A többek között Romániáról szóló cikk szerzõje megjegyzi, az infláció immár súlyos probléma, miközben a külföldi beruházások már nem tudják elrejteni a folyómérleg-hiányt. Így – vonja le a következtetést az elemzõ – ha a jövõben nem érkezik annyi befektetõ a kelet-európai országokba, mint az elmúlt évek során, akkor a térség igen nagy veszélybe kerül. „Lettországnak olyan folyómérleg-hiánya van, amelyhez képest az Amerikai Egyesült Államok hiánya parki sétának tûnik. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokat nemcsak hogy veszélyezteti a túlfûtöttség, hanem gazdaságuk máris túlfûtött\" – véli Fredrik Erixon, a Nemzetközi Közgazdaságtani Európai Központ (ECIPE) igazgatója. Erixon arra is felhívja a figyelmet a Washington Timesnak adott interjújában, hogy ezen országok mérleghiánya egyre súlyosabb. Románia esetében külön kiemeli, hogy folyómérleg-hiányát többé már nem fogja fedni a külföldi beruházások özöne. „Románia tavalyi 10 milliárd dolláros folyómérleg-hiányából 9 milliárdot lefedtek a közvetlen külföldi befektetések\" – idézte az ECIPE igazgatója a Financial Times pénzügyi napilapot, hozzátéve, az idei évben ez már nem fog hasonlóképpen alakulni. Erixon szerint különben valamennyi kelet-közép-európai ország a növekvõ igény miatt munkaerõhiánnyal küzd, s a két faktor a fizetések növekedésével egyetemben inflációt generál. Csupán az elmúlt négy hónap alatt a termelés visszaesése 4 százalékról 6 százalékra növelte az éves inflációt.
Kelet-Európában a fizetések éves szinten 8–25 százalékkal nõttek, a béremelés és a hitelezés lazulása miatt pedig lényegesen megnõtt az import. Ennek ellenére a romániai éves átlagbér alig éri el a 10 ezer eurót, amely az Unió viszonylatában egyik legalacsonyabbnak számít, így a gazdasági elemzõ szerint a „hitelek buborékát\" szét kell törni. A szakember úgy látja, a katasztrófát csakis úgy lehet elkerülni, ha a referenciakamatot magas szinten tartják, bátorítják a megtakarításokat, és lassítják a fogyasztás növekedésének ütemét. Mindezek révén ugyanis helyreáll a kereskedelmi hiány, és csökken a pénzügyi kockázat. Erixon arra is felhívja a figyelmet, hogy a régió országait elvakítja a gazdasági növekedés, miközben az infláció máris súlyos probléma, amely tovább fog súlyosbodni. Ugyanakkor szerinte az import magas ára odavezet, hogy a térség nagy része a külföldi befektetésektõl függ. „Amennyiben Kelet-Európa nem figyel a gazdasági növekedésre, elveszítheti az elmúlt években elért eredményeket, s pénzügyi válsággal, bankszektori problémákkal szembesülhet, továbbá a fogyasztók is megvonhatják bizalmukat\" – figyelmeztet Erixon.
Krónika
Alacsonyabb államháztartási hiány
A román államháztartási hiány az idei év végéig csak a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százaléka körül lesz, a korábban közölt 2,4 százalékos célkitûzés helyett – közölte Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. Az idei évre eredetileg 2,8 százalékos államháztartásihiány-célt tûztek ki, de a tárcavezetõ szerint szigorú ellenõrzéssel ezt felére lehetett csökkenteni. December elején még azt közölték, hogy Románia államháztartási hiánya az idén a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz a hazai elszámolás szerint, illetve a GDP 2,9 százaléka az EU-szabvány szerint számolva, és ugyanannyi lesz jövõre és 2009-ben is, majd 2010-ben 2,4 százalékra csökken, rendre EU-szabvány szerint számolva. A januárban kiadott elõzõ változat 2009-ig fokozatosan 2 százalékra csökkenõ hiányt ígért. Az Európai Bizottság novemberben megjelent, õszi elõrejelzéseiben idénre 2,7 százalékos, jövõre 3,2 százalékos, 2009-re 3,9 százalékos államháztartási hiányt jósolt Romániának. A tavalyi hiányát a GDP 1,9 százalékán ismerte el. Az EU-beli deficitkorlát legföljebb a GDP 3 százaléka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany kedden 506,4161 lejt ér, 3,8344 lejjel (0,76 százalékkal) többet, mint hétfőn (502,5817 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
Cáfolta kedden a kormány, hogy az általános nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja – a reakció annak nyomán született, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn este arról beszélt: elengedhetetlen a nyugdíjazási korhatár emelése.
Ugyan még hivatalosan el sem kezdődött a termelés a BMW csoport legújabb gyárában, máris vannak romániai alkalmazottai, és a toborzás jelenleg is zajlik.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Látogatottsági adatok