Fotó: Krónika
A csúcson elfogadott nyilatkozat leszögezi, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt kell folytatni és céljait kitûzni. Egyúttal hangsúlyozza, hogy meg kell határozni az egyes országok középtávú vállalásait, és hogy e világméretû kihívásra csak globális választ lehet adni. Ennek kapcsán szükségesnek tartják, hogy az összes „nagy gazdaság”, köztük India és Kína is teljesítse a maga kötelezettségét e téren. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az üvegházhatás megfékezésére kidolgozandó egyes nemzeti tervek „különbözõ megközelítéseket tükrözhetnek”. Ez utóbbiaknak azonban sem idõpontját, sem pedig a csökkentés vállalt mennyiségét nem határozták meg.
A tavaly a németországi Heiligendammban tartott G8-csúcson még csak arról született megállapodás, hogy „komolyan fontolóra veszik” a légszennyezõ anyagok kibocsátásának felére való csökkentését az évszázad közepéig. „Megerõsítettük, hogy a világ számára ez a hosszú távú célkitûzés igazságos és szükséges célkitûzés” – jelentette ki a vendéglátó Fukuda Jaszuo japán kormányfõ, aki szerint „nagy eredménynek tekinthetõ, hogy közös vízió alakult ki a klímaváltozásról”.
A zöldek radikálisabb
A környezetvédõk azonban radikálisabb vállalást vártak a G8-tól, úgy vélekedtek, hogy a 2050-es határidõ kitûzése nem elég, és követelték, hogy a gázkibocsátás nagyarányú csökkentését 2020-ig hajtsák végre. Egy ilyen célkitûzésben azonban nehéz lett volna konszenzusra jutni, elsõsorban az Egyesült Államok miatt. Washington ugyanis úgy vélekedik, hogy a zöldek által javasolt, 25–40 százalékos csökkentés 2020-ig történõ megvalósítása nem reális. Az Európai Unió viszont a következõ 12 évben a 20 százalékos csökkentést tûzte ki célul.
Aggódnak az élelmiszer- és
A G8 állam- és kormányfõi a hétfõtõl zajló csúcstalálkozón „komoly aggodalmuknak” adtak hangot a kõolaj és az élelmiszerek árának emelkedése kapcsán, mivel ezek komoly kockázatot jelentenek világszerte a gazdasági növekedésre nézve. A csúcstalálkozó tegnapi második munkanapján kiadott közleményben a G8-ak azt szorgalmazták, hogy rövid távon növelni kell az olajtermelést és az olajfeldolgozást, középtávon pedig fokozni kell az ágazatban a beruházásokat. A résztvevõk szerint a kõolaj és az élelmiszerek árának emelkedése növeli a globális inflációs nyomást, és komoly következményekkel jár a leginkább sebezhetõ országokban. A G8-ak szerint tovább kell javítani az energiafelhasználás hatékonyságát, és változatosabbá tenni az energiaforrásokat.
B. E.
ENSZ-szankciók Zimbabwe ellen?
A hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország vezetõi Japánban tartott csúcstalálkozójukon megállapodtak, hogy ENSZ-szankciókat kérnek Zimbabwe ellen, amelynek elnöke, Robert Mugabe erõszakhullámmal kísért választáson nyert újabb mandátumot. Errõl Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök számolt be a tárgyalások szünetében. Mint mondta: a megbeszéléseken felmerült annak sürgetõ igénye, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat rendeljen el Zimbabwe ellen. Berlusconi megjegyezte, hogy ezt Oroszország sem ellenezte. Amint arról már beszámoltunk, a szankció a nagyhatalmak szerint azért vált elkerülhetetlenné, mert az országát 28 éve vezetõ Robert Mugabe egyedüli jelöltként indult a zimbabwei elnökválasztás június 27-i, második fordulójában, miután ellenzéki vetélytársa, Morgan Tsvangirai a híveivel szembeni – szerinte a kormányzat által szított – erõszakhullámra hivatkozva visszalépett a versengéstõl.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok