2007. május 09., 00:002007. május 09., 00:00
Elég, ha csak megvizsgáljuk a Világgazdasági Fórum nemrég közzétett toplistáját, amelyből kiderül: Romániának csupán olyan országokat sikerült megelőznie az idegenforgalmi vonzerő szempontjából, mint Ukrajna, Salvador vagy Burundi, miközben Azerbajdzsán egy hellyel előtte áll. A rangsorolásból kiderül, a megvizsgált 123 országból Romániát a 76. helyre sorolták a szakértők, miközben Magyarországnak a már előkelőnek számító 40., Bulgáriának pedig az 54. pozíció jutott. Románia rossz helyezését a ranglista készítői az infrastruktúra, valamint a megfelelő üzleti környezet hiányával indokolják.
Elsődleges cél: a szolgáltatások javítása
„A román idegenforgalom népszerűsítése és újjáélesztése csakis az ajánlatok és szolgáltatások javításával érhető el. A vendéglátó-ipari egységek tulajdonosainak a külföldi konkurenciával is számolniuk kell” – véli Ovidiu Ioan Silaghi. Az idegenforgalom fellendítésének ötlete egyébként nem új keletű. Látva a folyamatos visszalépéseket, Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök még februárban felszólította a turizmusban tevékenykedőket, mondjanak le az „elvont” stratégiáikról, és rukkoljanak elő konkrét fejlesztési tervekkel a körülmények és szolgáltatások javítása érdekében. Erre a célra a kormány átfogó fejlesztési tervet is megrendelt, amely az előzetes bejelentések szerint júliusra készül el.
A hazai idegenforgalom fejlesztésére már tavaly hatalmas pénzösszeget irányzott elő a kormány a 2006–2008 közötti időszakra. Kimondottan erre a célra 325 millió eurót szavaztak meg. Mint kiderült, a kabinet öt kiemelt területre összpontosít: a legtöbb pénzt, 130 millió eurót a sípályák fejlesztésére, valamint 90 milliót a gyógyfürdők felújítására fordít majd. A Duna-delta, illetve a fekete-tengeri üdülőhelyek idegenforgalmi vonzerejének növelésére 60 millió eurót, a hegyi turizmus infrastruktúrájának bővítésére pedig 30 millió eurót szánnak.
Szomorú tavalyi tengerparti statisztikák
A román turizmus egyik legfontosabb tényezője mindig is a Fekete-tenger volt. Ám a madárinfluenzáról szóló hírek, és nem utolsósorban a turizmusban uralkodó káosz miatt a külföldi és belföldi turisták egyaránt elkerülték a román partszakaszt, s inkább a szomszédos Bulgáriát választották, ahol azonos áron vagy sok esetben olcsóbban sokkal jobb körülmények között nyaralhattak. Minderről Traian Bãdulescu, az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) szóvivője nyilatkozott. Mint elmondta, tavaly nyáron felére csökkent 2005-hoz képest a Fekete-tenger romániai partszakaszán nyaraló külföldi turisták száma: míg egy évvel korábban 100 ezer külföldi választotta nyaralása színhelyéül a román partokat, 2006-ban csak 50 ezren érkeztek. „Az idényt a hazai turisták mentették meg” – szögezte le a szóvivő. A turisztikai szakértők szerint a tengerparti turisztikai vállalkozásokat a jövőben az orosz, fehérorosz, moldáv és ukrán turisták menthetik meg, akik az elmúlt időszakban növekvő érdeklődést mutattak a román tengerpart iránt.
Csak semmi pánik?
Az Idegenforgalmi Világtanács előrejelzései szerint azonban nincs ok pánikra. Adataik szerint Románia egyike a világ leggyorsabban bővülő idegenforgalmi piacainak, s a 2007–2016 időszakban évi 7,9 százalékos javulás várható, ami pedig gyorsabb bővülést feltételez, mint a román gazdaság egésze. Ebben az ütemben pedig Románia Montenegró, Kína és India után a negyedik leggyorsabbban fejlődő turisztikai célországgá válhat.
A Raiffeisen Capital & Investment szállodapiaci tanulmánya is optimizmusra ad okot. Főként az európai uniós csatlakozásnak köszönhetően egyre több külföldi utazik kimondottan üzleti célokkal az országba, s ez a következő három évben több mint egymilliárd euró értékű szállodaberuházást von maga után. Csupán Bukarestben legalább 1100 kétcsillagos, 600 háromcsillagos, 900 négycsillagos és 1200 ötcsillagos szállodai szobával többre lenne szükség a jelenleg elérhetőnél az osztrák pénzügyi társaság szerint. A romániai megjelenést vagy terjeszkedést fontolgató nagy hotelláncok között ott van a Marriott, a Radisson, a Cendant és az Intercontinental is.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.