Fotó: Facebook/International Monetary Fund
A globális vállalati szektor szereplői most már csaknem feles esélyt látnak arra, hogy a világgazdaság recesszióba süllyed a következő egy évben – áll az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics kedden ismertetett szeptemberi felmérésében.
2022. szeptember 20., 17:182022. szeptember 20., 17:18
2022. szeptember 20., 18:362022. szeptember 20., 18:36
A ház 172 nagyvállalat várakozásait vizsgálta ebben a hónapban. A felmérésbe bevont cégek együtt 6 millió alkalmazottat foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk hozzávetőleg kétezer milliárd dollár.
a szeptemberi felmérésbe bevont cégek előrejelzéseinek mediánszintje mindössze 1,9 százalékos globális GDP-növekedést valószínűsít 2022-re az előző vizsgálatban kimutatott 2,1 százalék után, és a mostani mediánvárakozás 1,8 százalékponttal gyengébb az Ukrajna elleni orosz invázió előtt várt idei globális növekedési ütemnél.
A jövő évi világgazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások is gyengültek: az Oxford Economics felmérésébe bevont üzleti nagyvállalkozások előrejelzéseinek középértéke az előző, júliusi vizsgálat résztvevői által valószínűsített 2,2 százalék helyett immár csak 1,8 százalékos globális növekedést valószínűsít 2023 egészére.
A válaszadók átlagosan mindössze 17 százalékos esélyt adtak arra, hogy a világgazdaság növekedési üteme jövőre elérheti vagy meghaladhatja a 3 százalékot. Az Oxford Economics londoni elemzői kiemelik: a felmérés résztvevői által a 3 százalékos vagy ennél gyorsabb jövő évi globális növekedésre adott átlagos esély hozzávetőleg a fele a júliusi vizsgálatból leszűrhető hasonló várakozásoknak.
A szeptemberi felmérésben kérdezett üzleti szereplők átlagosan mindössze 5 százalékos esélyt adtak arra, hogy a globális GDP-érték 2023-ban 4 százalékkal vagy ennél nagyobb ütemben bővülhet.
Az Oxford Economics szeptemberi felmérésének résztvevői átlagosan 47 százalékosra taksálták annak az esélyét, hogy a következő tizenkét hónapban a világgazdaság egésze is recesszióba süllyed.
A cég közölte: frissen felülvizsgált előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az általa vizsgált 25 fejlett gazdaság közül 14 kerül recesszióba 2022 végén vagy 2023 elején. Ezek között van a legtöbb európai, valamint az amerikai és a kanadai gazdaság, az ázsiai-csendes-óceáni térség ugyanakkor várhatóan elkerüli a technikai recessziót, vagyis a gazdaság visszaesését két vagy több egymást követő negyedévben.
Az Oxford Economics elemzőinek számításai szerint azonban a recesszióba kerülő fejlett gazdaságok zömében a visszaesés csak két vagy három negyedévig tart, és csaknem teljesen 2022 végére, 2023 elejére koncentrálódik, így az egyébként széles bázisú aktivitási gyengeség ellenére sem tűnik elkerülhetetlennek jövőre a világgazdaság technikai recessziója.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett új, jelentősen felülvizsgált negyedéves előrejelzésében közölte: 2022-re 2,4 százalékos, 2023-ra 1,7 százalékos növekedési ütemet valószínűsít a világgazdaságban, 0,5 százalékponttal, illetve egy teljes százalékponttal lassabbat a júniusban kiadott előző negyedéves prognózisához képest.
A Fitch a globális átlagon belül az euróövezet jövő évi növekedésére szóló előrejelzését csökkentette a legnagyobb mértékben, 2,3 százalékponttal, elsősorban a földgázellátási válság miatt.
A hitelminősítő közölte: a valutauniós gazdaságban 2023 egészében átlagosan 0,1 százalékos visszaesésre számít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!