
Fotó: Krónika
2007. június 08., 00:002007. június 08., 00:00
A kilencvenes évek végén Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is készültek tervek, a megvalósításukra azonban nem került sor. Ipari park létrehozásában Udvarhely jutott a legmesszebbre: 1998-ban a megvalósíthatósági tanulmányt is elkészítették európai uniós pályázaton elnyert pénzből a város keleti kijárata melletti területekre. „A 2002-ben megjelent, ipari parkokról szóló törvényből kimaradtak mindazok a kedvezmények – adó-, vám- vagy illetékmentesség –, amelyeket a törvény tervezete még biztosított a betelepülő vállalatoknak. A víz-és csatornahálózat, az energiaellátottság önmagában még nem biztos, hogy elég vonzerőt jelent a vállalkozásoknak az idetelepedéshez, ezért nagyon kockázatos befektetés lett volna pénzügyi kedvezmények nélkül a zöldmezős ipari park: a megvásárolt terület – a városnak nincs a célra megfelelő, saját területe – akár évekig üresen maradhat, és áll benne a pénz. Ezért álltunk le a tervezéssel” – mondta Szász Jenő polgármester. A betelepülő vállalkozásokat Székelyudvarhelyen a barnaövezetekbe, a használaton kívül került ipari zónába irányították: a megszűnt házgyár és a Gábor Áron fémipari üzem területét kisebb-nagyobb vállalkozások foglalták el, míg a fakitermelő vállalat telephelyére most épül egy bevásárlóközpont.
„Csíkszeredában több tucat hektárnyi barnamezős övezet áll üresen, ezért egyelőre csak ötletszinten tartjuk a zöldmezős ipari parkot. A város keleti részén, a fonoda és a készruhagyár helyén felszámoljuk az ipari övezetet, inkább szolgáltató és kereskedelmi jelleget kell kapnia, a nyugati oldalon a bezárt traktor- és a bútorgyár területét ajánljuk a befektetőknek. Nem zárkózunk el egy zöldmezős beruházástól sem, de egyelőre nem látok rá igényt” – mondta Ráduly Róbert, a hargitai megyeszékhely polgármestere. Gyergyószentmiklóson is hasonló a helyzet, üresen áll például a volt öntöde és a fafeldolgozó vállalat együttesen húsz hektárt meghaladó telephelye is, ahová betelepedhetnek vállalkozások. „Tavaly sikerült bevezetni a földgázt a városba. Korábban, ha tárgyaltunk is befektetőkkel, azonnal hátat fordítottak, mikor kiderült, hogy nincs vezetékes gáz a városban. Az idén a város vízellátását kell megoldanunk: a Békény-patak hozama, amiből eddig a vizet nyertük, nem elég még a városnak sem, ezért az idén víztározó gátat építünk. Ha ez is megvalósul, talán vonzóbb lesz a befektetők számára Gyergyószentmiklós” – mondta Papp József polgármester.
Ördögi kör
Márton András, a Hargita megyei önkormányzat nemrég létrehozott fejlesztési ügynökségének vezetője ördögi körként jellemezte az ipari parkok helyzetét. „Nem épülnek parkok, mert nincs betelepülő vállalkozás, és nem jönnek cégek, mert nincsenek ipari parkok. A megyei önkormányzat nem építhet ipari parkot a települések nélkül, és az önkormányzatok nem fogadókészek, tartanak a kockázattól. A Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési (SEES) és az Interregionális Együttműködési (INTERREG IVC) európai uniós programoknál készülünk pályázni a zöldmezős ipari parkok finanszírozására, így talán meg lehet törni az ördögi kört” – mondta Márton András.
Kőbányából ipari park
A háromszéki Gidófalván épülő ipari parkba legkésőbb jövő tavaszig beköltöznek az első befektetők – ígéri Tartán László. A Sepsiszentgyörgy – Észak nevű ipari parkot kezelő GYPPA Rt. vezetője szerint a felszámolt kőröspataki kőbányához tartozó 16 hektáros terület tulajdonjogának rendezése több évet vett igénybe, ezért nem indulhatott be a befektetőket csalogató létesítmény. A ploieºti-i Lignit társasághoz tartozó kőröspataki bánya vezetői nem foglalkoztak a hozzájuk tartozó terület tulajdonjogával – mondta az igazgató, aki szerint a bányabezárás után a Kovászna Megyei Tanács csak hoszszas utánajárás révén tudta megszerezni a területet. „Az elmúlt években már két alkalommal is benyújtottuk kérésünket a közigazgatási minisztériumhoz az ipari parki státus megszerzéséért, de a terület rendezetlen tulajdonjoga miatt visszadobták” – mondta Tartán László, aki szerint mára elhárultak az akadályok, körbekerítették a 16 hektáros területet, elkészítették a pontos topográfiai felmérést, és megszerezték a kataszteri dokumentumokat is. „Két-három héten belül újra benyújtjuk a kérésünket a szaktárcához, és bízunk benne, hogy ezúttal megkapjuk az ipari park minősítést. Ezt követően benyújthatjuk pályázatainkat is az infrastruktúra kiépítéséhez.” A GYPPA Rt. vezetője szerint 10 millió lejre lenne szükség, hogy a területre bevezessék a víz-, gáz- és villanyvezetékeket, amelyekre rácsatlakozhatnak a jövendőbeli befektetők. Ezt az összeget uniós forrásokból és kormánytámogatásból kívánják megszerezni. „Eközben a megyei hatóságok se ülnek ölbe tett kézzel, minden befektetőnek ajánlják a gidófalvi ipari parkot. Több cég is érdeklődött a lehetőség iránt, sőt két magyarországi vállalkozás – egy téglagyár és egy betonelemeket készítő vállalkozás – már jelezte, hogy jövő tavasszal szeretne beköltözni” – mondta Tartán, aki szerint eredetileg azt tervezték, hogy félhektáros parcellákat adnának a befektetőknek, de ez a két magyarországi gyár összesen 8 hektárt igényel.
A következő lépés: mezőgazdasági ipari park
A háromszéki ipari park társtulajdonosa a Kovászna megyei önkormányzat, amelynek alelnöke, Vajda Lajos lapunk érdeklődésére elmondta: bár késik az ipari park beindítása, nincs ok pesszimizmusra. „Ez csak egy lehetőség a megye gazdaságának fejlesztésére. Ezenkívül meg szeretnénk alakítani a szépmezői mezőgazdasági ipari parkot is, mert Kovászna megye hagyományait tekintve hozzánk a mezőgazdaság áll a legközelebb” – mondta Vajda Lajos, aki szerint az elmúlt hónapokban – miután a sepsiszentgyörgyi önkormányzat megvásárolta a szépmezői Zoocomp Rt. 39 hektáros területét – több tárgyalást is folytattak az érdeklődőkkel, és magyarországi mintára tervezik, hogy raktárhelyiségeket létesítenek, illetve zöldségek számára hűtő- és csomagolóberendezéseket vásárolnak. „Meg kell szűnnie a hagyományos székely marketingnek, miszerint a gazda az útszélén próbálja eladni terményeit” – mondta Vajda Lajos, aki arra ösztönzi a háromszéki kistermelőket, hogy fogjanak össze, alakítsanak egyesületet, és csatlakozzanak a szépmezői mezőgazdasági ipari park programhoz. A Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a külföldi befektetők idevonzásánál is fontosabb céljuk a helyi üzletemberek megerősödésének támogatása, mert főként a helyi gazdag emberek vihetik előre a megye gazdaságát. Vajda Lajos szerint ez a célkitűzésük megvalósulni látszik, mivel Kovászna megye a GDP tekintetében az országos 14. helyet foglalja el, és tavalyhoz képest idén 85 százalékos növekedést mutat az építkezési ágazat fejlődése. Ezeket az adatokat figyelembe véve az alelnök cáfolja azokat a kijelentéseket, hogy Háromszék gazdasága az országos utolsók között lenne, bár elismeri, hogy fizetések tekintetében valóban az utolsók között kullog Kovászna megye.
Kovács Csaba, Kovács Zsolt
A kedvezményes befektetések lehetősége
Az ipari parkokra vonatkozó első törvény 2001-ben született meg, de ezt európai intézmények nyomására visszavonták és a módosított változat 2002-ben látott napvilágot. A jogszabály szerint az ipari park olyan körülhatárolt területet jelent, ahol gazdasági tevékenységet-, tudományos kutatást-, ipari termelést-, szolgáltatásokat- és a tudományos kutatások értékesítését lehet végezni. A jogszabály ugyanakkor több kedvezményt biztosít az ilyen létesítményekbe befektetőknek: az építkezés ideje alatt nem kell ÁFÁ-t fizetniük, a területet adómentesen használhatják, és a vállalkozó hosszabb ideig elnapolhatja a jövedelemadójának kifizetését.
(fotó: NOKIA)
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.