
2011. szeptember 21., 09:122011. szeptember 21., 09:12
A legnagyobb európai hitelminősítő szerint „egyszerűen nem létezik” sem lakossági támogatás, sem politikai akarat az Európai Egyesült Államok megteremtésére, ugyanakkor az euróövezet szétesésének költségei túl nagyok lennének ahhoz, hogy ez a fejlemény megengedhető lenne.
A Fitch által felvázolt „hibrid, harmadik út” nem vezetne el a teljes politikai és költségvetési unióig, de a jelenleginél sokkal erősebb páneurópai felügyeleti és szabályozó struktúrát teremtene, a tagállami költségvetési és gazdaságpolitikák szélesebb körű összehangolásával. E rendszer elemei közé tartozna a rendezett körülmények közötti szuverén adósságátrendezés mechanizmusa. A Fitch elemzéséhez fűzött kommentárjában David Riley, a hitelminősítő globális szuverén adósbesorolási részlegének igazgatója úgy fogalmazott, hogy az euróövezet szétesésével kapcsolatos aggodalmak „erősen eltúlzottak”. A Fitch elemzése szerint ha valamelyik gyenge tagország távozna a valutaunióból, annak következményei között lenne az adott állam és a bankrendszer törlesztésképtelenné válása, a hitelszerződések kényszerű átdenominálása euróról az új saját valutára, korlátozások elrendelése a tőkeáramlásra és a bankbetétekre, a külső finanszírozási hozzáférés elvesztése, sőt az érintett ország EU-tagságának megszűnése is.
Ha egy erős helyzetű hitelező tagország távozna az euróövezetből, annak pénzügyi és vállalati szektora is súlyos veszteségeket lenne kénytelen elszenvedni, és egy ilyen ország új valutája azonnal „drámai mértékben” erősödne az euróhoz képest, ami fennakadásokat okozna a kereskedelemben. „Ha Görögország a többi tagország biztatására kilépne az euróövezetből, az szerencsétlen precedenst teremtene: a befektetők a bajban lévő többi valutauniós tagállamból is gyorsan menekíteni kezdenék a tőkét és a bankbetéteket, és így jelentősen nőne az önmegvalósító szuverén és bankválság kialakulásának kockázata” – áll a Fitch Ratings elemzésében.
Több más nagy londoni ház ugyanakkor komoly eséllyel jósolja az euróövezet felbomlását. Az Economist Intelligence Unit (EIU) októberre szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság lehetséges fejleményei és piaci következményei miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét. A ház éppen azt emelte ki elemzésében, hogy a mostanra kialakult piaci konszenzus szerint már csak két szélső lehetőség maradt: az Európai Egyesült Államok megteremtése vagy az euróövezet széthullása. Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt lehetségesnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené. A Capital Economics minap összeállított új előrejelzésében is úgy vélekedett, hogy növekszik annak az esélye, hogy Görögország – esetleg több más tagországgal együtt – „a nem túl távoli jövőben” elhagyja a valutauniót.
| Váratlanul leértékelte, egy fokozattal „A+/A–1+”-ról „A/A–1”-re rontotta Olaszország szuverén adósbesorolását a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő arra hivatkozva, hogy gyengültek az olasz gazdaság növekedési kilátásai, és ezen a helyzeten a Silvio Berlusconi kormánya által tervezett reformok sem javítanak sokat. A Washingtonban helyi idő szerint hétfő este nyilvánosságra hozott új besorolásra – további leminősítés lehetőségére utaló – negatív kilátás van érvényben. A hitelminősítő közleményében úgy vélekedett, hogy az olasz kormánykoalíció törékenysége és a parlamenten belüli politikai nézeteltérések valószínűleg tovább korlátozzák a kabinet képességét arra, hogy határozottan reagáljon a nehéz belső és külső makrogazdasági környezetre. A leminősítés után a Standard & Poor’s továbbra is a megbízható kötvénykibocsátók közé sorolja Olaszországot, de ezt befolyásolhatja a gazdasági helyzet változása. A piac egyébként inkább arra számított, hogy a nemzetközi hitelminősítők közül elsőként a Moody’s értékelheti le Olaszországot. A Moody’s múlt pénteken közölte, hogy még egy hónapot vár, mielőtt eldönti, változtat-e Olaszország adósbesorolásán. |
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.