Határ a csillagos ég? Sokak számára válhat megfizethetetlenné a drágítások nyomán a kenyér
Fotó: Kisréti Zsombor
Idén tovább drágul a kenyér, mert a búza ára is emelkedett amiatt, hogy sokkal többe került az előállítása – kongatta meg a vészharangot egy hétvégi nyilatkozatában Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség tulajdonosa lapunknak elmondta, a sütőipari vállalkozások többsége lemond a nyereségről, a túlélésre rendezkednek be. Ám félő, hogy ha megszűnik az állami energiaár-támogatás, tovább drágul a kenyér, amelyet a kis jövedelműek éreznek meg leginkább.
2022. augusztus 02., 09:032022. augusztus 02., 09:03
Idén tovább drágul a kenyér, mert a búza ára is emelkedett amiatt, hogy sokkal többe került az előállítása – kongatta meg a vészharangot egy hétvégi nyilatkozatában Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Mint magyarázta, a mezőgazdaságban minden ágazatban megnövekedtek a termelési költségek, így a búza esetében is, ezért várhatóan a gazdák drágábban adják majd el a búzát, hogy fedezzék az eddigi kiadásaikat, és legyen pénzük a további munkálatokra, költségekre.
Petre Daea elmondása szerint a termelők tulajdonképpen mérsékeltek az áremelésekben, csak arra törekednek, hogy megtérüljenek a kiadásaik, és legyen anyagi fedezetük arra, hogy továbbra is megműveljék a földeket.
– idézte a mezőgazdasági miniszter nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Az agrártárca vezetője ugyanakkor arról is értekezett, hogy az idei romániai búzatermés fedezi a belföldi szükségletet, sőt lehetővé teszi bizonyos mennyiségek exportját is.
Ok, okozat. A kenyér drágulásához vezet, hogy a mezőgazdaságban minden ágazatban megnövekedtek a termelési költségek
Fotó: Veres Nándor
„Az idei a túlélés éve lesz a romániai pékségek számára, a vállalkozások kénytelenek lemondani a nyereségről, különben olyan mértékben kellene emelniük az árakat, ami súlyosan érintené a vásárlók többségét” – mutatott rá a szomorú valóságra Diószegi László. Az ország több megyéjében is sütőipari termékeket, köztük többféle kenyeret forgalmazó sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette, hetente drágul az alapanyag, a liszt ára elérte a kilogrammonkénti 3 lejt, a krumpli kilogrammja 2–2,5 lej.
„Az árképzés a kenyér esetében úgy áll össze, hogy 25 százalék az alapanyag, 25 százalék a humánerőforrás-költség, további 25 százalék a kiszállítás, a villany és a földgáz, a fennmaradó 25 százalék a többi járulékos kiadás és a pékség nyeresége. Jelenleg mintegy 4 lejbe kerül egy kilogramm kenyérhez szükséges alapanyag, tehát reálisan 12 lej lenne a végtermék” – fejtette ki a szakember. Hozzátette: ehhez képest a Diószegi pékség még mindig 7,5 lejes átlagáron ad egy kilogramm kenyeret, de már nem ritka az üzletekben a 10 lejes kenyér.
Diószegi László: az idei a túlélés éve a pékségek számára
Fotó: Beliczay László
„Gondolni sem merek arra, hogy 12 lejt kérjünk egy kilogramm kenyérért, olyan áron a többség nem tudja megvásárolni. A pékségek többsége lemond a nyereségről, örül, ha valamilyen módon átvészeli ezt az időszakot”
– mondta a vállalkozó.
Jelezte egyúttal, hogy heteken belül ő is kénytelen lesz drágítani, ha 9 lejre emeli a kiló kenyér árát, már az is 20 százalékos árnövekedést jelent, ami nagymértékben érinti a kis jövedelműeket, miközben a kenyér az egyik alapélelmiszer.
Diószegi László ugyanakkor attól tart, ha az állam januártól nem kompenzálja a villamos energia és a földgáz díjszabását, akkor úgy elszabadulnak az árak, hogy luxuscikk lesz a kenyér. Már most is érzékelhetően visszaesett országszerte a kenyérvásárlás, ezt minden pékség megérzi. „Az emberek próbálnak spórolni, védekeznek az infláció ellen, elsősorban falvakon újra megsütik otthon a kenyeret, disznót tartanak” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó.
Fotó: Pixabay
Ő maga különben abban bízik, hogy bár az aszály miatt gyengébb a búzatermés, nem lesz gond a liszt beszerzésével, ha drágábban is, de meg tudják venni, hiszen a sepsiszentgyörgyi pékségnek Magyarország egyik legnagyobb malmával van szerződése.
Diószegi László lapunknak arról is beszámolt, hogy ugyan belevágott építkezésbe, fejlesztésbe, de meglátása szerint most nem ez a jó stratégia, inkább kivárni kell, és berendezkedni a túlélésre, reménykedve, hogy javul a helyzet, és csökkennek az árak.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter arra számít, hogy idén drágább lesz a kenyér, mivel minden termelési költség magasabb lett, beleértve a búza termesztését is.
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás