Van, ahol búzából hektáronként átlagosan három tonna termést takarítottak be az aszály miatt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad megyében közel 1300 gazda jelentett aszálykárt, és több mint 79 ezer hektárnyi őszi vetés sínylette meg a hosszan tartó szárazságot – legalábbis a megyei mezőgazdasági igazgatóság szerint. Nagy Zsolt falugazdász a Krónikának kifejtette: sokkal nagyobb területet sújtott az aszály, a károsultak száma pedig a valóságban jóval több, viszont sok gazda nem is tudott a kárigénylés lehetőségéről, vagy éppen elutasították a panaszát. A kártérítés mértéke pedig elenyésző a veszteséghez képest.
2026. augusztus 11., 07:582026. augusztus 11., 07:58
Arad megyében súlyos károkat okozott a hónapok óta tartó csapadékhiány: 1279 gazda adott le kárbejelentést az őszi vetésekre, elsősorban a búzára, amelynek több mint egyharmadát – 95 ezer hektárból mintegy 32 ezret – hivatalosan is aszály sújtotta övezetnek nyilvánítottak. A megye teljes területén 79 359 hektárnyi kultúra károsodott 30 és 70 százalék közötti mértékben – derült ki a mezőgazdasági igazgatóság adataiból.
A törvény szerint azok a gazdák, akiknél a kár mértéke meghaladja a 30 százalékot, augusztus 1-jéig tehettek bejelentést a helyi önkormányzatoknál. A határidőig 44 településről érkeztek panaszok, a legkritikusabb helyzet pedig a megye nyugati részén alakult ki:
„A terepen végzett ellenőrzések alapján a károsodás mértéke 30 és 70 százalék közötti” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Adrian Alda mezőgazdasági igazgató, aki szerint a búza mellett a repce, az árpa és az őszi árpa is jelentős veszteségeket szenvedett.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke szerint a valóságban sokkal nagyobb a baj. „Ha csak a tagságunkat, a magyar gazdákat vesszük számításba, akkor is sokkal nagyobb az aszály sújtotta övezet, és biztos, hogy sokkal több gazda van ilyen helyzetben” – nyilatkozta a Krónikának. Panaszként említette meg, hogy sokan nem, vagy csak későn értesültek a kárigénylés lehetőségéről, illetve olyat is, hallott több településről, hogy nem fogadták el a dossziéját a kárbejelentőnek.
„Mi is próbáltuk értesíteni a tagságot a különböző fórumainkon keresztül, de szerintem a mezőgazdasági igazgatóság és a polgármesteri hivatalok agrárosztályai kellett volna figyelmeztessék az érintetteket az augusztus 1-jei határidőre. A községházákon tudják, ki, mivel foglalkozik, károsult vagy sem.
Nehezményezte azt is a falugazdász, hogy a mezőgazdasági igazgatóság és az agrártámogatásokat kifizető ügynökség (APIA) szakembereiből álló kárfelmérők nem egységesen dolgoztak, és az sem világos, milyen szempontok alapján állapították meg a veszteséget.
Az aszály idén is elvitte a kukoricát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Példaként említette, hogy míg mondjuk Pécskán néhány búzatábla alapján meghatározták, hogy mondjuk a termés fele odalett, addig Aradon két egymás mellett fekvő, szomszédos gazdák által művelt, de azonos mértékben kiszáradt gabonaföld esetében különböző kártérítést szabtak meg. Emellett a megyeszékhelyen nem elégedtek meg az APIA- és agrárigazgatósági bizonylatokkal, hanem különböző telekkönyvi igazolások bekérésével növelték a bürokráciát.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
Mindezt tetézi, hogy a gazdák nem tudják, mikor, mennyi kártérítést kaphatnak meg. „Még a tavalyi aszálykárokat sem fizették ki. Akkor szó volt róla, hogy maximum ezer lejt adnak hektáronként, de aztán lefaragták 333 lejre, ami a felső határ, és mindenki csak annyit kap belőle arányosan, amekkora mértékű kárt meghatároztak nála” – monda Nagy Zsolt, aki szerint ez az összeg a befektetést sem fedezi.
A minap kiadott országos agrometeorológiai előrejelzés szerint augusztus első felében tovább súlyosbodik a helyzet: a 30-32 Celsius-fokot meghaladó nappali hőmérsékletek miatt az öntözés nélküli kapásnövényeknél tömegesen jelentkezik a levelek átmeneti fonnyadása, csavarodása, valamint idő előtti sárgulása és száradása.
A talajnedvesség-állapot térségenként jelentősen eltér: míg az ország déli és középső részein – Olténiában, Havasalföldön és Erdélyben – több helyen kielégítő a vízellátottság, addig a Bánságban, a Körösök vidékén, Máramarosban és Moldva nagy részén már a mérsékelttől extrémig terjedő talajszárazság alakult ki.
A növények fenológiai állapota gyorsul:
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint a következő napokban a mezőgazdasági munkák – betakarítás, gyomirtás, növényvédelmi kezelések – többnyire elvégezhetők, ám az öntözés elengedhetetlen ott, ahol a talajnedvesség kritikusan alacsony.
Máramaros megyében a legnagyobb bajban a zöldségtermesztők vannak: a hosszan tartó kánikula és a vízhiány miatt sok helyen már csak korlátozott öntözéssel tudják életben tartani a növényeket. A kutak, vízgyűjtő medencék és patakok vízszintje drámaian visszaesett – számolt be az Agerpresnek Vasile Tinc, a zöldségtermesztők megyei egyesületének alelnöke. „Aki a Szamos vagy a Lápos folyók közelében gazdálkodik, valamivel jobb helyzetben van, de ott is csak vészüzemmódban lehet vizet szivattyúzni” – mondta.
A gazdák különféle megoldásokkal próbálkoznak:
A költségek azonban sokakat ellehetetlenítenek: egy mélyebb kút fúrása akár 5000 euróba is kerülhet, amit a legtöbb termelő nem tud vállalni.
A helyzet nemcsak a zöldségtermesztőket sújtja. A hegyi pásztorok egyre nehezebben tudják itatni az állatokat,
„A klíma drasztikusan megváltozott. Ha nem alkalmazkodunk gyorsan – új vízforrásokkal, korszerű öntözési megoldásokkal, szárazságtűrő fajtákkal –, a jövőben az egész ágazat kerülhet veszélybe” – figyelmeztetett a mezőgazdász.
Az Európai Unióban az aszály által érintett terület 2024-ben 156 703 négyzetkilométerre nőtt a 2023-ban regisztrált 155 432 négyzetkilométerhez képest, és Romániában, Olaszországban, valamint Bulgáriában volt a legnagyobb mértékű a növekedés.
A súlyos talajszárazság drámai hatást gyakorol a Temes megyei mezőgazdasági termelésre is: a őszi és tavaszi vetésű kultúrák 30 és 100 százalék közötti károsodást szenvedtek – közölte az Agerpres hírügynökséggel Codruț Călin Ancheș, a Temes Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
A kukorica, a napraforgó és a szója látványos perzselődési tüneteket mutatnak, amelyeket egyszerre okoz a talajnedvesség hiánya és a rendkívül száraz, forró légköri körülmények. Ancheș elmondta: az őszi vetések – árpa, őszi búza, repce, lucerna – esetében már rendelkezésre állnak az összesített adatok, míg a tavaszi vetések kárfelmérése továbbra is folyamatban van. „Tavaly is súlyos talajszárazsággal küzdöttünk, de úgy tűnik, az idei helyzet még kedvezőtlenebb” – fogalmazott.
A mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint:
A tavaszi kultúrák – elsősorban a kukorica és a napraforgó – állapotát a szakemberek naponta vizsgálják. Az ANM agrometeorológiai részlege szerint Temes megye talajnedvesség-deficitje a „súlyos talajszárazság” kategóriába esik, ami gyors ütemű károsodást okoz. Tavaly ugyanezen időszakban a tavaszi vetések 40–70 százalékos károsodást mutattak. A kukorica alacsony növésű volt, a csövek nem fejlődtek ki, és a júliusi extrém hőség miatt a beporzás sok helyen elmaradt, így a megjelent csövek is alig tartalmaztak szemeket.
Odalett a napraforgó
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A csapadékhiány nemcsak a mezőgazdaságot sújtja. A Bánsági Vízügyi Igazgatóság szerint a térség vízfolyásainak vízhozama a szokásos érték 30 százaléka alá esett, ami jelentős hidrológiai szárazságot jelez. „A csapadékhiány a talajvízszintet is csökkentette, így egyre gyakoribbá válhat a kutak kiszáradása” – mondta Viorel Avram igazgató. A jelenség már több vízfolyást érint: a Temes 4, a Bega 2, az Ó-Bega 3, a Berzava – 2, a Moravica 2, a Karas 3 szakaszát. Összesen 16 mérőállomás jelez száradást vagy pangó vizet, ami a vízügy által felügyelt állomások 20 százalékát jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Étolajgyárat épít Erdélyben egy mezőgazdasági szövetkezet megbízásából a KÉSZ Group – adta hírül a Profit.ro hírportál.
Románia nemcsak, hogy már nem szállít gázt Magyarország irányába (ami valójában a Transgaz által biztosított tranzit), ahogyan az korábban megszokott volt, hanem most kénytelen gázt importálni nyugati szomszédjától – közölte az Economedia.ro.
A cernavodai atomerőművet legkorábban október közepén lehet újraindítani – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben.
Az üzemanyagárak új rekordszintet értek el a romániai töltőállomásokon, miután péntek reggel több lánc is újabb áremelést hajtott végre; aztán váratlanul visszacsökkentették az árakat.
Csaknem háromezren jelezték a tavaszi vetésű növényekben keletkezett károkat, de Nagy Zsolt falugazdász szerint valójában ennek sokszorosa a károsultak száma. A tavalyi kárpótlás mértékét is csak most hagyták jóvá.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
A nyugdíjak hibás kiszámítása nem „jelenségszintű” probléma, az embereknek bízniuk kell abban, hogy járandóságukat helyesen állapították meg – jelentette ki a Bihar megyei nyugdíjpénztár igazgatója.
Miután szerdán a benzin ára átlépte a literenkénti 10 lejes lélektani határt az OMV romániai töltőállomásain, és ezzel történelmi csúcsra került, csütörtökön más láncok is csatlakoztak a „klubhoz”.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) változatlanul 0,2 százalékos gazdasági visszaeséssel számol Romániában 2026-ra, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedést vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!