A többek között Romániáról szóló cikk szerzõje megjegyzi, az infláció immár súlyos probléma, miközben a külföldi beruházások már nem tudják elrejteni a folyómérleg-hiányt. Így – vonja le a következtetést az elemzõ – ha a jövõben nem érkezik annyi befektetõ a kelet-európai országokba, mint az elmúlt évek során, akkor a térség igen nagy veszélybe kerül. „Lettországnak olyan folyómérleg-hiánya van, amelyhez képest az Amerikai Egyesült Államok hiánya parki sétának tûnik. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokat nemcsak hogy veszélyezteti a túlfûtöttség, hanem gazdaságuk máris túlfûtött\" – véli Fredrik Erixon, a Nemzetközi Közgazdaságtani Európai Központ (ECIPE) igazgatója. Erixon arra is felhívja a figyelmet a Washington Timesnak adott interjújában, hogy ezen országok mérleghiánya egyre súlyosabb. Románia esetében külön kiemeli, hogy folyómérleg-hiányát többé már nem fogja fedni a külföldi beruházások özöne. „Románia tavalyi 10 milliárd dolláros folyómérleg-hiányából 9 milliárdot lefedtek a közvetlen külföldi befektetések\" – idézte az ECIPE igazgatója a Financial Times pénzügyi napilapot, hozzátéve, az idei évben ez már nem fog hasonlóképpen alakulni. Erixon szerint különben valamennyi kelet-közép-európai ország a növekvõ igény miatt munkaerõhiánnyal küzd, s a két faktor a fizetések növekedésével egyetemben inflációt generál. Csupán az elmúlt négy hónap alatt a termelés visszaesése 4 százalékról 6 százalékra növelte az éves inflációt.
Kelet-Európában a fizetések éves szinten 8–25 százalékkal nõttek, a béremelés és a hitelezés lazulása miatt pedig lényegesen megnõtt az import. Ennek ellenére a romániai éves átlagbér alig éri el a 10 ezer eurót, amely az Unió viszonylatában egyik legalacsonyabbnak számít, így a gazdasági elemzõ szerint a „hitelek buborékát\" szét kell törni. A szakember úgy látja, a katasztrófát csakis úgy lehet elkerülni, ha a referenciakamatot magas szinten tartják, bátorítják a megtakarításokat, és lassítják a fogyasztás növekedésének ütemét. Mindezek révén ugyanis helyreáll a kereskedelmi hiány, és csökken a pénzügyi kockázat. Erixon arra is felhívja a figyelmet, hogy a régió országait elvakítja a gazdasági növekedés, miközben az infláció máris súlyos probléma, amely tovább fog súlyosbodni. Ugyanakkor szerinte az import magas ára odavezet, hogy a térség nagy része a külföldi befektetésektõl függ. „Amennyiben Kelet-Európa nem figyel a gazdasági növekedésre, elveszítheti az elmúlt években elért eredményeket, s pénzügyi válsággal, bankszektori problémákkal szembesülhet, továbbá a fogyasztók is megvonhatják bizalmukat\" – figyelmeztet Erixon.
Krónika
Alacsonyabb államháztartási hiány
A román államháztartási hiány az idei év végéig csak a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százaléka körül lesz, a korábban közölt 2,4 százalékos célkitûzés helyett – közölte Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. Az idei évre eredetileg 2,8 százalékos államháztartásihiány-célt tûztek ki, de a tárcavezetõ szerint szigorú ellenõrzéssel ezt felére lehetett csökkenteni. December elején még azt közölték, hogy Románia államháztartási hiánya az idén a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz a hazai elszámolás szerint, illetve a GDP 2,9 százaléka az EU-szabvány szerint számolva, és ugyanannyi lesz jövõre és 2009-ben is, majd 2010-ben 2,4 százalékra csökken, rendre EU-szabvány szerint számolva. A januárban kiadott elõzõ változat 2009-ig fokozatosan 2 százalékra csökkenõ hiányt ígért. Az Európai Bizottság novemberben megjelent, õszi elõrejelzéseiben idénre 2,7 százalékos, jövõre 3,2 százalékos, 2009-re 3,9 százalékos államháztartási hiányt jósolt Romániának. A tavalyi hiányát a GDP 1,9 százalékán ismerte el. Az EU-beli deficitkorlát legföljebb a GDP 3 százaléka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok