Van, ahol búzából hektáronként átlagosan három tonna termést takarítottak be az aszály miatt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad megyében közel 1300 gazda jelentett aszálykárt, és több mint 79 ezer hektárnyi őszi vetés sínylette meg a hosszan tartó szárazságot – legalábbis a megyei mezőgazdasági igazgatóság szerint. Nagy Zsolt falugazdász a Krónikának kifejtette: sokkal nagyobb területet sújtott az aszály, a károsultak száma pedig a valóságban jóval több, viszont sok gazda nem is tudott a kárigénylés lehetőségéről, vagy éppen elutasították a panaszát. A kártérítés mértéke pedig elenyésző a veszteséghez képest.
2026. augusztus 11., 07:582026. augusztus 11., 07:58
Arad megyében súlyos károkat okozott a hónapok óta tartó csapadékhiány: 1279 gazda adott le kárbejelentést az őszi vetésekre, elsősorban a búzára, amelynek több mint egyharmadát – 95 ezer hektárból mintegy 32 ezret – hivatalosan is aszály sújtotta övezetnek nyilvánítottak. A megye teljes területén 79 359 hektárnyi kultúra károsodott 30 és 70 százalék közötti mértékben – derült ki a mezőgazdasági igazgatóság adataiból.
A törvény szerint azok a gazdák, akiknél a kár mértéke meghaladja a 30 százalékot, augusztus 1-jéig tehettek bejelentést a helyi önkormányzatoknál. A határidőig 44 településről érkeztek panaszok, a legkritikusabb helyzet pedig a megye nyugati részén alakult ki:
„A terepen végzett ellenőrzések alapján a károsodás mértéke 30 és 70 százalék közötti” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Adrian Alda mezőgazdasági igazgató, aki szerint a búza mellett a repce, az árpa és az őszi árpa is jelentős veszteségeket szenvedett.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke szerint a valóságban sokkal nagyobb a baj. „Ha csak a tagságunkat, a magyar gazdákat vesszük számításba, akkor is sokkal nagyobb az aszály sújtotta övezet, és biztos, hogy sokkal több gazda van ilyen helyzetben” – nyilatkozta a Krónikának. Panaszként említette meg, hogy sokan nem, vagy csak későn értesültek a kárigénylés lehetőségéről, illetve olyat is, hallott több településről, hogy nem fogadták el a dossziéját a kárbejelentőnek.
„Mi is próbáltuk értesíteni a tagságot a különböző fórumainkon keresztül, de szerintem a mezőgazdasági igazgatóság és a polgármesteri hivatalok agrárosztályai kellett volna figyelmeztessék az érintetteket az augusztus 1-jei határidőre. A községházákon tudják, ki, mivel foglalkozik, károsult vagy sem.
Nehezményezte azt is a falugazdász, hogy a mezőgazdasági igazgatóság és az agrártámogatásokat kifizető ügynökség (APIA) szakembereiből álló kárfelmérők nem egységesen dolgoztak, és az sem világos, milyen szempontok alapján állapították meg a veszteséget.
Az aszály idén is elvitte a kukoricát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Példaként említette, hogy míg mondjuk Pécskán néhány búzatábla alapján meghatározták, hogy mondjuk a termés fele odalett, addig Aradon két egymás mellett fekvő, szomszédos gazdák által művelt, de azonos mértékben kiszáradt gabonaföld esetében különböző kártérítést szabtak meg. Emellett a megyeszékhelyen nem elégedtek meg az APIA- és agrárigazgatósági bizonylatokkal, hanem különböző telekkönyvi igazolások bekérésével növelték a bürokráciát.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
Mindezt tetézi, hogy a gazdák nem tudják, mikor, mennyi kártérítést kaphatnak meg. „Még a tavalyi aszálykárokat sem fizették ki. Akkor szó volt róla, hogy maximum ezer lejt adnak hektáronként, de aztán lefaragták 333 lejre, ami a felső határ, és mindenki csak annyit kap belőle arányosan, amekkora mértékű kárt meghatároztak nála” – monda Nagy Zsolt, aki szerint ez az összeg a befektetést sem fedezi.
A minap kiadott országos agrometeorológiai előrejelzés szerint augusztus első felében tovább súlyosbodik a helyzet: a 30-32 Celsius-fokot meghaladó nappali hőmérsékletek miatt az öntözés nélküli kapásnövényeknél tömegesen jelentkezik a levelek átmeneti fonnyadása, csavarodása, valamint idő előtti sárgulása és száradása.
A talajnedvesség-állapot térségenként jelentősen eltér: míg az ország déli és középső részein – Olténiában, Havasalföldön és Erdélyben – több helyen kielégítő a vízellátottság, addig a Bánságban, a Körösök vidékén, Máramarosban és Moldva nagy részén már a mérsékelttől extrémig terjedő talajszárazság alakult ki.
A növények fenológiai állapota gyorsul:
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint a következő napokban a mezőgazdasági munkák – betakarítás, gyomirtás, növényvédelmi kezelések – többnyire elvégezhetők, ám az öntözés elengedhetetlen ott, ahol a talajnedvesség kritikusan alacsony.
Máramaros megyében a legnagyobb bajban a zöldségtermesztők vannak: a hosszan tartó kánikula és a vízhiány miatt sok helyen már csak korlátozott öntözéssel tudják életben tartani a növényeket. A kutak, vízgyűjtő medencék és patakok vízszintje drámaian visszaesett – számolt be az Agerpresnek Vasile Tinc, a zöldségtermesztők megyei egyesületének alelnöke. „Aki a Szamos vagy a Lápos folyók közelében gazdálkodik, valamivel jobb helyzetben van, de ott is csak vészüzemmódban lehet vizet szivattyúzni” – mondta.
A gazdák különféle megoldásokkal próbálkoznak:
A költségek azonban sokakat ellehetetlenítenek: egy mélyebb kút fúrása akár 5000 euróba is kerülhet, amit a legtöbb termelő nem tud vállalni.
A helyzet nemcsak a zöldségtermesztőket sújtja. A hegyi pásztorok egyre nehezebben tudják itatni az állatokat,
„A klíma drasztikusan megváltozott. Ha nem alkalmazkodunk gyorsan – új vízforrásokkal, korszerű öntözési megoldásokkal, szárazságtűrő fajtákkal –, a jövőben az egész ágazat kerülhet veszélybe” – figyelmeztetett a mezőgazdász.
Az Európai Unióban az aszály által érintett terület 2024-ben 156 703 négyzetkilométerre nőtt a 2023-ban regisztrált 155 432 négyzetkilométerhez képest, és Romániában, Olaszországban, valamint Bulgáriában volt a legnagyobb mértékű a növekedés.
A súlyos talajszárazság drámai hatást gyakorol a Temes megyei mezőgazdasági termelésre is: a őszi és tavaszi vetésű kultúrák 30 és 100 százalék közötti károsodást szenvedtek – közölte az Agerpres hírügynökséggel Codruț Călin Ancheș, a Temes Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
A kukorica, a napraforgó és a szója látványos perzselődési tüneteket mutatnak, amelyeket egyszerre okoz a talajnedvesség hiánya és a rendkívül száraz, forró légköri körülmények. Ancheș elmondta: az őszi vetések – árpa, őszi búza, repce, lucerna – esetében már rendelkezésre állnak az összesített adatok, míg a tavaszi vetések kárfelmérése továbbra is folyamatban van. „Tavaly is súlyos talajszárazsággal küzdöttünk, de úgy tűnik, az idei helyzet még kedvezőtlenebb” – fogalmazott.
A mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint:
A tavaszi kultúrák – elsősorban a kukorica és a napraforgó – állapotát a szakemberek naponta vizsgálják. Az ANM agrometeorológiai részlege szerint Temes megye talajnedvesség-deficitje a „súlyos talajszárazság” kategóriába esik, ami gyors ütemű károsodást okoz. Tavaly ugyanezen időszakban a tavaszi vetések 40–70 százalékos károsodást mutattak. A kukorica alacsony növésű volt, a csövek nem fejlődtek ki, és a júliusi extrém hőség miatt a beporzás sok helyen elmaradt, így a megjelent csövek is alig tartalmaztak szemeket.
Odalett a napraforgó
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A csapadékhiány nemcsak a mezőgazdaságot sújtja. A Bánsági Vízügyi Igazgatóság szerint a térség vízfolyásainak vízhozama a szokásos érték 30 százaléka alá esett, ami jelentős hidrológiai szárazságot jelez. „A csapadékhiány a talajvízszintet is csökkentette, így egyre gyakoribbá válhat a kutak kiszáradása” – mondta Viorel Avram igazgató. A jelenség már több vízfolyást érint: a Temes 4, a Bega 2, az Ó-Bega 3, a Berzava – 2, a Moravica 2, a Karas 3 szakaszát. Összesen 16 mérőállomás jelez száradást vagy pangó vizet, ami a vízügy által felügyelt állomások 20 százalékát jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korlátozzák az Európai Unió tagállamaiban vásárolt cigaretta és szeszes italok Romániába való behozatalának körülményeit az illetékes hatóságok.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
A Nidec japán villanymotorgyártó vállalatfontolóra vette, hogy Nagyváradra költöztesse a brit Andover városában található, több mint 60 éve ott működő Control Techniques Dynamics nevű gyárát.
Románia a 2026–2027-es fűtési szezonban feszültebb helyzetet fog tapasztalni a gázpiacon – kongatta meg a vészharangot Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A gazdasági helyzet ősszel kezdhet javulni, az infláció csökkenésével párhuzamosan – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!