Fotó: Krónika
A csúcson elfogadott nyilatkozat leszögezi, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt kell folytatni és céljait kitûzni. Egyúttal hangsúlyozza, hogy meg kell határozni az egyes országok középtávú vállalásait, és hogy e világméretû kihívásra csak globális választ lehet adni. Ennek kapcsán szükségesnek tartják, hogy az összes „nagy gazdaság”, köztük India és Kína is teljesítse a maga kötelezettségét e téren. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az üvegházhatás megfékezésére kidolgozandó egyes nemzeti tervek „különbözõ megközelítéseket tükrözhetnek”. Ez utóbbiaknak azonban sem idõpontját, sem pedig a csökkentés vállalt mennyiségét nem határozták meg.
A tavaly a németországi Heiligendammban tartott G8-csúcson még csak arról született megállapodás, hogy „komolyan fontolóra veszik” a légszennyezõ anyagok kibocsátásának felére való csökkentését az évszázad közepéig. „Megerõsítettük, hogy a világ számára ez a hosszú távú célkitûzés igazságos és szükséges célkitûzés” – jelentette ki a vendéglátó Fukuda Jaszuo japán kormányfõ, aki szerint „nagy eredménynek tekinthetõ, hogy közös vízió alakult ki a klímaváltozásról”.
A zöldek radikálisabb
A környezetvédõk azonban radikálisabb vállalást vártak a G8-tól, úgy vélekedtek, hogy a 2050-es határidõ kitûzése nem elég, és követelték, hogy a gázkibocsátás nagyarányú csökkentését 2020-ig hajtsák végre. Egy ilyen célkitûzésben azonban nehéz lett volna konszenzusra jutni, elsõsorban az Egyesült Államok miatt. Washington ugyanis úgy vélekedik, hogy a zöldek által javasolt, 25–40 százalékos csökkentés 2020-ig történõ megvalósítása nem reális. Az Európai Unió viszont a következõ 12 évben a 20 százalékos csökkentést tûzte ki célul.
Aggódnak az élelmiszer- és
A G8 állam- és kormányfõi a hétfõtõl zajló csúcstalálkozón „komoly aggodalmuknak” adtak hangot a kõolaj és az élelmiszerek árának emelkedése kapcsán, mivel ezek komoly kockázatot jelentenek világszerte a gazdasági növekedésre nézve. A csúcstalálkozó tegnapi második munkanapján kiadott közleményben a G8-ak azt szorgalmazták, hogy rövid távon növelni kell az olajtermelést és az olajfeldolgozást, középtávon pedig fokozni kell az ágazatban a beruházásokat. A résztvevõk szerint a kõolaj és az élelmiszerek árának emelkedése növeli a globális inflációs nyomást, és komoly következményekkel jár a leginkább sebezhetõ országokban. A G8-ak szerint tovább kell javítani az energiafelhasználás hatékonyságát, és változatosabbá tenni az energiaforrásokat.
B. E.
ENSZ-szankciók Zimbabwe ellen?
A hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország vezetõi Japánban tartott csúcstalálkozójukon megállapodtak, hogy ENSZ-szankciókat kérnek Zimbabwe ellen, amelynek elnöke, Robert Mugabe erõszakhullámmal kísért választáson nyert újabb mandátumot. Errõl Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök számolt be a tárgyalások szünetében. Mint mondta: a megbeszéléseken felmerült annak sürgetõ igénye, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat rendeljen el Zimbabwe ellen. Berlusconi megjegyezte, hogy ezt Oroszország sem ellenezte. Amint arról már beszámoltunk, a szankció a nagyhatalmak szerint azért vált elkerülhetetlenné, mert az országát 28 éve vezetõ Robert Mugabe egyedüli jelöltként indult a zimbabwei elnökválasztás június 27-i, második fordulójában, miután ellenzéki vetélytársa, Morgan Tsvangirai a híveivel szembeni – szerinte a kormányzat által szított – erõszakhullámra hivatkozva visszalépett a versengéstõl.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok