2007. május 09., 00:002007. május 09., 00:00
Elég, ha csak megvizsgáljuk a Világgazdasági Fórum nemrég közzétett toplistáját, amelyből kiderül: Romániának csupán olyan országokat sikerült megelőznie az idegenforgalmi vonzerő szempontjából, mint Ukrajna, Salvador vagy Burundi, miközben Azerbajdzsán egy hellyel előtte áll. A rangsorolásból kiderül, a megvizsgált 123 országból Romániát a 76. helyre sorolták a szakértők, miközben Magyarországnak a már előkelőnek számító 40., Bulgáriának pedig az 54. pozíció jutott. Románia rossz helyezését a ranglista készítői az infrastruktúra, valamint a megfelelő üzleti környezet hiányával indokolják.
Elsődleges cél: a szolgáltatások javítása
„A román idegenforgalom népszerűsítése és újjáélesztése csakis az ajánlatok és szolgáltatások javításával érhető el. A vendéglátó-ipari egységek tulajdonosainak a külföldi konkurenciával is számolniuk kell” – véli Ovidiu Ioan Silaghi. Az idegenforgalom fellendítésének ötlete egyébként nem új keletű. Látva a folyamatos visszalépéseket, Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök még februárban felszólította a turizmusban tevékenykedőket, mondjanak le az „elvont” stratégiáikról, és rukkoljanak elő konkrét fejlesztési tervekkel a körülmények és szolgáltatások javítása érdekében. Erre a célra a kormány átfogó fejlesztési tervet is megrendelt, amely az előzetes bejelentések szerint júliusra készül el.
A hazai idegenforgalom fejlesztésére már tavaly hatalmas pénzösszeget irányzott elő a kormány a 2006–2008 közötti időszakra. Kimondottan erre a célra 325 millió eurót szavaztak meg. Mint kiderült, a kabinet öt kiemelt területre összpontosít: a legtöbb pénzt, 130 millió eurót a sípályák fejlesztésére, valamint 90 milliót a gyógyfürdők felújítására fordít majd. A Duna-delta, illetve a fekete-tengeri üdülőhelyek idegenforgalmi vonzerejének növelésére 60 millió eurót, a hegyi turizmus infrastruktúrájának bővítésére pedig 30 millió eurót szánnak.
Szomorú tavalyi tengerparti statisztikák
A román turizmus egyik legfontosabb tényezője mindig is a Fekete-tenger volt. Ám a madárinfluenzáról szóló hírek, és nem utolsósorban a turizmusban uralkodó káosz miatt a külföldi és belföldi turisták egyaránt elkerülték a román partszakaszt, s inkább a szomszédos Bulgáriát választották, ahol azonos áron vagy sok esetben olcsóbban sokkal jobb körülmények között nyaralhattak. Minderről Traian Bãdulescu, az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) szóvivője nyilatkozott. Mint elmondta, tavaly nyáron felére csökkent 2005-hoz képest a Fekete-tenger romániai partszakaszán nyaraló külföldi turisták száma: míg egy évvel korábban 100 ezer külföldi választotta nyaralása színhelyéül a román partokat, 2006-ban csak 50 ezren érkeztek. „Az idényt a hazai turisták mentették meg” – szögezte le a szóvivő. A turisztikai szakértők szerint a tengerparti turisztikai vállalkozásokat a jövőben az orosz, fehérorosz, moldáv és ukrán turisták menthetik meg, akik az elmúlt időszakban növekvő érdeklődést mutattak a román tengerpart iránt.
Csak semmi pánik?
Az Idegenforgalmi Világtanács előrejelzései szerint azonban nincs ok pánikra. Adataik szerint Románia egyike a világ leggyorsabban bővülő idegenforgalmi piacainak, s a 2007–2016 időszakban évi 7,9 százalékos javulás várható, ami pedig gyorsabb bővülést feltételez, mint a román gazdaság egésze. Ebben az ütemben pedig Románia Montenegró, Kína és India után a negyedik leggyorsabbban fejlődő turisztikai célországgá válhat.
A Raiffeisen Capital & Investment szállodapiaci tanulmánya is optimizmusra ad okot. Főként az európai uniós csatlakozásnak köszönhetően egyre több külföldi utazik kimondottan üzleti célokkal az országba, s ez a következő három évben több mint egymilliárd euró értékű szállodaberuházást von maga után. Csupán Bukarestben legalább 1100 kétcsillagos, 600 háromcsillagos, 900 négycsillagos és 1200 ötcsillagos szállodai szobával többre lenne szükség a jelenleg elérhetőnél az osztrák pénzügyi társaság szerint. A romániai megjelenést vagy terjeszkedést fontolgató nagy hotelláncok között ott van a Marriott, a Radisson, a Cendant és az Intercontinental is.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.