Felére csökkentenék a kibocsátást

A csúcson elfogadott nyilatkozat leszögezi, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt kell folytatni és céljait kitûzni. Egyúttal hangsúlyozza, hogy meg kell határozni az egyes országok középtávú vállalásait, és hogy e világméretû kihívásra csak globális választ lehet adni. Ennek kapcsán szükségesnek tartják, hogy az összes „nagy gazdaság”, köztük India és Kína is teljesítse a maga kötelezettségét e téren. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az üvegházhatás megfékezésére kidolgozandó egyes nemzeti tervek „különbözõ megközelítéseket tükrözhetnek”. Ez utóbbiaknak azonban sem idõpontját, sem pedig a csökkentés vállalt mennyiségét nem határozták meg.

A tavaly a németországi Heiligendammban tartott G8-csúcson még csak arról született megállapodás, hogy „komolyan fontolóra veszik” a légszennyezõ anyagok kibocsátásának felére való csökkentését az évszázad közepéig. „Megerõsítettük, hogy a világ számára ez a hosszú távú célkitûzés igazságos és szükséges célkitûzés” – jelentette ki a vendéglátó Fukuda Jaszuo japán kormányfõ, aki szerint „nagy eredménynek tekinthetõ, hogy közös vízió alakult ki a klímaváltozásról”.

A zöldek radikálisabb vállalást vártak

A környezetvédõk azonban radikálisabb vállalást vártak a G8-tól, úgy vélekedtek, hogy a 2050-es határidõ kitûzése nem elég, és követelték, hogy a gázkibocsátás nagyarányú csökkentését 2020-ig hajtsák végre. Egy ilyen célkitûzésben azonban nehéz lett volna konszenzusra jutni, elsõsorban az Egyesült Államok miatt. Washington ugyanis úgy vélekedik, hogy a zöldek által javasolt, 25–40 százalékos csökkentés 2020-ig történõ megvalósítása nem reális. Az Európai Unió viszont a következõ 12 évben a 20 százalékos csökkentést tûzte ki célul.

Aggódnak az élelmiszer- és kõolajárak növekedése miatt

A G8 állam- és kormányfõi a hétfõtõl zajló csúcstalálkozón „komoly aggodalmuknak” adtak hangot a kõolaj és az élelmiszerek árának emelkedése kapcsán, mivel ezek komoly kockázatot jelentenek világszerte a gazdasági növekedésre nézve. A csúcstalálkozó tegnapi második munkanapján kiadott közleményben a G8-ak azt szorgalmazták, hogy rövid távon növelni kell az olajtermelést és az olajfeldolgozást, középtávon pedig fokozni kell az ágazatban a beruházásokat. A résztvevõk szerint a kõolaj és az élelmiszerek árának emelkedése növeli a globális inflációs nyomást, és komoly következményekkel jár a leginkább sebezhetõ országokban. A G8-ak szerint tovább kell javítani az energiafelhasználás hatékonyságát, és változatosabbá tenni az energiaforrásokat.

B. E.

ENSZ-szankciók  Zimbabwe ellen?

A hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország vezetõi Japánban tartott csúcstalálkozójukon megállapodtak, hogy ENSZ-szankciókat kérnek Zimbabwe ellen, amelynek elnöke, Robert Mugabe erõszakhullámmal kísért választáson nyert újabb mandátumot. Errõl Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök számolt be a tárgyalások szünetében. Mint mondta: a megbeszéléseken felmerült annak sürgetõ igénye, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat rendeljen el Zimbabwe ellen. Berlusconi megjegyezte, hogy ezt Oroszország sem ellenezte. Amint arról már beszámoltunk, a szankció a nagyhatalmak szerint azért vált elkerülhetetlenné, mert az országát 28 éve vezetõ Robert Mugabe egyedüli jelöltként indult a zimbabwei elnökválasztás június 27-i, második fordulójában, miután ellenzéki vetélytársa, Morgan Tsvangirai a híveivel szembeni – szerinte a kormányzat által szított – erõszakhullámra hivatkozva visszalépett a versengéstõl.