă, aki szerint ha a hatóságok szavazatszerző intézkedéseket akarnak hozni, akkor a tb-csökkentés lenne az optimális lépés a makrogazdasági stabilitás szempontjából.
Derűlátóbb a fizetésemelés hatásai kapcsán Cristian Cochintu, az Admiral Markets pénzügyi elemzője. Szerinte ugyanis ez a lépés erősítené a lejt a többi devizával szemben, és optimista hangulatot eredményezne a tőzsdéken. Azonban ez szerinte sem tartana ki hosszú távon.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.