A többek között Romániáról szóló cikk szerzõje megjegyzi, az infláció immár súlyos probléma, miközben a külföldi beruházások már nem tudják elrejteni a folyómérleg-hiányt. Így – vonja le a következtetést az elemzõ – ha a jövõben nem érkezik annyi befektetõ a kelet-európai országokba, mint az elmúlt évek során, akkor a térség igen nagy veszélybe kerül. „Lettországnak olyan folyómérleg-hiánya van, amelyhez képest az Amerikai Egyesült Államok hiánya parki sétának tûnik. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokat nemcsak hogy veszélyezteti a túlfûtöttség, hanem gazdaságuk máris túlfûtött\" – véli Fredrik Erixon, a Nemzetközi Közgazdaságtani Európai Központ (ECIPE) igazgatója. Erixon arra is felhívja a figyelmet a Washington Timesnak adott interjújában, hogy ezen országok mérleghiánya egyre súlyosabb. Románia esetében külön kiemeli, hogy folyómérleg-hiányát többé már nem fogja fedni a külföldi beruházások özöne. „Románia tavalyi 10 milliárd dolláros folyómérleg-hiányából 9 milliárdot lefedtek a közvetlen külföldi befektetések\" – idézte az ECIPE igazgatója a Financial Times pénzügyi napilapot, hozzátéve, az idei évben ez már nem fog hasonlóképpen alakulni. Erixon szerint különben valamennyi kelet-közép-európai ország a növekvõ igény miatt munkaerõhiánnyal küzd, s a két faktor a fizetések növekedésével egyetemben inflációt generál. Csupán az elmúlt négy hónap alatt a termelés visszaesése 4 százalékról 6 százalékra növelte az éves inflációt.
Kelet-Európában a fizetések éves szinten 8–25 százalékkal nõttek, a béremelés és a hitelezés lazulása miatt pedig lényegesen megnõtt az import. Ennek ellenére a romániai éves átlagbér alig éri el a 10 ezer eurót, amely az Unió viszonylatában egyik legalacsonyabbnak számít, így a gazdasági elemzõ szerint a „hitelek buborékát\" szét kell törni. A szakember úgy látja, a katasztrófát csakis úgy lehet elkerülni, ha a referenciakamatot magas szinten tartják, bátorítják a megtakarításokat, és lassítják a fogyasztás növekedésének ütemét. Mindezek révén ugyanis helyreáll a kereskedelmi hiány, és csökken a pénzügyi kockázat. Erixon arra is felhívja a figyelmet, hogy a régió országait elvakítja a gazdasági növekedés, miközben az infláció máris súlyos probléma, amely tovább fog súlyosbodni. Ugyanakkor szerinte az import magas ára odavezet, hogy a térség nagy része a külföldi befektetésektõl függ. „Amennyiben Kelet-Európa nem figyel a gazdasági növekedésre, elveszítheti az elmúlt években elért eredményeket, s pénzügyi válsággal, bankszektori problémákkal szembesülhet, továbbá a fogyasztók is megvonhatják bizalmukat\" – figyelmeztet Erixon.
Krónika
Alacsonyabb államháztartási hiány
A román államháztartási hiány az idei év végéig csak a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százaléka körül lesz, a korábban közölt 2,4 százalékos célkitûzés helyett – közölte Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. Az idei évre eredetileg 2,8 százalékos államháztartásihiány-célt tûztek ki, de a tárcavezetõ szerint szigorú ellenõrzéssel ezt felére lehetett csökkenteni. December elején még azt közölték, hogy Románia államháztartási hiánya az idén a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz a hazai elszámolás szerint, illetve a GDP 2,9 százaléka az EU-szabvány szerint számolva, és ugyanannyi lesz jövõre és 2009-ben is, majd 2010-ben 2,4 százalékra csökken, rendre EU-szabvány szerint számolva. A januárban kiadott elõzõ változat 2009-ig fokozatosan 2 százalékra csökkenõ hiányt ígért. Az Európai Bizottság novemberben megjelent, õszi elõrejelzéseiben idénre 2,7 százalékos, jövõre 3,2 százalékos, 2009-re 3,9 százalékos államháztartási hiányt jósolt Romániának. A tavalyi hiányát a GDP 1,9 százalékán ismerte el. Az EU-beli deficitkorlát legföljebb a GDP 3 százaléka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok