A többek között Romániáról szóló cikk szerzõje megjegyzi, az infláció immár súlyos probléma, miközben a külföldi beruházások már nem tudják elrejteni a folyómérleg-hiányt. Így – vonja le a következtetést az elemzõ – ha a jövõben nem érkezik annyi befektetõ a kelet-európai országokba, mint az elmúlt évek során, akkor a térség igen nagy veszélybe kerül. „Lettországnak olyan folyómérleg-hiánya van, amelyhez képest az Amerikai Egyesült Államok hiánya parki sétának tûnik. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokat nemcsak hogy veszélyezteti a túlfûtöttség, hanem gazdaságuk máris túlfûtött\" – véli Fredrik Erixon, a Nemzetközi Közgazdaságtani Európai Központ (ECIPE) igazgatója. Erixon arra is felhívja a figyelmet a Washington Timesnak adott interjújában, hogy ezen országok mérleghiánya egyre súlyosabb. Románia esetében külön kiemeli, hogy folyómérleg-hiányát többé már nem fogja fedni a külföldi beruházások özöne. „Románia tavalyi 10 milliárd dolláros folyómérleg-hiányából 9 milliárdot lefedtek a közvetlen külföldi befektetések\" – idézte az ECIPE igazgatója a Financial Times pénzügyi napilapot, hozzátéve, az idei évben ez már nem fog hasonlóképpen alakulni. Erixon szerint különben valamennyi kelet-közép-európai ország a növekvõ igény miatt munkaerõhiánnyal küzd, s a két faktor a fizetések növekedésével egyetemben inflációt generál. Csupán az elmúlt négy hónap alatt a termelés visszaesése 4 százalékról 6 százalékra növelte az éves inflációt.
Kelet-Európában a fizetések éves szinten 8–25 százalékkal nõttek, a béremelés és a hitelezés lazulása miatt pedig lényegesen megnõtt az import. Ennek ellenére a romániai éves átlagbér alig éri el a 10 ezer eurót, amely az Unió viszonylatában egyik legalacsonyabbnak számít, így a gazdasági elemzõ szerint a „hitelek buborékát\" szét kell törni. A szakember úgy látja, a katasztrófát csakis úgy lehet elkerülni, ha a referenciakamatot magas szinten tartják, bátorítják a megtakarításokat, és lassítják a fogyasztás növekedésének ütemét. Mindezek révén ugyanis helyreáll a kereskedelmi hiány, és csökken a pénzügyi kockázat. Erixon arra is felhívja a figyelmet, hogy a régió országait elvakítja a gazdasági növekedés, miközben az infláció máris súlyos probléma, amely tovább fog súlyosbodni. Ugyanakkor szerinte az import magas ára odavezet, hogy a térség nagy része a külföldi befektetésektõl függ. „Amennyiben Kelet-Európa nem figyel a gazdasági növekedésre, elveszítheti az elmúlt években elért eredményeket, s pénzügyi válsággal, bankszektori problémákkal szembesülhet, továbbá a fogyasztók is megvonhatják bizalmukat\" – figyelmeztet Erixon.
Krónika
Alacsonyabb államháztartási hiány
A román államháztartási hiány az idei év végéig csak a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százaléka körül lesz, a korábban közölt 2,4 százalékos célkitûzés helyett – közölte Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. Az idei évre eredetileg 2,8 százalékos államháztartásihiány-célt tûztek ki, de a tárcavezetõ szerint szigorú ellenõrzéssel ezt felére lehetett csökkenteni. December elején még azt közölték, hogy Románia államháztartási hiánya az idén a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz a hazai elszámolás szerint, illetve a GDP 2,9 százaléka az EU-szabvány szerint számolva, és ugyanannyi lesz jövõre és 2009-ben is, majd 2010-ben 2,4 százalékra csökken, rendre EU-szabvány szerint számolva. A januárban kiadott elõzõ változat 2009-ig fokozatosan 2 százalékra csökkenõ hiányt ígért. Az Európai Bizottság novemberben megjelent, õszi elõrejelzéseiben idénre 2,7 százalékos, jövõre 3,2 százalékos, 2009-re 3,9 százalékos államháztartási hiányt jósolt Romániának. A tavalyi hiányát a GDP 1,9 százalékán ismerte el. Az EU-beli deficitkorlát legföljebb a GDP 3 százaléka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok