Fenyegető infláció

A többek között Romániáról szóló cikk szerzõje megjegyzi, az infláció immár súlyos probléma, miközben a külföldi beruházások már nem tudják elrejteni a folyómérleg-hiányt. Így – vonja le a következtetést az elemzõ – ha a jövõben nem érkezik annyi befektetõ a kelet-európai országokba, mint az elmúlt évek során, akkor a térség igen nagy veszélybe kerül. „Lettországnak olyan folyómérleg-hiánya van, amelyhez képest az Amerikai Egyesült Államok hiánya parki sétának tûnik. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokat nemcsak hogy veszélyezteti a túlfûtöttség, hanem gazdaságuk máris túlfûtött\" – véli Fredrik Erixon, a Nemzetközi Közgazdaságtani Európai Központ (ECIPE) igazgatója. Erixon arra is felhívja a figyelmet a Washington Timesnak adott interjújában, hogy ezen országok mérleghiánya egyre súlyosabb. Románia esetében külön kiemeli, hogy folyómérleg-hiányát többé már nem fogja fedni a külföldi beruházások özöne. „Románia tavalyi 10 milliárd dolláros folyómérleg-hiányából 9 milliárdot lefedtek a közvetlen külföldi befektetések\" – idézte az ECIPE igazgatója a Financial Times pénzügyi napilapot, hozzátéve, az idei évben ez már nem fog hasonlóképpen alakulni. Erixon szerint különben valamennyi kelet-közép-európai ország a növekvõ igény miatt munkaerõhiánnyal küzd, s a két faktor a fizetések növekedésével egyetemben inflációt generál. Csupán az elmúlt négy hónap alatt a termelés visszaesése 4 százalékról 6 százalékra növelte az éves inflációt.

Kelet-Európában a fizetések éves szinten 8–25 százalékkal nõttek, a béremelés és a hitelezés lazulása miatt pedig lényegesen megnõtt az import. Ennek ellenére a romániai éves átlagbér alig éri el a 10 ezer eurót, amely az Unió viszonylatában egyik legalacsonyabbnak számít, így a gazdasági elemzõ szerint a „hitelek buborékát\" szét kell törni. A szakember úgy látja, a katasztrófát csakis úgy lehet elkerülni, ha a referenciakamatot magas szinten tartják, bátorítják a megtakarításokat, és lassítják a fogyasztás növekedésének ütemét. Mindezek révén ugyanis helyreáll a kereskedelmi hiány, és csökken a pénzügyi kockázat. Erixon arra is felhívja a figyelmet, hogy a régió országait elvakítja a gazdasági növekedés, miközben az infláció máris súlyos probléma, amely tovább fog súlyosbodni. Ugyanakkor szerinte az import magas ára odavezet, hogy a térség nagy része a külföldi befektetésektõl függ. „Amennyiben Kelet-Európa nem figyel a gazdasági növekedésre, elveszítheti az elmúlt években elért eredményeket, s pénzügyi válsággal, bankszektori problémákkal szembesülhet, továbbá a fogyasztók is megvonhatják bizalmukat\" – figyelmeztet Erixon.

Krónika

Alacsonyabb államháztartási hiány

A román államháztartási hiány az idei év végéig csak a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százaléka körül lesz, a korábban közölt 2,4 százalékos célkitûzés helyett – közölte Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. Az idei évre eredetileg 2,8 százalékos államháztartásihiány-célt tûztek ki, de a tárcavezetõ szerint szigorú ellenõrzéssel ezt felére lehetett csökkenteni. December elején még azt közölték, hogy Románia államháztartási hiánya az idén a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz a hazai elszámolás szerint, illetve a GDP 2,9 százaléka az EU-szabvány szerint számolva, és ugyanannyi lesz jövõre és 2009-ben is, majd 2010-ben 2,4 százalékra csökken, rendre EU-szabvány szerint számolva. A januárban kiadott elõzõ változat 2009-ig fokozatosan 2 százalékra csökkenõ hiányt ígért. Az Európai Bizottság novemberben megjelent, õszi elõrejelzéseiben idénre 2,7 százalékos, jövõre 3,2 százalékos, 2009-re 3,9 százalékos államháztartási hiányt jósolt Romániának. A tavalyi hiányát a GDP 1,9 százalékán ismerte el. Az EU-beli deficitkorlát legföljebb a GDP 3 százaléka.