
Fotó: Facebook/International Monetary Fund
A globális vállalati szektor szereplői most már csaknem feles esélyt látnak arra, hogy a világgazdaság recesszióba süllyed a következő egy évben – áll az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics kedden ismertetett szeptemberi felmérésében.
2022. szeptember 20., 17:182022. szeptember 20., 17:18
2022. szeptember 20., 18:362022. szeptember 20., 18:36
A ház 172 nagyvállalat várakozásait vizsgálta ebben a hónapban. A felmérésbe bevont cégek együtt 6 millió alkalmazottat foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk hozzávetőleg kétezer milliárd dollár.
a szeptemberi felmérésbe bevont cégek előrejelzéseinek mediánszintje mindössze 1,9 százalékos globális GDP-növekedést valószínűsít 2022-re az előző vizsgálatban kimutatott 2,1 százalék után, és a mostani mediánvárakozás 1,8 százalékponttal gyengébb az Ukrajna elleni orosz invázió előtt várt idei globális növekedési ütemnél.
A jövő évi világgazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások is gyengültek: az Oxford Economics felmérésébe bevont üzleti nagyvállalkozások előrejelzéseinek középértéke az előző, júliusi vizsgálat résztvevői által valószínűsített 2,2 százalék helyett immár csak 1,8 százalékos globális növekedést valószínűsít 2023 egészére.
A válaszadók átlagosan mindössze 17 százalékos esélyt adtak arra, hogy a világgazdaság növekedési üteme jövőre elérheti vagy meghaladhatja a 3 százalékot. Az Oxford Economics londoni elemzői kiemelik: a felmérés résztvevői által a 3 százalékos vagy ennél gyorsabb jövő évi globális növekedésre adott átlagos esély hozzávetőleg a fele a júliusi vizsgálatból leszűrhető hasonló várakozásoknak.
A szeptemberi felmérésben kérdezett üzleti szereplők átlagosan mindössze 5 százalékos esélyt adtak arra, hogy a globális GDP-érték 2023-ban 4 százalékkal vagy ennél nagyobb ütemben bővülhet.
Az Oxford Economics szeptemberi felmérésének résztvevői átlagosan 47 százalékosra taksálták annak az esélyét, hogy a következő tizenkét hónapban a világgazdaság egésze is recesszióba süllyed.
A cég közölte: frissen felülvizsgált előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az általa vizsgált 25 fejlett gazdaság közül 14 kerül recesszióba 2022 végén vagy 2023 elején. Ezek között van a legtöbb európai, valamint az amerikai és a kanadai gazdaság, az ázsiai-csendes-óceáni térség ugyanakkor várhatóan elkerüli a technikai recessziót, vagyis a gazdaság visszaesését két vagy több egymást követő negyedévben.
Az Oxford Economics elemzőinek számításai szerint azonban a recesszióba kerülő fejlett gazdaságok zömében a visszaesés csak két vagy három negyedévig tart, és csaknem teljesen 2022 végére, 2023 elejére koncentrálódik, így az egyébként széles bázisú aktivitási gyengeség ellenére sem tűnik elkerülhetetlennek jövőre a világgazdaság technikai recessziója.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett új, jelentősen felülvizsgált negyedéves előrejelzésében közölte: 2022-re 2,4 százalékos, 2023-ra 1,7 százalékos növekedési ütemet valószínűsít a világgazdaságban, 0,5 százalékponttal, illetve egy teljes százalékponttal lassabbat a júniusban kiadott előző negyedéves prognózisához képest.
A Fitch a globális átlagon belül az euróövezet jövő évi növekedésére szóló előrejelzését csökkentette a legnagyobb mértékben, 2,3 százalékponttal, elsősorban a földgázellátási válság miatt.
A hitelminősítő közölte: a valutauniós gazdaságban 2023 egészében átlagosan 0,1 százalékos visszaesésre számít.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!