Határ a csillagos ég? Sokak számára válhat megfizethetetlenné a drágítások nyomán a kenyér
Fotó: Kisréti Zsombor
Idén tovább drágul a kenyér, mert a búza ára is emelkedett amiatt, hogy sokkal többe került az előállítása – kongatta meg a vészharangot egy hétvégi nyilatkozatában Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség tulajdonosa lapunknak elmondta, a sütőipari vállalkozások többsége lemond a nyereségről, a túlélésre rendezkednek be. Ám félő, hogy ha megszűnik az állami energiaár-támogatás, tovább drágul a kenyér, amelyet a kis jövedelműek éreznek meg leginkább.
2022. augusztus 02., 09:032022. augusztus 02., 09:03
Idén tovább drágul a kenyér, mert a búza ára is emelkedett amiatt, hogy sokkal többe került az előállítása – kongatta meg a vészharangot egy hétvégi nyilatkozatában Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Mint magyarázta, a mezőgazdaságban minden ágazatban megnövekedtek a termelési költségek, így a búza esetében is, ezért várhatóan a gazdák drágábban adják majd el a búzát, hogy fedezzék az eddigi kiadásaikat, és legyen pénzük a további munkálatokra, költségekre.
Petre Daea elmondása szerint a termelők tulajdonképpen mérsékeltek az áremelésekben, csak arra törekednek, hogy megtérüljenek a kiadásaik, és legyen anyagi fedezetük arra, hogy továbbra is megműveljék a földeket.
– idézte a mezőgazdasági miniszter nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Az agrártárca vezetője ugyanakkor arról is értekezett, hogy az idei romániai búzatermés fedezi a belföldi szükségletet, sőt lehetővé teszi bizonyos mennyiségek exportját is.
Ok, okozat. A kenyér drágulásához vezet, hogy a mezőgazdaságban minden ágazatban megnövekedtek a termelési költségek
Fotó: Veres Nándor
„Az idei a túlélés éve lesz a romániai pékségek számára, a vállalkozások kénytelenek lemondani a nyereségről, különben olyan mértékben kellene emelniük az árakat, ami súlyosan érintené a vásárlók többségét” – mutatott rá a szomorú valóságra Diószegi László. Az ország több megyéjében is sütőipari termékeket, köztük többféle kenyeret forgalmazó sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette, hetente drágul az alapanyag, a liszt ára elérte a kilogrammonkénti 3 lejt, a krumpli kilogrammja 2–2,5 lej.
„Az árképzés a kenyér esetében úgy áll össze, hogy 25 százalék az alapanyag, 25 százalék a humánerőforrás-költség, további 25 százalék a kiszállítás, a villany és a földgáz, a fennmaradó 25 százalék a többi járulékos kiadás és a pékség nyeresége. Jelenleg mintegy 4 lejbe kerül egy kilogramm kenyérhez szükséges alapanyag, tehát reálisan 12 lej lenne a végtermék” – fejtette ki a szakember. Hozzátette: ehhez képest a Diószegi pékség még mindig 7,5 lejes átlagáron ad egy kilogramm kenyeret, de már nem ritka az üzletekben a 10 lejes kenyér.
Diószegi László: az idei a túlélés éve a pékségek számára
Fotó: Beliczay László
„Gondolni sem merek arra, hogy 12 lejt kérjünk egy kilogramm kenyérért, olyan áron a többség nem tudja megvásárolni. A pékségek többsége lemond a nyereségről, örül, ha valamilyen módon átvészeli ezt az időszakot”
– mondta a vállalkozó.
Jelezte egyúttal, hogy heteken belül ő is kénytelen lesz drágítani, ha 9 lejre emeli a kiló kenyér árát, már az is 20 százalékos árnövekedést jelent, ami nagymértékben érinti a kis jövedelműeket, miközben a kenyér az egyik alapélelmiszer.
Diószegi László ugyanakkor attól tart, ha az állam januártól nem kompenzálja a villamos energia és a földgáz díjszabását, akkor úgy elszabadulnak az árak, hogy luxuscikk lesz a kenyér. Már most is érzékelhetően visszaesett országszerte a kenyérvásárlás, ezt minden pékség megérzi. „Az emberek próbálnak spórolni, védekeznek az infláció ellen, elsősorban falvakon újra megsütik otthon a kenyeret, disznót tartanak” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó.
Fotó: Pixabay
Ő maga különben abban bízik, hogy bár az aszály miatt gyengébb a búzatermés, nem lesz gond a liszt beszerzésével, ha drágábban is, de meg tudják venni, hiszen a sepsiszentgyörgyi pékségnek Magyarország egyik legnagyobb malmával van szerződése.
Diószegi László lapunknak arról is beszámolt, hogy ugyan belevágott építkezésbe, fejlesztésbe, de meglátása szerint most nem ez a jó stratégia, inkább kivárni kell, és berendezkedni a túlélésre, reménykedve, hogy javul a helyzet, és csökkennek az árak.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter arra számít, hogy idén drágább lesz a kenyér, mivel minden termelési költség magasabb lett, beleértve a búza termesztését is.
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás